Obama elítélte az iráni kormány erőszakos fellépését
2009. június 24. 13:11, utolsó frissítés: 13:13
Barack Obama amerikai elnök kedden "erőteljesen elítélte" az iráni kormánynak a tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépését. Az elnök a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: megdöbbent és felháborodott azon, hogy a teheráni kormány megfenyegette az elnökválasztás kihirdetett eredménye miatt tüntetőket, közülük többet megvertek és bebörtönöztek. Megjegyezte: az iráni kormány magatartásának elítélése nem az Irán belügyeibe történő beavatkozást jelent; az Egyesült Államok tiszteletben tartja Irán szuverenitását.
Egyértelműen hamisnak és képtelenségnek nevezte azokat a teheráni vádakat, hogy Amerika szítja Iránban a tömeges tiltakozásokat. Kijelentette, Teheránnak az a stratégiája, hogy más országokat állít be bűnbaknak, többé nem működik. "Itt nem az Egyesült Államokról és a Nyugatról, hanem Irán népéről van szó és a jövőről, amelyet ők, csak ők fognak megválasztani" – mondta. Obama arról is beszélt, hogy az iráni vezetésnek figyelembe kell vennie a nép akaratát, amennyiben nemzetközi tiszteletet akar kivívni. "Az irániaknak joguk van a gyülekezéshez és szólásszabadsághoz" – szögezte le.
Obama azt is közölte: az események alakulása fényében fogja eldönteni, hogyan folytassa az iráni párbeszéddel kapcsolatos politikáját. Hozzátette ugyanakkor: a választás körüli zűrzavar ellenére Irán előtt nyitva áll az út, hogy javítson a nemzetközi közösséghez fűződő viszonyán.
Megtorlások és propaganda
Az iráni televízió kedden olyan személyeket mutatott be, akik az adásban azt vallották, hogy a nyugati propaganda megtévesztő hatására vettek részt az elmúlt napok tiltakozó megmozdulásaiban. Egy fiatal férfi szerint az olyan hírközlő szervek "provokálták őket erkölcstelen tettek elkövetésére, mint a brit BBC vagy az Amerika Hangja". Egy elfátyolozott nő azt vallotta, hogy kézigránátot hordott a táskájában, mert a BBC-ben azt mondták, hogy a rendfenntartó erők állnak a legtöbb összecsapás mögött. Egy fiatalember elismerte, hogy a testvérével együtt fosztogatásra használták ki a zavargásokat, de letartóztatták. A tévé a nevüket nem közölte.
Az állítólagos külföldi beavatkozás ellen tiltakozva sajtótájékoztatót tartottak Mahmúd Ahmadinezsád elnök hívei, s ehhez az egykor elfoglalt amerikai nagykövetség épületét választották helyszínül. A nagykövetséget az iszlám forradalom alatt, 1979-ben özönlötték el diákok, és 52 amerikait túszként tartottak fogva 444 napon át.
A június 12-i elnökválasztás kihirdetett eredményét csalásnak minősítő Mir Hoszein Muszavi elnökjelöltet a belügyminisztérium felszólította, hogy "tartsa tiszteletben a törvényeket és a nép voksát". Egy munkatársa azt állította, hogy a politikus általános sztrájkot fog hirdetni, ha letartóztatják.
Az IRNA hivatalos hírügynökség egy igazságügyi forrást idézve azt közölte, hogy különleges bíróság vizsgálja a tüntetők ügyét. "A zavargás résztvevőit meg fogják leckéztetni" – mondta az illető.
Mohszen Rezai konzervatív jelölt közben visszavonta a június 12-i iráni elnökválasztás során tapasztalt szabálytalanságok elleni panaszát. Arra hivatkozott, hogy a hatóságoknak kevés idejük van a történtek kivizsgálására. Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Szajed Ali Hamenei ajatollah egyébként öt nappal meghosszabbította kedden a panaszok kivizsgálásának a határidejét.
Rezai, aki egykor a Forradalmi Gárdisták parancsnoka volt, hivatkozott az ország politikai, biztonsági és társadalmi helyzetére is, amely érzékeny és döntő szakaszba jutott. Szerinte ez sokkal fontosabb, mint a választások és saját felelősségvállalása mellett a többi ellenzéki jelöltet is önmérsékletre szólította fel. Muszavi és Mehdi Karubi egyelőre fenntartja keresetét, mely szerint Mahmúd Ahmadinezsád csalással szerezte meg a második elnöki mandátumát jelentő voksokat.
Az iráni rendőrség átkutatta a betiltott hétfői tüntetés szervezőinek egyik központját Teheránban, és állítólag olyan dokumentumokat foglalt le, amelyek "az ellenség sajtójával" fenntartott kapcsolatokról tanúskodnak. Több személyt letartóztattak, akik "illegális gyűléseket szerveztek, zavargásra bujtogattak, és az ország biztonsága ellen ható tevékenységet folytattak" – közölte a Farsz hírügynökség.
Közben őrizetbe vették Iránban a The Washington Times újságíróját. A külföldi újságírók munkáját az elnökválasztás nyomán kirobbant tüntetéssorozat kezdete óta akadályozzák Iránban. Vasárnap a Newsweek tudósítóját vették őrizetbe, a BBC teheráni állandó tudósítóját pedig a hatóságok felszólították, hogy hagyja el Iránt.
Diplomáciai lépések
Haszan Gasgavi, az iráni külügyminisztérium szóvivője Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a civil áldozatok miatt aggódó nyilatkozatára reagálva kijelentette: "Ezek az állásfoglalások nyilvánvalóan ellentmondanak az ENSZ-főtitkár feladatainak és beavatkozást jelentenek Irán belügyeibe". "Ban Ki Mun megkárosította hitelességét azzal, hogy tudatlanul egyes olyan nagyhatalmakat követett, amelyeknek a múltja tele van más országok belügyeibe való beavatkozással és gyarmatosítással" – tette hozzá Gasgavi.
Az iráni nagyköveteket kedden bekérették a francia, a svéd és a finn külügyminisztériumba, tiltakozásul a vitatott iráni elnökválasztás eredménye ellen tüntető ellenzékiekkel szembeni erőszak miatt. Teherán és London kölcsönösen kiutasított két-két brit, illetve iráni diplomatát.
(MTI/AFP/Reuters/dpa)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
