Muszavi 19 millió szavazattal győzött Iránban?
hírösszefoglaló 2009. június 16. 16:28, utolsó frissítés: 16:28A tüntetések folytatódnak, az emberek már nem félnek, dühük határtalan, nem fogadják el a választási csalást.
Az iráni rezsim kedden először tett engedményt a reformpárti tüntetőknek, akik négy napja tiltakoznak az iráni főváros utcáin a szerintük elcsalt szavazás miatt. A választási eredményeket jóváhagyó Őrök Tanácsa bejelentette, hogy a vitatott szavazókörökben kész újraszámlálni a voksokat. A szóvivő az állami televíziónak nyilatkozva a választás érvénytelenítését azonban elutasította, amit a hatályos jogszabályokkal indokolt.
Az Őrök Tanácsának bejelentése egy nappal azután hangzott el, hogy Szajed Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője elrendelte a választási visszaélésekről szóló ellenzéki vádak kivizsgálását. A testület aznap közölte, hogy a hivatalos végeredményt megóvta két vesztes elnökjelölt: Mir Hoszein Muszavi volt kormányfő, a mérsékelt ellenzék vezetője, valamint Mohszen Rezai, a Forradalmi Gárda egykori parancsnoka.
Muszavi felszólította támogatóit, hogy ne tegyék kockára életüket, ne jelenjenek meg a kedd délutánra meghirdetett teheráni tiltakozó nagygyűlésen – jelentette be a politikus szóvivője.
A vesztes elnökjelölt támogatói annak ellenére terveztek újabb tiltakozó megmozdulást, hogy az állami rádió jelentése szerint előző este hét tüntető meghalt és sokan megsebesültek a rendfenntartók és a tiltakozók összecsapásában.
Valóban Muszavi nyert?
Nyugati lapok iráni belügyminisztériumi forrásokra hivatkozva már konkrét számokkal is alátámasztották Mahmúd Ahmadinezsád legfőbb riválisának állítását: eszerint a voksok több mint 50 százalékával Muszavi nyerte meg az elnökválasztást.
A Libération szerint a reformpárti jelölt 19 millió szavazatot kapott, a szintén a reformok híveként ismert Mehdi Karubire 13 milliónak szavaztak, a hivatalban lévő elnök 5,7 millió szavazattal a harmadik helyre került és nem jutott be a második fordulóba – írta keddi számában a lap. A baloldali újság azt állítja: a 2006-os helyhatósági választások óta minden helyi közvélemény-kutatás azt jelezte, hogy Ahmadinezsád elveszti az elnökválasztást, ezért a választási csalást a hivatalban lévő elnök előkészítette.
A Libération szerint Hamenei ajatollah elfogadta volna a reformpárti győzelmet. Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjét a csalás szükségességéről Ahmadinezsád győzte meg. Az elnök azzal indokolta javaslatát a vallási vezetőnek, hogy a reformpárti jelöltek korlátoznák az ajatollah eddigi tejhatalmát az országban – hangsúlyozza a Libération.
A lap rámutat: nincs szó forradalomról Iránban, a reformpártiak a szavazatok újraszámlálását követelték, de nem kérdőjelezték meg az iszlám rezsimet. Az viszont tény, hogy az utcán tüntető fiatalok egy jelentős része az Ahmadinezsád ellenzékét összefogó reformpártiaknál többet szeretne: nagyobb szabadságot, nyugatiasabb életformát és az iszlám értékeket is megkérdőjelezi.
Ezeknek a fiataloknak azonban semmilyen, még illegális szervezettsége sincsen, s a politikai reformszárny is nagyon megosztott Ahmadinezsád jól szervezett hatalmával szemben – írta a Libération.
Nyílt hatalmi harc
Nemcsak a teheráni utcákon, hanem a hatalmi körökben is nyílt hatalmi harc bontakozik ki – írta keddi számában az iráni belpolitikai fejleményeket kommentálva a Die Presse című osztrák lap. A reformpártiak nyomás alá helyezték Hamenei ajatollahot. A forradalmi vezetőnek most azt kell mérlegelnie, hogy ha nem tesz eleget Muszavi híveinek, azzal azt kockáztatja, hogy az iszlám köztársaság végérvényesen lejáratódik az iráni nép jelentős része szemében.
Ha viszont engedményeket tesz, attól kell tartania, hogy a reformerek modernizálják az országot – ami akár az iszlám köztársaság végét is jelentheti – írta a konzervatív bécsi lap.
Irán válaszúton: demokrácia vagy diktatúra?
Legnagyobb belpolitikai válságát éli át Irán az 1979-es iszlám forradalom győzelme óta - hangsúlyozta kedden egy korábban magas hivatalt betöltő teheráni politikus. Szaed Leylaz az Ahmadinezsád-korszakot megelőző időszakban volt belügyminiszter-helyettes és ma egyetemi docensként, illetve politikai elemzőként tevékenykedik. A Handelsblatt című lapnak nyilatkozva úgy értékelte: Irán válaszút előtt áll, és vagy egy vallási alapokon álló demokráciává fejlődik, vagy pedig egy diktatúra jön létre.
Leylaz úgy vélekedett, hogy a tüntetések folytatódni fognak, és elképzelhetők politikai engedetlenségi akciók is. Az emberek már nem félnek – tette hozzá. Szavai szerint az ellenzék vezetőjének számító Muszavi mindenképp a békés tüntetések útját választja, a vérontást ugyanis el akarja kerülni.
>> Nagy felbontású képek a teheráni összecsapásokról [www.boston.com] >>
Egy iráni ellenzéki politikus, a reformpárti Etemad-e Melli című újság főszerkesztője az iráni választásokkal kapcsolatban földrengésről beszélt. A Financial Times Deutschlandnak nyilatkozva kijelentette: az emberek nem hajlandók elfogadni a választási csalásokat, dühük határtalan. A tiltakozások nem hagynak alább – jelentette ki Mehran Karami.
Karami úgy ítélte meg, a nyugati országok eddig többnyire saját érdekeiket részesítették előnyben, amikor Iránnal való kapcsolataik alakításakor a gazdasági előnyök és a demokrácia között kellett választaniuk. Ha azonban ez alkalommal is fenntartják az együttműködést az Ahmadinezsád-kormánnyal, egy diktátor mellett foglalnak állást. Ezt pedig az irániak egyhamar nem felejtenék el – vélte az ellenzéki politikus.
Twitter-forradalom
Másfélórás karbantartási szünetet terveztek a Twitter közösségi mikroblog működtetői hétfőre, ám ezt elhalasztották, mivel "a Twitter jelenleg fontos kommunikációs szerepet tölt be Iránban" – tudatta a weboldalon megjelent bejegyzés. A közösségi mikroblogoldal az elmúlt hónapok különféle eseményei során többször is bizonyította, hogy a valós idő történéseiről megjelent üzenetek és fotók milyen komoly mozgósító eszközök lehetnek a kormányok olyan lépései ellen, mint például a cenzúra.
Iránban az internethasználat még leginkább a fiatal, művelt városlakók kiváltsága. A Twittert és más közösségi honlapokat a fiatal, liberális szellemiségűek használják, azaz Muszavi támogatói.
A kormány jelenleg akadályozza a Twitter használatát, és több közösségi oldalt, köztük a Facebookot is blokkolja. A mobiltelefon-szolgáltatás szombaton, a választás másnapján nem működött, vasárnap állították helyre. Ám a Twitteren megjelent üzenetek számát tekintve - a választások pénteki napjától – a cenzúra nem igazán tudta visszaszorítani azokat. Egyes felhasználók képeket tesznek fel a tüntetésekről vagy a hatóságok fellépéséről a tüntetőkkel szemben.
Egy teheráni Twitter-felhasználó azt mondta telefonon az AP-nek, rendszeresen küld üzeneteket arról, "amit az utcákon látok, arról, hogy a rendőrök verik az embereket és olyanok, akik nem rendőrök, verik Mir Hoszein híveit. Ezek a rettegés és a gyűlölet képei. Úgy vélem, a hatóságok egyik stratégiája, hogy leállítsák a hír- és információáramlást, és én mindent, amit csak tudok, felhasználok arra, hogy megállítsam őket ebben".
Forrás: MTI/AP, dpa, Reuters, AFP
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
