Kivándorlást válthat ki a röghöz kötés és a tandíj Magyarországon
B. D. T.
2012. december 21. 16:04, utolsó frissítés: 2012. december 24. 13:05
Konkrétumokat, nem ígérgetést várnak el a magyar kormánytól a diákok, a sajtóban bejelentett engedmények papírra vetését, pontosan definiált fogalmakat.
Két hete folynak a diáktüntetések Magyarországon a felsőoktatás tervezett átalakítása ellen – a Kettős Mérce blog szerint ugyanott áll az ügy, mint az elején, hiszen a hiányszakokra jelentkezőknek ugyan ösztöndíjakat osztogatnának, ám több szak esetében egyáltalán nem lesz ingyenes hely.
“Andragógia, alkalmazott közgazdaságtan, emberi erőforrások, gazdaságelemzés, gazdálkodás és menedzsment, kereskedelem és marketing, közszolgálati, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel, turizmus-vendéglátás, üzleti szakoktató, igazságügyi igazgatási, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, kommunikáció és médiatudományok, nemzetközi tanulmányok és jogász szakon nem indul állami képzés többek között. Ezek a szakok nagyjából lefedik az államigazgatás és a versenyszektor legjobb állásait. Ha végignézünk ezen a listán, azt láthatjuk, államilag finanszírozott képzésből lehet valaki mérnök, orvos, tanár, vagy tudós. Ez így teljesen nevetséges, az 55 ezres képzésből kikerülő emberek közül lesz 20 ezer mérnök? Ők mit kezdenek a munkaerőpiacon?
(...)Akinek nincs pénze tandíjra, az gyakorlatilag nem valósíthatja meg az álmát. A rossz rendszer helyett most egyes szakokon lesz túlképzés, miközben ennek a munkaerőpiaci helye nem lesz meg. És ehhez hozzájön a röghözkötés és az, hogy
nem mehet el 10 évig Magyarországról a tanuló,
ha állami képzésre jár, hiába nem talál munkát. Ez így nevetséges, állástalan diplomások tömegét termeli majd ki a kormány. Illetve termeli akkor, ha lesz elég pénz” – írják.
A Ténytár blog arról ír, a kormány “friss bejelentéseivel előre próbált menekülni, de közben soha nem látott káoszba fulladt a felsőoktatási ‘reform’. Kidolgozott háttértanulmányok és számolások nélkül próbálják már kb. a negyedik tervet is elfogadni szűk két héten belül, miközben a felsőoktatásra szánt pénzeket jelentősen megkurtították.
A kormány cinizmusát és gyáva viselkedését jól tükrözi, hogy még egy rejtett salátatörvény keretén belül tovább csökkentették a felsőoktatás támogatását, miközben a vezető fideszes politikusok azt hangoztatják, hogy valójában nő a felsőoktatás pénzügyi támogatása. A szerdán megtett javaslatok értelmében az eddigi keretszámok megszűnnének, és a kormány minimum 55 ezer diáknak biztosítaná az állami ösztöndíjat. A teljesen felesleges részösztöndíj szintén megszűnne, a röghöz kötés viszont maradna.
A normatív támogatás azonban a legújabb szisztémában is 10 ezer 480 hallgatóra jár, de erre a pénzre az állam most már 55 ezer embert kíván felvenni.
Ez a javaslat rátolja a problémát az egyetemekre,
és nem oldja meg azt, hanem csődbe sodorja a magyar egyetemeket. A képzés színvonalának várható csökkenéséről nem is beszélve” – áll az utóbbi két hétben közzétett, néhol egymásnak ellentmondó kormánybejelentéseket szemléző bejegyzésben.
December 22-én lesz újabb tárgyalás a kormány és a diákok között, a hallgatói szerződések is szóba kerülnek majd.
A hallgatói szerződéseket ettől a tanévtől kellett kötelezően kitölteni és aláírni. Már 2011-ben is voltak diáktüntetések, ahol többek közt e szerződések bevezetése ellen is tiltakoztak az új felsőoktatási törvény elleni demonstrációkon. Akkor csökkentették a keretlétszámot 10 ezerre.
Ezek a szerződések tulajdonképpen azt tartalmazzák, hogy ahány félévet itthon tanul az ember, azon félévek kétszeresét kell itthon ledolgozni.
Ez röghözkötés
– véli Czövek Gabriella, a Miskolci Tudományegyetem Bölcsészkarán működő szociális és ösztöndíjbizottság tagja.
A hallgató így nem tud elmenni külföldre dolgozni, ám ha kikerül a munkaerőpiacra, nem is biztos, hogy Magyarországon el tud helyezkedni, lehet, hogy hosszú ideig munkát keres, és ha közben külföldön adódna egy lehetőség, emiatt a szerződés miatt azt nem fogja tudni megragadni – magyarázta a fontosabb ellenvetéseik lényegét a miskolci diák.
Mit gondolnak a diákok a magyar kormány szerdai ülése után bejelentett engedményekről, miszerint 55 ezer lesz a keretszám, ennyi ember juthat be ingyenes helyre a felsőoktatásba? Ez elég lenne, nem ez a baj, hanem voltaképpen a bizalomhiány.
A diákok eddig azt tapasztalták, a kormány csak ígérget,
nem kaptak konkrétan egy dokumentumot, amelyben ez le lenne írva. „Levitték a keretszámot 10 ezerre, elkezdődtek a tüntetések, most ígérgetik, hogy visszaviszik 40 ezerre, illetve 55-re, ez egyfajta ígérgetés. Azt gondolom, öt nap alatt nem lehet reformálni egy teljes oktatási rendszert, főleg úgy, hogy a hallgatói önkormányzatokkal nem egyeztettek” – szögezte le a diák.
Bár alapvetően a diákság bizalmatlan a kormánnyal szemben, Czövek cáfolta, hogy politikai céllal, egyes ellenzéki pártok vagy politikusok „felbujtására” tüntetnének a diákok. „Amikor már minket is érint a probléma, azért állunk ki, hogy megvédjük magunkat. Ezek nem politikai jellegű tüntetések, csak hallgatói demonstrációk, amiatt, hogy nem kedvezőek ezek a döntések, amelyeket hoz a kormány” – szögezte le. Ugyan ellenzéki politikusok is megjelentek ezeken a tüntetéseken, de ugyanígy Orbán Viktort is hívták a diákok, meg a jelenlegi kormány képviselőit, „az más kérdés, hogy nem voltak hajlandóak eljönni”.
Czövek beszámolója szerint Miskolcon szerdán is volt tüntetés, megmozdulás, elég nagy létszámban jelentek meg hallgatók és középiskolások, középiskolában dolgozó és egyetemi tanárok, sőt szülők. Egy kétgyerekes doktornő is felszólalt, elmondta, neki annak idején volt lehetősége beteljesítenie az álmát, annak tanulni, ami lenni szeretett volna, viszont fél attól, hogy a gyerekének ez már nem fog sikerülni ingyenes keretek között.
Olyan hiányszakmákban, ahol a képzés ideje hosszú, mint például az orvosok esetében, az államoknak az a törekvése, hogy
a fiatal értelmiséget megpróbálják otthon tartani,
és megakadályozni az agyelszívást, végül is érthető – vetettük fel. Kompromisszum kell, hogy meg tudjon a kormány és a hallgatók állapodni, persze hogy fontos, hogy aki Magyarországon tanul, az a későbbiekben is itt helyezkedjen el, az állam ne külföldnek képezze a szakembereket – fejtette ki Czövek Gabriella.
Úgy véli, a jelenlegi körülmények között sajnos afelé halad a helyzet, hogy „ha a tandíjakat nem fogják eltörölni – ugye lehet játszani a szavakkal, hogy átnevezzük, más szóval írjuk le ugyanazt: azt mondják, fel lehet majd venni a Diákhitel 2.0-át, és ezáltal ingyenes lesz a tanulás – és a keretszámok, az államilag támogatott helyek száma alacsony marad, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy aki megteheti, külföldre megy egyetemre, mivel hasonló összegért fog tudni tanulni. Ily módon a kormány a külföldre vándorlás növekedését éri el” – vélte.
Fontos a kompromisszumkeresés, de „ne csak mi, hallgatók engedjünk, hanem engedjen az állam, és próbáljon egy normális oktatási rendszert kialakítani. Ne a hasukra ütve egymás között beszéljék meg a dolgokat, hanem igenis a hallgatói szervezetekkel egyeztessenek.”
A diákok azt szeretnék, ha a kormány konkrétan leírná a sajtóban elhangzott ígéreteket,
definiálná a fogalmakat, hogy a keretszámokon pontosan mit ért, és pontosan leírná azt is, hogyan lesz ingyenes a mostani bejelentés alapján 55 ezer embernek a tanulás. „Annak idején nekik is ingyenes volt a tanulás, ezt a jogát az embernek, azt hiszem, nem lehet elvenni. Sokan mindent megtesznek, hogy felsőoktatásban tanulhassanak” – mondta.
A tandíjak teljes eltörlését természetesen a felsőoktatás jelenlegi rendszerében nem lehet megvalósítani, de legalább az állami férőhelyeket biztosítani kell, egyik pillanatról a másikra ilyen mérvű, drasztikus változtatást nem lehet hozni, hogy 10 ezerre csökkentsék a keretszámokat – vélte. Azért sem fair mindez, mert nem volt időben bejelentve, hogy még esetleg a diákok és szüleik fel tudjanak erre készülni.
Ha a kormány konkretizálja és papírra veti az 55 ezres keretszámot, az már Czövek véleménye szerint elfogadható lesz, csak már látni akarják maguk előtt ezt egy hivatalos dokumentumban, hogy hivatkozhassanak rá, ha majd a későbbiekben mégsem annak szellemében cselekedne a kormány.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
