Az EP határozatban bírálta a magyar médiatörvényt
2011. március 11. 09:36, utolsó frissítés: 09:36
Az Európai Parlament (EP) a magyar médiatörvényt kifogásoló határozatot szavazott meg csütörtökön Strasbourgban.
A szocialista, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali frakció közös indítványára 316-an voksoltak igennel, 264-en nemmel, 33-an pedig tartózkodtak. A magyar néppárti képviselők nyilatkozata szerint a baloldali pártok hazug határozatot fogadtak el. Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője viszont azt hangsúlyozta, hogy az állásfoglalás nagyon fontos politikai figyelmeztetés, amelyet az Orbán-kormánynak komolyan kell vennie.
A szavazás előtt a Fidesz pártcsaládja, a néppárti frakció visszavonta alternatív határozattervezetét, amely elítélte a magyar kormány elleni támadásokat a médiatörvény kapcsán. Joseph Daul néppárti frakcióvezető felszólította a másik négy frakciót, hogy ők is vonják vissza indítványukat, hiszen időközben Magyarország módosította a médiatörvényt. A négypárti tervezetet azonban nem vonták vissza. Hannes Swoboda szocialista frakcióvezető-helyettes indoklása szerint a törvénymódosítás nem kielégítő.
A magyar néppárti képviselőcsoport a szavazás után közzétett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a határozat szövege nem a jelenlegi állapotot tükrözi, figyelmen kívül hagyja a médiatörvény hétfői módosítását, valamint Neelie Kroes európai médiaügyi biztos nyilatkozatát, miszerint a magyar médiatörvény összhangban áll az uniós normákkal.
"Képmutató és felelőtlen a magyar szocialisták magatartása, akik, míg Európában folyamatosan a médiatörvény és a magyar kormány ellen kampányolnak, addig Magyarországon az uniós kérésnek eleget tevő módosításokat leszavazták. A hazug határozat szerzői között van Tabajdi Csaba is" – áll a közleményben, amely kitér arra is, hogy az elfogadott dokumentumnak semmilyen jogi kötőereje nincs.
Tabajdi viszont nyilatkozatában azt állapította meg: "nyilvánvalóvá vált, hogy nem elegendő az a néhány módosítás, amelyet a Magyar Országgyűlés hétfői ülésén elfogadott. Az Európai Parlament többsége ezt kevésnek találta."
Göncz Kinga szocialista EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az EP sürgeti a magyar kormányt, tegyen további, lényegi módosításokat a médiatörvényekben, vegye figyelembe az Európai Unió Alapjogi Chartájában írt követelményeket, az uniós tagállamokban íratlanul is érvényesülő alapvető demokratikus elveket, Thomas Hammarbergnek, az Európa Tanács emberi jogi biztosának állásfoglalását, valamint Dunja Mijatovicsnak, az EBESZ médiaügyi ombudsmanjának véleményét.
Tabajdi szerint olyan magyarországi médiaszabályozást kell kialakítani, "hogy az Orbán-kormány ne irányíthassa központilag sem a közszolgálati médiát, sem a Médiahatóságot".
Mint Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti, a határozatban az EP a magyar médiatörvény további felülvizsgálatát sürgeti, az Országgyűlés által hétfőn elfogadott törvénymódosítások ellenére is. Arra kéri az Európai Bizottságot – az EU legfőbb végrehajtó testületét -, hogy tegyen javaslatot a sajtószabadságot és médiapluralizmust védő uniós irányelvre. Az állásfoglalás felszólítja a magyar kormányt, hogy a médiatörvényt a különböző európai szervezetek – Európai Parlament, EBESZ, Európa Tanács – által megfogalmazott kritikákat figyelembe véve vizsgálja felül, és ne alkalmazza azokat a passzusokat, amelyek európai jogszabályok vagy egyezmények "betűjével vagy szellemével" összeegyeztethetetlenek.
Az állásfoglalás felszólítja a magyar hatóságokat "a médiairányítás függetlenségének visszaállítására", és sürgeti, hogy vessenek véget a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve a kiegyensúlyozott tájékoztatást érintő "állami beavatkozásnak"." "A média túlszabályozása az elérni kívánt célok ellenében hat, mivel veszélyezteti a közszférában fennálló tényleges pluralizmust" – olvasható az állásfoglalásban.
A dokumentumban üdvözölték az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti egyeztetés végkimenetelét, aminek nyomán Magyarország a törvényt összhangba hozta az uniós alapszerződéssel és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvvel. Ennek fényében az Országgyűlés által hétfőn megszavazott módosításokat is pozitívan értékelték. Ellenben sajnálattal állapították meg, hogy az uniós végrehajtó testület csak korlátozottan vizsgálta a törvényt.
A szavazás előtt Daul azt kérdezte a liberálisoktól, hogy megbíznak-e a szintén liberális Neelie Kroes médiaügyi EU-biztosban. Azt a választ kapta, hogy Kroes véleményében természetesen megbíznak, de azt hiányolják, hogy nem kapcsolódott be a magyar médiatörvény felülvizsgálatához vezető folyamatba Viviane Reding, aki az alapvető szabadságjogok ügyeiben illetékes EU-biztos.
Swoboda a szocialisták részéről úgy nyilatkozott, hogy az európai sajtószabadságot illetően a legmagasabb követelményeket kell állítani. "Döbbenten látjuk, hogy a Bizottság, az (uniós alap)szerződés őrzője kétségbeesetten köntörfalaz, hogy igazolja Barroso úr magyar kormánybeli politikai szövetségeseinek cselekedeteit" – mondta.
Az EBESZ és az Európa Tanács korábban kifejtett álláspontja szerint a magyar médiatörvénynek több problematikus pontja van, így például a közszolgálati médiaszolgáltatók pénzügyi függetlenségének kérdése, valamint az újságírói források titokban tartásának védelme. Ezek az intézmények aggályokat fogalmaztak meg a Médiatanács kiterjedt jogköre miatt is, valamint politikailag kiegyensúlyozatlannak minősítették a testület összetételét.
Az EP-határozat szerint a médiapluralizmus és a sajtószabadság ügye az unió több tagállamában – így például Olaszországban, Bulgáriában, Romániában, Csehországban és Észtországban is – komoly aggodalomra ad okot. A dokumentum megszövegezői ezzel indokolták a médiaszabadságról szóló uniós irányelv megalkotásának igényét. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
