2025. december 17. szerda
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

1956-hoz hasonló forradalom zajlik Iránban

hírösszefoglaló 2009. június 23. 11:10, utolsó frissítés: 11:13

A világ most egy újabb “ellenforradalom” leverésének lehet szemtanúja – ha nem lép közbe. Mozgolódnak a siíták Hamenei ajatollah elmozdítása érdekében.



Az iráni Őrök Tanácsa kizárta annak lehetőségét, hogy megsemmisítse a június 12-i elnökválasztás eredményét, mivel nem találta nyomát nagyobb csalásnak vagy törvénysértésnek – jelentette kedden az iráni állami TV. A testület ugyanakkor elismerte, hogy a június 12-i elnökválasztás során 50 szavazókörzetben több voksot adtak le, mint amennyi szavazásra jogosult volt. Álláspontjuk szerint azonban ennek a szabálytalanságnak "nem volt jelentős befolyása" a választás végső kimenetelére, amelynek értelmében az eddigi elnök, Mahmúd Ahmadinezsád kapott újabb négyéves mandátumot.

Legfőbb kihívója, Mir Hoszein Muszavi fenntartja, hogy Ahmadinezsád csalással győzött. Követői a szavazás napja óta folyamatosan tüntetnek, az elmúlt napokban azonban az iráni rendfenntartó erők egyre keményebb eszközökkel törik le a megmozdulásokat.

Az iráni iszlám forradalmi gárda figyelmeztette az ellenzékieket, hogy "a forradalommal kell szembenézniük", ha tovább tiltakoznak az elnökválasztás szerintük meghamisított eredménye miatt. Az ország legerősebb fegyveres milíciája felszólította a tüntetőket, hogy "hagyják abba a szabotálást és zavargásokat". Tevékenységük "összeesküvés Irán ellen" – hangoztatta a gárdisták közleménye, amely ellenkező esetre a saját fellépésük mellett kilátásba helyezte más milíciák, rendfenntartó erők és büntető alakulatok bevetését is.

A teheráni főügyészség irodája hétfőn "ismeretlen vandálokra" hárította a felelősséget emberek agyonlövéséért a szombati tüntetésen. Vasárnap a közszolgálati televízió terroristákat nevezett meg felelősként.



Hozzávetőleg ezren tüntettek hétfőn is Teherán központjában Ahmadinezsád újraválasztása ellen, illetve egy 16 éves lány, Neda emlékére, akit szombaton öltek meg a rendfenntartók. Két órával a megmozdulás kezdete után a nagy erőkkel felvonuló rohamrendőrség könnygáz bevetésével és a levegőbe leadott figyelmeztető lövésekkel feloszlatta a tömeget. Szemtanúk szerint mintegy ötven-hatvan ellenzéki tüntetőt őrizetbe vettek a rendőrök. A több száz, gumibottal felfegyverzett sisakos rohamrendőr mellett az önkéntesekből álló, félkatonai iszlám milícia osztagai is részt vettek a tömegoszlatásban.



A külvilág reakciói

A brit külügyminisztérium bejelentette hétfőn, hogy hazaszállítják az ország teheráni diplomáciai képviseletén dolgozó diplomaták és más alkalmazottak családtagjait az iráni fővárosban dúló erőszak miatt. Egy külügyi szóvivő közlése szerint a minisztérium egyelőre nem javasolja az Iránban tartózkodó brit állampolgároknak az ázsiai ország elhagyását, de "a legnagyobb éberséggel figyeli" az ottani helyzetet.

Az ENSZ főtitkára hétfőn felszólította az iráni hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget a letartóztatásoknak, a fenyegetéseknek és az erő alkalmazásának. Ban Ki Mun felszólította Teheránt, hogy tartsa tiszteletben az alapvető polgári és politikai jogokat, főként a véleménynyilvánítás és a szabad gyülekezés jogát. A főtitkár a teheráni kormányt és az ellenzéket egyaránt arra kérte, hogy békés úton igyekezzenek nézeteltéréseiket felszámolni.



Olaszország hajlandó megnyitni teheráni nagykövetségét ottani sérült tüntetők előtt – közölte hétfőn az olasz külügyminisztérium. A római bejelentés azt a svéd kezdeményezést követi, amely szerint meg kell vizsgálni, hogy az Európai Unió tagállamai meg tudják-e nyitni összehangoltan teheráni nagykövetségeiket a tiltakozók előtt.


56-os párhuzamok

Az 1956-os magyar forradalom és az utóbbi napok iráni eseményei között vont párhuzamot kedden a Townhall, az egyik vezető amerikai konzervatív hírportál. Nagy Imréhez, a magyar forradalom hőséhez hasonlóan az Iránban zajló "csöndes forradalom" vezetői szintén az uralkodó rezsim hű szolgálói voltak. Elfogadják a teokráciát, de meg akarják reformálni, emberi arcot akarnak neki kölcsönözni. Csak azt nem tudatosítják, hogy a rendszer humanizálása annak megsemmisítését jelenti.

A szerző Paul Greenberg Magyarország 1956, Irán 2009 című cikkében arról írt, hogy a magyarok bátorsága az egész világ rokonszenvét és csodálatát kivívta. De szinte semmi mást. Amerika és a Nyugat, az atomháborútól tartva visszahúzódott. Nagy Imre az utolsó pillanatig jó marxista volt. Ő és elvtársai hűek voltak a Párthoz, egészen addig, amikor már nem tudtak szemet hunyni hazájuk elnyomása felett. Abban reménykedtek, hogy békésen megválhatnak elnyomóiktól vagy hogy az amerikai mentősereg az utolsó pillanatban megérkezik. De túl sokat reméltek.

Irán fő demagógja, Mahmúd Ahmadinezsád elnök tisztában van azzal a régi igazsággal, hogy a szabadság nem adagolható, az egyik szabadságjog vezet a másikhoz, ezért is akarja letörni a most zajló békés forradalmat. S bár ezt megteheti, egy azonban bizonyos: elveszítette azt, ami az elnökségnél sokkal fontosabb, a legitimitását. Az iráni mártírok vére borítja kezét, és az áldozatok listája napról napra növekszik.

A szerző szerint a világ most egy újabb forradalom leverésének lehet szemtanúja. Greenberg élesen támadta az amerikai elnököt, amiért az csak szavakban támogatja a szabadság ügyét, és ezek a szavak is késve, bizonytalanul, félve érkeznek. Ahmadinezsád arra számít, hogy az idő neki dolgozik. A rendőrállam a maga ellenőrzött sajtójával és kormányzati bérenceivel bizonyosan eltiporja ezt a forradalmat is. Azután már semmi nem tarthatja vissza attól, hogy saját atomfegyvert állítson elő, ahogy ezt Észak-Korea is elérte. A Nagy Imre budapesti szobráról készült fotót nézve azonban nehéz elveszteni a reményt – írta Paul Greenberg.


Belső harc az ajatolláh ellen

Egyelőre még titkos, de könyörtelen harc kezdődött az iráni rezsim vezetői között: Hasemi Rafszandzsáni volt elnök szervezkedést indított az ország jelenlegi legfőbb vallási és politikai vezetőjének, Ali Hamenei ajatollahnak az elmozdítása érdekében – írta hétfőn a Libération című francia napilap.

A köztiszteletben álló konzervatív politikus ugyanis az úgynevezett Szakértői Tanács elnöke. A testület a síita klérus 86 tagjából áll, akiket nyolcévente a nép választ meg azon jelöltek közül, akiket előzőleg az Őrök Tanácsa alkalmasnak ítélt a tagságra. A Szakértői Tanács választja meg – életre szólóan – a legfőbb vallási és politikai vezetőt, s ez az egyetlen testület Iránban, amely elvileg vissza is hívhatja őt hivatalából.

Az elnökválasztás után Rafszandzsáni nem ítélte el az állítólagos választási csalást, viszont a kulisszák mögött ő irányítja a belső ellenzéket. Elutazott Kumba, a legfontosabb síita zarándokvárosba, ahol találkozott Ali asz-Szisztáni nagyajatollahhal. Az itteni teológiai iskolához közelálló honlap már nyíltan ír Hamenei lemondatásának lehetőségéről, akit egy vallási vezetőkből álló nyolctagú testület válthatna fel. A portál azzal vádolja Hameneit, hogy tisztével ellentétben nem a nép atyjaként viselkedik, hanem a lakosságnak csak egy részét képviseli – mutat rá a Libération.

A lap szerint a harc azért fajult el a hatalom csúcsán, mert az utcán tüntetők által támogatott reformpártiak megértették: a legfőbb vallási vezető és Mahmúd Ahmadinezsád hivatalban lévő elnök az iszlám köztársaságot iszlám kormánnyá szeretnék átalakítani, amelyhez nincs szükség legitimitásra a nép részéről, s a reformpártiaknak nem jutna többé hely a hatalomban – írta a Libération.




Forrás: MTI/AP, Reuters, AFP

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS