A timföldgyárat működtető cég el kellene ismerje felelősségét

kérdezett:B. D. T. 2010. október 07. 16:05, utolsó frissítés: 17:06

Nem valószínű, hogy határokon átívelő következménye lesz a vörösiszap-katasztrófának – véli Simon Gergely, a magyarországi Levegő Munkacsoport vegyi anyag szakértője.

Valóban ökológiai katasztrófáról beszélhetünk? Egyáltalán mi az a határ, amit átlépve már egy nagyméretű környezetszennyezés katasztrófának minősül?

Simon Gergely, környezetkémikus: – Mindenképpen környezeti katasztrófáról van szó, jelentős (20 km hosszú és gyakran 1 km széles) terület elszennyeződött maró lúgos iszappal. A Marcal folyó teljes élővilága kipusztult a vörösiszap-szennyezés rendkívül magas PH-ja miatt. A négy halálos áldozat mellett több, mint száz ember sérült meg, sokan a maró oldat miatt.

A jelenlegi magyarországi törvénykezést ismerve, van-e lehetőség a büntetőjogi felelősségvonáson túlmenően is a tulajdonos vállalatot kötelezni pl. kárpótlás kifizetésére, a hosszú távú környezeti hatásokért felelősségvállalásra, utólagos rehabilitációra stb.?

– A Levegő Munkacsoport többször felhívta a figyelmet a korlátozott felelősség problémájára. A hatalmas környezeti és egészségi, illetve vagyoni károkat általában a károsultak szenvedik el, illetve az adófizetők térítik meg, mert a kárért felelős cégnek nincs erre fedezete. A Levegő Munkacsoport ezért szorgalmazza, hogy a veszélyes tevékenységet végző vállalkozásoknak kötelező legyen biztosítást kötniük, illetve tartalékot félretenniük az esetlegesen bekövetkező károk teljes összegére.

Jelen esetben követeljük, hogy a kormány haladéktalanul hozza nyilvánosságra a vonatkozó privatizációs szerződéseket, amelyekből kiderülhet, hogy ki milyen mértékben felelős a kialakult katasztrofális helyzetért.

Mit kellene változtatni a gyakorlaton, mentalitáson ahhoz, hogy többé ilyen katasztrófa ne fordulhasson elő, vagy legalábbis a minimálisra csökkenthető legyen a rizikó?

– Jelentősen meg kell erősíteni az ellenőrző hatóságokat, hogy ne csak egy-két papírt nézzenek át az ellenőrzések során. Meg kell kezdeni a veszélyes, kockázatos hulladékok semlegesítését országszerte.

Szabadna-e engedélyezni a timföldgyár termelésének újraindítását a hét végén, ahogy kérték?

– Erről a hatóságnak kell döntenie, ám a cégnek megfelelő garanciákat kell adnia, és magánvéleményem szerint el kellene ismerniük a felelősségüket.

Ukrajna és az EU is aggódik, hogy határokon átívelő következményei lehetnek a szennyezésnek. Ön szerint lehetséges ez a forgatókönyv?

– Nem valószínű.

Ők már rég szóltak, hogy baj lehet...

A Levegő Munkacsoport korábban is "számtalan" alkalommal felhívta a figyelmet a korlátozott felelősség problémájára, eredmény nélkül – áll a vörösiszap-katasztrófa napján kiadott közleményükben. 2003-ban széles körű nemzetközi kampány elindítását sürgették a vörösiszap-tározóterek felszámolására és hasznosítására. Arra kérték a magyar kormányt, hogy dolgozzon ki külön programot erre, s szerezze meg az EU és más fejlett országok hozzájárulását ennek az anyagnak a környezetet nem károsító hasznosítására, illetve felszámolására.

A Levegő Munkacsoport számos kormánytagnak és kormányzati tisztviselőnek több alkalommal is eljuttatta fenti javaslatát, azonban érdemi válasz nem érkezett. Annak ellenére, hogy felhívták a figyelmet arra is: a száraz vörösiszapot a szél porfelhőként távoli, 10-15 kilométer távolságra lévő lakott területekre is elviszi, továbbá, hogy az iszap híg lúgtartalma a talajba szivárog, ami a vegetációra és a környék ivóvízellátására veszélyt jelent.

A zöldszervezet szerint Magyarországon a vörösiszap-tározóterek több helyen veszélyeztetik az ivóvízbázisokat. Különösen aggasztó a helyzet a MOTIM mosonmagyaróvári tározójánál, ahol a vörösiszapot a vízbázis felett helyezték el – ahol a város kommunális hulladékát sem szabad elhelyezni a vízbázis megóvása érdekében. A Levegő Munkacsoport szakértője emiatt 2006-ban feljelentést tett az ügyészségen, ahonnan a következő választ kapta: "A vizsgálat során valamennyi, a MOTIM Rt. valamint jogelődei működésével kapcsolatos eljárást és határozatot megvizsgáltam. Megállapítottam, hogy a határozatok megalapozottak és megfelelnek a meghozataluk idején hatályos jogszabályi rendelkezéseknek. A fentiekre figyelemmel ügyészi intézkedés megtételére nem volt szükség."

A Levegő Munkacsoport értesülései szerint a téves válaszért és az intézkedések elmaradásáért nem elsősorban az ügyészség, hanem az illetékes környezetvédelmi felügyelőség volt a felelős, amely – erőteljes politikai nyomásra – félretájékoztatta az ügyészséget. (mti)