ENSZ-különmegbízott: a médiahatóság legyen független intézmény
2011. április 06. 09:08, utolsó frissítés: 09:08
A médiahatóság létezése alapvető fontosságú a világ minden országában, de olyan független intézménynek kell lennie, amelynek tagjait a parlament választja meg, és amelyben minden párt és a sajtószervezetek is képviseltethetik magukat a pluralitás érdekében – hívta fel a figyelmet a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban Frank La Rue, az ENSZ szólás- és véleményszabadsággal foglalkozó jelentéstevője keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
A világszervezet raportőre háromnapos budapesti látogatása végén azt szorgalmazta: Magyarországon legyen a médiaszabályozásról nagyon nyitott párbeszéd, amelybe mindenkit bevonnak, akár azonos, akár eltérő a véleménye.
Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az ENSZ-különmegbízottal közösen tartott sajtótájékoztatón arról beszélt: a kormány arra törekszik, hogy a média világa depolitizálódjon. Kijelentette: "meglátásunk szerint nincs szükség arra, hogy a médiatörvényen változtassunk". A magyar jogrendszer minden olyan garanciát tartalmaz – tette hozzá -, amely a média pluralizmusát biztosítja.
A világszervezetnek a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának elősegítéséért és védelméért felelős különmegbízottja elmondta: a magyar kormány meghívására érkezett Budapestre, a médiatörvényről folytatott tárgyalásokat. Korábbi közlését megerősítve elmondta, nem azért tartózkodik Magyarországon, hogy bármilyen vizsgálatot folytasson, látogatása a magyar kormánnyal kialakított együttműködés része.
Frank La Rue kifejtette: a médiát korlátozó szabályokat az arányosság elve alapján kell megállapítani, a véleményszabadságot nem lehet túlzó módon korlátozni. A korlátozás olyan ritka esetekben indokolt, mint például a gyermekpornográf tartalmak előállítása és terjesztése. A korlátozásokkal a kormányok visszaélhetnek, ezért fontos a kiegyensúlyozottság elve – mutatott rá.
Hangsúlyozta, a sajtó tevékenysége számon kérhető, de nem állami intézmények, hanem a közvélemény útján. A tartalmak szabályozásához magas színvonalú etikai kódexekre van szükség, amelyeket azonban nem az államnak kell kialakítania – mondta.
A magyar médiahatóság tagjainak kilencéves mandátumát furcsának nevezte, és kiemelte, biztosítani kell a testület megújulási képességét és sokszínűségét. "A médiahatóságok függetlensége alapvető fontosságú nyitott és jogszerű működésükhöz" – tette hozzá.
Arról is beszélt, hogy köztudottan nagy a sajtóra nehezedő kereskedelmi nyomás, egyfajta puha cenzúra érvényesülhet a kedvezmények rendszerén keresztül, ezért olyan szabályozásra van szükség, amely alapján kiegyensúlyozottan támogathatók a különböző médiatermékek.
A guatemalai jelentéstevő szerint olyan médiatörvény kívánatos, amely biztosítja a szólás és vélemény szabadságát. Úgy fogalmazott: azt szeretné, ha Magyarország ugyanúgy példáként szolgálhatna, mint 1848-ban és 1956-ban, amikor az átmenet pillanataiban megmutatta szabadságvágyát.
Kovács Zoltán azt mondta, "tudomásul vesszük, hogy a nemzetközi szervezetek számára ezek az értékek az irányadók", és úgy fogalmazott, a tárgyalásokat pragmatikus légkörben tartották. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Európában és az egész világon figyelembe kell venni azokat a helyi sajátosságokat, amelyek között ezek az értékek érvényesíthetők. Hangsúlyozta, ez nem az értékek relativizálását jelenti, és Magyarországon is speciális körülmények között folyik a média szabályozása. Mint fogalmazott, a specifikus helyi körülmények ismeretére van szükség a magyar médiatörvény megértéséhez.
Kijelentette: a kormány a médiatanácsban nem veszélyeket, hanem lehetőségeket lát; a testület tagjainak kilenc évre szóló mandátuma szerinte garancia a függetlenségre. Hozzátette, hogy a médiatanácsban nem pártdelegáltak és nem a kormány képviselői ülnek. Július 1-je után fog kiderülni, hogy tisztázások után a gyakorlatban hogyan működik. Magyarországon nincs lehetőség az előzetes vagy utólagos cenzúrára a sajtóban. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
