55 ezer állami helyet és 24 milliárd forint többletfinanszírozást ígér a magyar kormány
2012. december 19. 15:55, utolsó frissítés: 15:55
A magyar kormány arról döntött, az egyetemekre 2013-ban államilag támogatott képzésre felvett hallgatók száma nem lehet kevesebb a tavalyinál, azaz 55 ezernél – jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő. Karácsonyig nyilvánosságra hozzák, hogy az ingyenes helyekre való bejutáshoz hány pontot kell majd elérni az egyes szakokon. A kormány legalább 24 milliárd forinttal több pénzt ígér 2013-ban a felsőoktatásnak.
A keretszámokat eltörlik, de 2013-ban legalább annyi vagy több diák kerülhet be tandíjmentes helyre, mint idén; igazából csak az a módszer változik, amellyel a diákok bekerülhetnek az ingyenes helyekre. Ennek feltétele 2013-tól egyedül az lesz, hogy a felvételizők elérjék a szakonként és intézményenként előre kitűzött felvételi ponthatárt – írja az Index.
Aki a pontszámot eléri, az ingyenesen tanulhat. Aki nem, az teljes költségtérítést fizet (a ma felsőoktatásba járók 45%-a önköltséges formában tanul). Giró-Szász András kormányszóvivő bejelentése szerint részösztöndíj nem lesz, mert az csak bonyolultabbá teszi a rendszert.
2011-ben összesen 55 ezer hallgató tanulmányait fizette az állam, közülük 37 ezer volt az alap- és osztatlan képzésbe, 16 ezer pedig a mesterképzésekre felvett diákok száma. Ha a meghirdetett pontszámokat többen érik el, többen is tanulhatnak ingyen, de 55 ezernél nem lehet kevesebb ez a szám, mondta a kormányszóvivő.
Ingyenesen az tanulhat, aki vállalja, hogy tanulmányait a meghatározott időre elvégzi, diplomát szerez, majd Magyarországon vállal munkát. A kományszóvivő hangsúlyozta: Magyarország nem akar az adófizetők pénzén jóléti államoknak képezni orvosokat és más értelmiségieket. Hasonló problémákkal küszködik egyébként Franciaország, Németország, Románia, Lengyelország vagy Szlovákia is. A diplomások elvándorlása ezekben az országokban is belpolitikai téma, ők is keresik erre a megoldást, jegyezte meg Giró-Szász András.
Giró-Szász András hangsúlyozta: a kormány az új rendszerrel javítani szeretné a diplomák minőségét, és növelni akarja az egyetemet elvégzők arányát, azaz csökkenteni a lemorzsolódást. A "röghöz kötést" meghatározó hallgatói szerződések ma sem csak azt tartalmazzák, hogy aki tartósan külföldön dolgozik, annak vissza kell fizetnie az állam által a képzésére fordított összeget. Annak is vissza kell fizetnie a ráfordított állami kiadás felét, aki félbehagyja államilag finanszírozott tanulmányait. Aki túlfut a képzési idő másfélszeresén, onnantól már az is csak költségtérítéses formában tanulhat.
A kormány már múltkori ülésén határozott arról, hogy három bizottságot állít fel. Ezek a felsőfokú oktatási intézményének adósságrendezésével, az európai uniós pályázatok önrészének átvállalásával és az elhibázott ppp-konstrukciók felülvizsgálatával foglalkoznak. Giró-Szász András kiemelte: ha a 2013-as költségvetésben erre a három intézkedésre fordított kiadásokat, valamint a hallgatók képzésére fordított költségeket összeadjuk, akkor azt lehet kijelenteni, hogy jövőre 24 milliárd forinttal több pénz jut a felsőoktatásra, mint idén. Ez az összeg még több is lehet, ha jövőre a 2012-es keretszámnál több diákot vesznek fel államilag támogatott képzésre.
Bár a keretszámokat eltörlik, a kormány célja láthatóan az, hogy körülbelül ugyanannyi diák képzését kelljen csak finanszíroznia jövőre is, mint idén. Ez a módszer a diákok szempontjából egyszerűbb, a kormány számára ugyanakkor nehezebbé és bonyolultabbá teszi a tervezést. Nem lehet ugyanis előre megmondani, hogy a felvételiken hány diák éri majd el a bejutáshoz szükséges ponthatárt.
Az állam ezzel a rendszerrel is elérheti azt, hogy a Széll Kálmán terv által preferált területekre, így a műszaki-, a természettudományi-, az agrár-, az egészségtudományi- és a pedagógusképzésekre arányosan több diák bekerülését támogassa. Ezeken a képzéseken így várhatóan alacsonyabb bejutási pontszámot határoz majd meg.
Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter kedden azt mondta: az a lehetősége továbbra is megmarad az államnak, hogy bizonyos képzéseket ne támogasson. Így várhatóan a gazdasági és jogi képzéseken 2013-tól csak költségtérítéses formában tanulhatnak majd a felvett diákok – írja az Index.
Nagy Dávid HÖOK-elnök, miután befejezte Kossuth téri demonstrációját, és megbeszélést tartott Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterrel, a minisztérium előtt tartott rögtönzött sajtótájékoztatón reagált a kormány felsőoktatással kapcsolatos mai bejelentéseire - számol be a hvg.hu.
Azt mondta, hogy a mai bejelentés szerinte előrelépés, mert plusz forrásokat és férőhelyeket rendel a felsőoktatási rendszerhez. Ennek ellenére egy sor kérdés továbbra is tisztázatlan maradt, így a költségvetési sor nem módosul a 24 milliárdos bejelentéssel, csak különféle – mint fogalmazott - "átláthatatlan átvállalásokra" tettek ígéretet – jelentette helyszíni tudósítónk.
Nagy Dávid emellett azt vette ki Balog Zoltán miniszter szavaiból, hogy a közgazdász- és jogászképzésben továbbra sem lesznek államilag finanszírozott férőhelyek, így a tandíjat sem törli el a kormány a HÖOK-elnök értékelése szerint. Nagy Dávid azt mondta, nem érti a kormány érvelését, mert ha a piacon mérnökökre van szükség, és ezért a mérnökképzésben van államilag támogatott hely, akkor ezzel a logikával miért nincs ugyanez a jogász- és közgazdászképzésben is.
Nagy Dávid ugyanúgy sérelmezte, hogy továbbra sincs szó a hallgatói szerződések eltörléséről.
Mindent összevetve a HÖOK hajlandó tárgyalni, ezért arra kérik Balog Zoltán minisztert, hogy a most elhangzottakról készítsen egy átlátható írásos anyagot, és ezt küldje át a hétfőn éjjel létrehozott Felsőoktatási Egyeztető Fórumnak. Itt már nemcsak a HÖOK-ról van szó, hanem szülőket, pedagógusokat, egyetemeket is érintik az intézkedések – mondta. "Sajtóhírek aplapján nem tárgyalunk" – tette hozzá.
Egyetemi hallgatók országos sztrájkot hirdettek szerdára, a középiskolások pedig délután a Magyar Tudományos Akadémiánál tiltakoznak. Tiltakozások vannak az ország más városában is. Az eseményeket a Télirózsás Diákforradalom Facebook-oldalon is lehet követni. (index, hvg.hu)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
