Mégis kitör az új forradalom Iránban?
hírösszefoglaló 2009. június 22. 12:29, utolsó frissítés: 12:43Hameneivel dacolva egy ellenzéki vallási vezető kijelentette: a népakaratnak tilos ellenállni. A Forradalmi Gárda is elégedetlenkedik: nem szívesen lövik a népet.
A csalás ellen tiltakozni a nép joga – jelentette ki honlapján Mir Hoszein Muszavi iráni ellenzéki vezető, aki egyúttal visszafogottságra intette június 12-e óta folyamatosan tüntető híveit.
A legutóbbi elnökválasztások vesztese vasárnap megjelent írásában közölte: a szombati teheráni zavargások áldozatait gyászolva "felszólítom drága népemet, hogy tanúsítson visszafogottságot". "Reménykedjetek abban, hogy érvényt szerezhettek jogaitoknak, de ne engedjétek, hogy mindazok, akik fel akarnak dühíteni benneteket, célt érjenek" – kérte támogatóit Muszavi, aki híveivel együtt azt állítja: Mahmúd Ahmadinezsádot csalással választották újra az elnöki posztra.
Lázongó honfitársait arra kérte,
hogy a tartózkodjanak az erőszak minden formájától a demonstrációkon. Egyben azt a reményét is kifejezte, hogy a rendőrség és a hadsereg nem cselekszik helyrehozhatatlan módon a nép ellen. Muszavi internetes írásában elítélte híveinek tömeges letartóztatását, ami szerinte szakadékot okoz a társadalom és a fegyveres erők között.
Az iráni ellenzék legtekintélyesebb vallási személyisége, Ali Montazeri nagy ajatollah Ali Hamenei legfőbb vallási vezetővel dacolva háromnapos gyászt hirdetett a tüntetések áldozatainak emlékére. Vasárnapi üzenetében leszögezte:
"a népakaratnak tilos ellenállni".
Montazeri az iszlám köztársaság egyik megalapítója volt, de később szembekerült a vezetéssel, és éveken át házi őrizetben tartották.
Muszavi ismét követeli a múlt heti elnökválasztás érvénytelenítését a választások lebonyolításért is felelős, nagyhatalmú Őrök Tanácsának írt levelében, amely szombaton este tett közzé saját honlapján. Ismételt követelésével az iszlám köztársaság történetében példátlan módon dacol azzal, hogy az ország legfőbb vallási és politikai vezetője, Hamenei ajatolláh pénteken a június 12-i választás győztesének nyilvánította a hivatalban lévő elnököt.
Hamenei pénteken felszólította az ellenzéki tüntetőket, hogy hagyjanak fel demonstrációikkal. A belügyminisztérium pedig szombatra betiltott mindenféle tüntetést. A Muszavit támogató mérsékelt iszlám vallási vezetők is lefújták a szombatra tervezett teheráni tüntetést. Ezután az Őrök Tanácsa közölte: kész arra, hogy szúrópróbaszerűen újraszámoltassa az elnökválasztáson leadott szavazatok tíz százalékát.
Ám a tiltás ellenére több ezer ember tüntetett
szombaton az iráni főváros központjában, az Enkelab téren. A zavargásoknak legkevesebb 10 halálos áldozata és több mint 100 sebesültje van – számolt be vasárnap az iráni állami televízió. A CNN amerikai hírtelevízió szerint legalább 19, egy, a Twitter közösségi portálon jelentkező blogger szerint 30-40 halálos áldozata és 200 sebesültje volt a zavargásoknak.
Vasárnap este nyugalom honolt az iráni fővárosban, de Teherán északi részéből lövöldözések zaja hallatszott. Egyelőre nem tudni, hogy kik lövöldöztek, mint ahogy azt sem, esett-e bántódása valakinek. A szóban forgó városrészben főként Muszavi hívei élnek.
Az iráni hatóságok megtorló intézkedések sorát vetették be ellenzékiek és külföldi újságírók ellen. Négyszázötvenhét embert vettek őrizetbe szombaton a rendőrök és tüntetők összecsapásait követően. Letartóztatták szombat este Hasemi Rafszandzsáni volt elnök lányát és további négy családtagját, mert részt vettek a nem engedélyezett tüntetéseken. A FARS szerint egy közeli katonai bázisra vitték őket, ahol a zavargások befejezésig tartották Rafszandzsáni családtagjait.
Kiutasították a BBC brit tévé és rádió teheráni állandó tudósítóját, az iráni kulturális miniszter pedig
a brit sajtóorgánumok elleni további fellépéssel
fenyegetőzött. A Farsz beszámolója szerint az iráni hatóságok azzal indokolták döntésüket, hogy Jon Leyne "támogatta" az ellenzéki tüntetőket, álhíreket közölt, tudósításaiban nem tartotta magát a pártatlanság elvéhez és "lábbal tiporta" az iráni nemzet jogait.
Az iráni hatóságok már napok óta azzal vádolták a BBC-t és más nyugati sajtóorgánumokat, hogy támogatják az Ahmadinezsád újraválasztása ellen demonstrálókat. Őrizetbe vettek egy kanadai állampolgárságú újságírót is, aki a Newsweek című amerikai hetilapot tudósította. A New York-i székhelyű lap közleménye szerint Maziar Baharit vádemelés nélkül állították elő, s a szerkesztőség elfogása óta nem tud a sorsáról.
Ahmadinezsád felszólította az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát: ne avatkozzon be Irán belügyeibe. Ugyanis számos nyugati ország bírálta az iráni elnökválasztás körülményeit. David Miliband brit külügyminiszter vasárnapi nyilatkozatában határozottan visszautasította azt a felvetést, hogy az iráni tiltakozó megmozdulások részvevőit
külföldi országok manipulálják vagy ösztönzik.
A brit külügyminiszter a nyilatkozatban elítélte az erőszak folytatódó alkalmazását azokkal szemben, akik a véleménykifejtés szabadságához fűződő jogukkal akarnak élni, mondván: az ilyen hatósági fellépés csak károsíthatja Irán nemzetközi megítélését.
Az iráni Forradalmi Gárdisták soraiban is felütötte a fejét az elégedetlenség és ez belső szakadáshoz fog vezetni – jelentette ki a fegyveres szervezet egykori alapítóinak egyike a Corriere della Sera című milánói lapnak adott interjúban. A jelenleg amerikai száműzetésben élő Mohszen Szazegara elmondta, hogy az elmúlt napokban több régi gárdista barátja hívta őt telefonon és szavaikból kitűnt: egyáltalán nem értenek egyet feletteseik parancsaival.
"Hamenei játszmája kockázatos: a Forradalmi Gárdistákat és a Baszidzsot (a Mahmúd Ahmadinezsád elnökhöz hű iszlám milíciát) nem lehet sokáig a nép elnyomására felhasználni, mert ők maguk a nép" – mondta Szazegara, aki úgy véli: a teheráni békés tüntetés szétverése után
félő, hogy a megmozdulások erőszakossá válnak.
Mohszen Szazegara Khomeini ajatolláh híve volt, alapítója a Forradalmi Gárdának. Több kormánytisztséget töltött be, miniszterelnök-helyettes is volt, de az 1980-88-as iraki-iráni háborút és Khomeini halálát követően nem vállalt több pozíciót. Miután úgy látta, hogy a fennálló rendszert nem lehet megreformálni, kampányt kezdett egy alkotmánymódosító népszavazásért. 2001-ben elnökjelölt volt, de végül az Őrök Tanácsa nem engedte indulni a választásokon. 2003 elején letartóztatták, majd az év augusztusi kiszabadulása után Nagy-Britanniába ment gyógykezelésre. Azóta nem tért haza.
Abul-Haszan Baniszadr, Irán első államfője, Khomenei ajatollah egykori legfőbb bizalmasa a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak nyilatkozva úgy értékelte, hogy a most hatalmon lévő iráni rezsim hadat üzent saját népének, egyszersmind új iráni forradalom kezdetéről beszélt. Baniszadr 1981-ben kegyvesztett lett, miután túlzottan "reformernek" tartották, és elítélte az akkori sorozatos kivégzéseket. Párizsban telepedett le, ahol mai is rendőri felügyelet alatt él, mivel az elmúlt időszakban többször is merénylettel fenyegették meg.
A korábbi közgazdász és teológus szerint Ali Hamenei ajatollah, az ország jelenlegi legfőbb vallási vezetője legutóbbi kemény hangú beszédében elismerte, hogy a rezsim vezetői között megbomlott az egység. Továbbá elismerte azt is, hogy a hatalmon lévők és a nép között egyre nagyobb a szakadék – fogalmazott Baniszadr, aki szerint az iszlám köztársaság jövője kérdőjeleződött meg.
Az egykori elnök szerint a tüntetéseket immár nehezen lehet megfékezni. Baniszadr úgy vélekedett: hosszú távon még több erőszakra és még brutálisabb elnyomásra lehet számítani. Amennyiben Muszavi a vele szembeni fenyegetések ellenére nem hátrál meg, a demokráciára való áttérés lényegesen felgyorsulhat - jelentette ki Baniszadr.
Forrás: MTI/AFP, AP, REUTERS, ANSA
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
