2026. február 25. szerda
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Vörösiszap-ár: ha eléri a Rábát, már csak imádkozni lehet

2010. október 05. 18:00, utolsó frissítés: 2010. október 06. 11:43

Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Vas megye területére veszélyhelyzetet hirdetett a kormány kedden a kolontári vörösiszap-tároló gátszakadása miatt. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) hangsúlyozta, hogy nem kell akut sugár-egészségügyi ártalomtól tartani Ajka térségében.


A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt. kedd délelőtt közölte, hogy megkezdődött a zagytározó megrongálódott gátszakaszának helyreállítása. Hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi helyzetelemzésük szerint a cég a technológiai eljárás gondos betartása mellett sem észlelhette a természeti katasztrófa jeleit,


s nem tehetett volna annak elhárítása érdekében.

A MAL közölte azt is, hogy a vörösiszap az EU hulladékszabványa szerint nem minősül veszélyes hulladéknak. A cégvezetés a közleményben részvétét fejezi ki a tragédiában érintett családoknak.

A környezetvédelmi felügyelőségek a történtek miatt felülvizsgálják az úgynevezett zagytározók engedélyét – mondta Csepregi István, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség főigazgatója.

>> Valószínűleg kipusztult a teljes élővilág a szennyezett vizekben: háttér az Indexen >>

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára azt ígérte, hogy az állam is hozzájárul a katasztrófa okozta károk enyhítéséhez. Kisbenedek Péter, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke közölte: ahogy megközelíthetőek lesznek a vörösiszappal elöntött települések, a biztosítók megkezdik a kárfelmérést, majd a kifizetést is. Megjegyezte ugyanakkor, hogy szerinte a károsultak jelentős hányadának nincs lakásbiztosítása.


Magyarországon hatalmas méretű vörösiszap-tárolók

találhatók a timföldgyárak közelében. A vörösiszap a timföldgyártás mellékterméke. A timföldet bauxitból állítják elő, amelyet porrá őrölnek, majd erős lúgos kémhatású nátrium-hidroxiddal reagáltatnak magas hőmérsékleten és nyomáson. Itt a bauxitból kioldódnak az alumíniumvegyületek és vörösiszap marad vissza.

A vörösiszap átlagosan 24-45 százaléka vas-oxid (ettől kapja jellegzetes vörösesbarna színét), de egyéb fémvegyületeket (alumínium-oxidot, titán-dioxidot, szilícium-dioxidot, nátrium-oxidot és kalcium-oxidot is tartalmaz. 1 százalék alatti mennyiségben gallium-, vanádium- és ritkaföldfém-oxidok is találhatók benne. Ezen kívül maró hatású nátrium-hidroxidot tartalmaz az iszap. A vörösiszap nehézfémtartalma hétszerese az átlagos talajoknak. A Magyarországon tárolt veszélyes hulladék döntő része vörösiszap, amelyből évente 800 ezer tonna keletkezik, és körülbelül 50 millió tonna van különféle tárolókban elhelyezve.

Az anyag a bőrt és a szemet marja, de akár tárgyakat is szétmarhat. A vörösiszap nehézfémeket tartalmaz, a legnagyobb problémát magas ólomkoncentrációja jelenti. Az ólom ismert idegméreg, kis mennyiségben is veszélyezteti a gyermekek idegrendszeri fejlődését, de emellett a vesét is károsítja. Ezenkívül az iszap több rákkeltő nehézfémet is tartalmaz - kadmium, arzén, higany -, és előfordulhat, hogy radioaktív anyagok is feldúsulnak a vörösiszapban.

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár szerint minden létező segítséget megad a kormány az ajkai térségben kialakult ökológiai katasztrófa felszámolásához, azonban


a költségeket az azt okozó cégnek kell állnia.

A tejes kárfelszámolás meghaladhatja a tízmilliárd forintot, és hónapokig eltarthat. Hozzátette: meg kell akadályozni, hogy a térség élővilága kipusztuljon, a szennyeződés pedig az ivóvízbe, illetve száradása után rákkeltő anyagként az emberek szervezetébe jusson.

A környezetvédelmi államtitkár kijelentette: törvénymódosítást kezdeményez, hogy a veszélyes anyagokat tároló cégek kötelezően fizessenek biztosítást, ugyanis a bizosítékhagyást nem tartja elegendőnek. Véleménye szerint így a jelenlegi 800-1000 ilyen tevékenységgel foglalkozó cég "megtisztulhat", és ha csak 15-20 vállalkozás marad, azokat könnyebb lesz ellenőrizni.

Illés Zoltán azt mondta: „nem megalapozott információk szerint” off-shore cég áll a katasztrófát okozó vállalkozás mögött, és ha csődeljárást kezdeményeznek önmaguk ellen, akkor az már bűncselekmény. Megjegyezte, a katasztrófa kapcsán már megindult a rendőrségi vizsgálat. Az ajkai térségben keletkezett katasztrófát Illés Zoltán a tiszai cianidszennyezéshez hasonlította. Az államtitkár úgy fogalmazott: ha a szennyezőanyagot nem tudják megfogni a Marcalban, és eléri a Rábát,


„akkor mindenkinek térdre, imához!”.

Illés azonnali hatállyal felfüggesztette a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt. termelői tevékenységét, egyúttal utasította a céget az ajkai térségben megsérült tározó helyreállítására. Az államtitkár kedd délután Kolontáron, a védelmi bizottság ülését követően az MTI tudósítójának azt mondta: a hétfő délutáni baleset óta a cég továbbra is folytatta a termelést, és felmerült a gyanú, hogy az ökológiai katasztrófa azért következett be, mert a zagytározóban sokkal több iszapot tároltak, mint amennyit szabad lett volna, illetve a cellák illesztése nem volt szakszerű.

Magyarországon a még működő ajkai timföldüzem mellett, továbbá a már bezárt almásfüzítői és mosonmagyaróvári timföldüzemek közelében vannak olyan zagytározók, amelyekben vörösiszap is található – mondta Szuhi Attila, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület projektvezetője. Becslése szerint az Európai Unióban veszélyes anyagnak nem számító vörösiszapból körülbelül 35 millió tonnát tárolhatnak az országban.

A Veszprém megyei Kolontár település csupán egy kilométerre fekszik az ajkai timföldgyár tározójától. Az almásfüzítői timföldgyár vörösiszapot tartalmazó zagytározói pedig közvetlenül a Duna mellett találhatók.(mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS