A Fidesz szerint többen tanulhatnak ingyen, mint korábban
2012. december 17. 17:41, utolsó frissítés: 17:51
A magyarországi egyetemi alapképzésben eltörölnék a keretszámokat, a mesterképzésben viszont részben megmaradna a létszámszabályozás – derül ki az Országgyűlés költségvetési bizottságának hétfőn benyújtott módosító javaslatából. Az indítványról – amelyet a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslathoz nyújtottak be – még hétfőn döntenek a képviselők.
A javaslat a felsőoktatási törvény átalakítását célozza, ennek alapján a kormány hatásköre az államilag támogatott és az állami (rész)ösztöndíjas képzésre felvehető hallgatói létszám – vagyis a keretszámok – meghatározására a jövőben megszűnik.
A javaslat indoklása kitér arra, hogy korábban a 480 pontos skálán 200 pontban meghatározott minimális felvételi ponthatár azt a küszöbszintet jelölte, amely alatt a képzés folytatásához szükséges teljesítmény, képesség hiánya vélelmezhető. Ettől az évtől kezdődően az 500 pontos rendszerben 240 ez a határ, a felvételi eljárás szabályozása azonban ebben a részében statikus, nem képes az egyes képzések időben változó igényeire reagálni – fejtették ki.
A javasolt szabályozás megteremti annak a lehetőségét, hogy a miniszter évente és szakonként is egyensúlyt teremtsen a jelentkezői igények, az állam és a piac megfogalmazott elvárásai és a költségvetés lehetőségei, valamint a felsőoktatástól elvárt magas minőségi feltételek teljesítése között – áll a javaslatban.
Eszerint a miniszter évente határozattal állapítja meg azt, hogy mely szakokon vehető igénybe magyar állami (rész)ösztöndíj. A felvételhez szükséges minimális pontszámot kormányrendelet, a szak állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésére történő felvételhez teljesítendő minimális felvételi pontszámot miniszteri határozat állapítja meg.
Ugyanakkor rögzítik, hogy a felvehető létszám mint szabályozási eszköz kivezetése nem lehet teljes. Ezért a mesterképzésben részben megmarad a létszámszabályozás, de az egyedi kormánydöntést ebben az esetben sem javasolják megtartani.
A módosítás folytán az állami felsőoktatási intézményekben, felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben, egységes és osztatlan képzésben a jelentkezések száma, illetve a tényleges intézményi kapacitás erejéig nyílik lehetőség magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésre jelentkezni, tanulmányokat folytatni. Nemzetközi szerződés, illetve a kormánnyal kötött megállapodás alapján az egyházi és a magán felsőoktatási intézményekben is megmarad az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott tanulmányok lehetősége.
HÖOK: homályos az elképzelés
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőre hozta volna előre a kedd délre egyeztetett találkozót a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK), ám a szervezet szerint a felsőoktatás átalakítására vonatkozó részletek ismerete nélkül nem szerencsés előrehozni a találkozót.
Nagy Dávid elnök hétfőn az MTI-vel azt közölte: meggyőződésük, hogy elsősorban nem gyors, hanem jó és megalapozott döntésekre van szükség a nemzet jövőjét meghatározó oktatáspolitikai kérdésekben. "Ennek okán a hétfői meghívásnak nem tudnak eleget tenni" – erősítette meg, hozzátéve: erről az Emberi Erőforrások Minisztériumát levélben értesítették, illetve kérték, hogy írásban kapjanak tájékoztatást az új elképzelésekről. A HÖOK elnöke megjegyezte: meglepődve értesültek Orbán Viktor bejelentéséről, amely szerint a 2013-as felvételi eljárás során nem lesznek keretszámok. Az elképzelés részleteit egyelőre homály fedi – tette hozzá.
Fidesz: többen tanulhatnak ingyen, mint korábban
A Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint a kormány megértette és eloszlatta a diákoknak a fizetős felsőoktatással kapcsolatos félelmeit. Rogán Antal arra számít, hogy a tervezett új rendszerben több diák tanulhat majd ingyen, mint korábban.
A kabinet olyan rendszert készít elő, amellyel 2013-ban senkinek nem kell fizetnie felsőoktatási tanulmányaiért, aki az adott karra vonatkozó ponthatárt eléri – mondta. A százszázalékos állami támogatás csak abban az esetben fizetendő vissza, ha a hallgató nem tud eleget tenni két feltételnek, azaz ha nem fejezi be az egyetemet, főiskolát, és nem Magyarországon vállal munkát – részletezte a frakcióvezető, aki szerint mindez "nyugodt szívvel vállalható".
Arra a kérdésre, hogy mi lesz azokkal, akik nem érik el a várhatóan megemelkedő ponthatárokat, azt mondta: aki eléri a ponthatárt, az választhat, hogy kéri az állami támogatást, és akkor vállalja az azzal együtt járó említett feltételeket, vagy nem igényli a támogatást, és akkor természetesen a feltételeket sem kell teljesítenie. Aki nem éri el az adott karra vonatkozó ponthatárt – folytatta -, de átlépi az alapponthatárt, annak megvan a lehetősége, hogy – az adott egyetem vagy főiskola döntésétől függően – részt vegyen önköltséges képzésben. Utóbbiaknak – Orbán Viktor tájékoztatása szerint – a kormány biztosítja a diákhitelt – közölte Rogán Antal.
"Meglódulhat a jelentkezők száma erre a hírre, hogy nem lesz keretszám, és aki majd vállalja, hogy Magyarországon fog dolgozni, az ingyen tanulhat" – mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár is. Hozzátette, a felsőoktatási felvételi eljárás nem változik, a diákoknak ugyanabból a tárgyból ugyanúgy kell érettségizniük, ahogyan eddig ismert volt, és a felvételi pontszámítás sem módosul.
"Nem akarunk olyan diplomákat kiadni, amelyek nem piacképesek, amelyek nem jó minőségűek, (...) tandíj márpedig nem lesz, és azt akarjuk, hogy aki itthon tanul, az itthon is maradjon" – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus. Közlése szerint ezeket a célokat szolgálja az is, hogy nem lesznek keretszámok, "minőségi alapon lehet bekerülni a jó képzésekbe".
Arra a felvetésre, hogy az új szisztéma szerint 10 480-nál több lesz-e a felsőoktatásban ingyenesen tanulók száma, az oktatási államtitkár megismételte: "nem lesz keretszám, aki eléri a ponthatárt, az ingyenesen tanulhat". A további részletekre nem kívánt kitérni, mert – mint mondta – még zajlik a jogalkotói munka, a kormány pedig szerdán dönt, azt azonban megjegyezte, reméli, a diákok is elfogadják majd az új rendszert.
Stadion helyett egyetemeknek adna pénzt az MSZP
Az MSZP benyújtotta az Országgyűlésnek a Hallgatói Hálózat követeléseit. Mesterházy Attila pártelnök hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: nem egyeztettek erről a szervezettel, a céljuk az, hogy a parlament megvitathassa a hallgatók javaslatait, köztük a hallgatói szerződések megszüntetését és a forráskivonás leállítását.
A szocialisták egy költségvetési módosító javaslatot is beterjesztettek. Ebben csaknem harmincmilliárd forintot csoportosítanának át a felsőoktatásnak, elvonva a többi között a konzultációkra és a debreceni futballstadion megépítésére szánt pénzt, és csökkentve a kormányzati kommunikációra szánt összeget.
LMP: hogy lehet keretszámok nélkül felsőoktatást tervezni?
Az LMP "ködösítésnek" tartja Orbán Viktor miniszterelnök szombati bejelentését, amely szerint jövőre nem lesznek felsőoktatási keretszámok. A párt arra biztatja a tiltakozó hallgatókat: mondassák ki a kormányfővel, hogy megállítják a forráskivonást, és újabb pénzeket csoportosítanak át a felsőoktatásra.
Osztolykán Ágnes hétfői parlamenti sajtótájékoztatóján azt mondta: szombaton a miniszterelnök semmi mást nem tett, csak meglévő, komoly politikai rutinját használva megpróbálta lecsendesíteni a fiatalokat.
Az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottság alelnöke azt kérdezte: hogyan lehet keretszámok nélkül felsőoktatást tervezni. A politikus szerint Orbán Viktornak ki kellett volna mondani, hogy megállítják az oktatásból való forráskivonást. Osztolykán Ágnes emlékeztetett rá, hogy az oktatásra szánt állami pénzek összege a második Orbán-kormány alatt számszerűleg 200 milliárdról 120 milliárd forintra, GDP-arányosan pedig 1,8%-ról 1,4%-ra csökkent. A képviselő hangsúlyozta, hogy a Hallgatói Hálózat 5+1 pontjából semmi sem teljesül a kormányfő ígérete alapján.
Orbán Viktor üres, tartalom nélküli ígéreteket tett, amelyekkel nem adott igazán komoly tárgyalási alapot - jelentette ki. A politikus arra biztatta a hallgatókat: tartsanak ki és érjék el, hogy a miniszterelnök kimondja "azt a bűvös mondatot", hogy megállítják a forráskivonást és megkeresik a büdzsében azokat a pontokat, ahonnan további pénzt tudnak átcsoportosítani a felsőoktatásra.
Hétfő délután 17 órára az Emberi Erőforrások Minisztérium (Emmi) Oktatásért Felelős Államtitkárságának Szalay utcai épülete elé hirdetett demonstrációt a Humán Platform. A humán szféra érdekképviseleti szervezeteit tömörítő platform rendezvényén többek között felszólal a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, illetve Hallgatói Hálózatnak, az Oktatói Hálózatnak és a Magyar Orvosok Szövetségének egy-egy képviselője – írja az Index. (mti, Index)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
