2025. december 18. csütörtök
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Módosította a magyar Országgyűlés a médiatörvényt

2011. március 08. 10:49, utolsó frissítés: 10:49

Neelie Kroes médiaügyekért felelős uniós biztos hétfőn Budapesten üdvözölte, hogy az Országgyűlés az Európai Bizottság javaslatait figyelembe véve elfogadta a médiatörvény módosítását. Neelie Kroes – aki személyesen is jelen volt a törvényjavaslat megszavazásakor – az MTI-nek azt mondta: az Európai Bizottság eredményes párbeszédet folytatott a magyar kormánnyal azután, hogy januárban megküldte a kabinetnek a médiatörvénnyel kapcsolatos kifogásait tartalmazó levelét.


"Nagyra értékelem a kormány konstruktív hozzáállását; amikor egyértelművé tettük, hogy néhány fontos ponton változtatásra van szükség, akkor fogadókészek voltak, és valóban megtették, amit kértünk" – mondta.

Kifejtette, hogy eddig elégedett Budapest magatartásával, majd hozzátette, a jövő megmutatja, milyen szellemben fogják végrehajtani a törvényt. A biztos megjegyezte: a magyar kormány tisztában van azzal, hogy Brüsszel szoros figyelemmel fogja kísérni a törvény végrehajtását, azt, hogy az valóban megfelel-e a kért változtatásoknak.

A holland uniós biztos meglepőnek nevezte, hogy a médiatörvény módosításának elfogadásakor nem volt vita a magyar Országgyűlésben, mint fogalmazott, "én ahhoz vagyok szokva az Európai Parlamentben és a nemzeti törvényhozásban, hogy a szavazás előtt vagy után a politikai pártok vezetői ismertetik állásfoglalásukat, itt azonban csak a szavazás történt".

A parlament 258 igen szavazattal, 65 nem ellenében, 38 tartózkodással hagyta jóvá a novemberben elfogadott médiaalkotmány és a decemberben megszavazott médiatörvény módosítását. Igennel szavaztak a kormánypárti képviselők, nemmel az MSZP és az LMP politikusai, a Jobbik tartózkodott.

A változtatás a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatásokra – vagyis televíziókra és rádiókra – korlátozza, így az a lekérhető tartalmakra nem vonatkozik. Rögzíti azt is, hogy nem az egyes médiaszolgáltatók, hanem a médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás.

A lekérhető szolgáltatások és sajtótermékek regisztrációjával kapcsolatban a törvény azt tartalmazza, hogy a szolgáltatás megkezdésének nem feltétele a nyilvántartásba vétel, amely azonban változatlanul kötelező, a tevékenység megkezdését követő 60 napon belül. A nyilvántartásba vételt a médiahatóság utólag visszavonja, ha a bejelentővel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, illetve ha a bejelentett médiaszolgáltatás elnevezése azonos vagy összetéveszthetőségig hasonlít egy korábban nyilvántartásba vett médiaszolgáltatás elnevezésével. A jogszabály ugyanakkor kimondja, hogy ha a kiadó vagy a médiaszolgáltató megsérti a nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat, a médiahatóság egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

A törvény pontosítja a sajtótermék és a médiaszolgáltatás fogalmát: csak a kifejezetten gazdasági haszonszerzés céljából indított szolgáltatások tartoznak ebbe a körbe, így például a videoblogok és más magáncélú közlemények nem.

Változás, hogy a külföldön letelepedett, Magyarországra irányuló szolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatóra ezután csak akkor vethet ki bírságot a médiahatóság, ha a szolgáltató azért telepedett le más tagállamban, hogy megkerülje a magyar médiaszabályozást. Ellenkező esetben bírság nem, más jogkövetkezmények viszont változatlanul alkalmazhatók.

Emellett a parlament hatályon kívül helyezte a személyek, csoportok nyílt vagy burkolt megsértésére vonatkozó tilalmat. A médiaalkotmány így ezután személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport kirekesztését tiltja, nyílt vagy burkolt megsértésüket azonban nem.

A törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS