Megújult a kommunista párt vezetősége Kínában
2012. november 14. 18:33, utolsó frissítés: 21:58Bár az új, fiatal generáció sokkal rugalmasabb és nyitottabb, szó sem lehet arról, hogy a nyugati típusú demokrácia fele tartanának.
Miután megválasztották a párt új központi bizottságát és fegyelmi ellenőrzőbizottságát, helyi idő szerint szerdán reggel befejezte munkáját a Kínai Kommunista Párt (KKP) XVIII. kongresszusa Pekingben. A Népi Gyűlés Házában egy hete húzódó munkálatoknak nagy a tétje: a kommunista párt vezetőségének nagy részét lecserélik.
Az új, 204 tagból álló Központi Bizottság csütörtökön ül össze hogy kiválassza Kína legnagyobb hatalommal rendelkező döntéshozó szervét, a 24 tagból álló Politikai Bizottságot, a 7-9 taggal rendelkező Politikai Bizottság Állandó Bizottságát és a főtitkárt, akinek az utóbbi – csúcsvezetést alkotó – PBÁB tagjának kell lennie. A pártalkotmány nem írja elő a többes jelölést a pártfőtitkár személyére. A poszt egyetlen és egyértelmű esélyese Hszi Csin-ping alelnök, a KB titkárságának korábbi vezetője.
A Kínai Kommunista Párt tízévente tart tisztújító kongresszust. Az idei kongresszus
a fiatalítás és a nyitás jegyében zajlott
– ahogy a munkálatok kezdetén Hu Csin-tao eddigi pártfőtitkár, de hivatalban lévő államelnök fogalmazott: "az idősek helyére fiatalabbak kerültek".
Hu úgy vélte, a kongresszus eredményei történelmi jelentőségűek, a jelenre vonatkozóan és hosszú távra szólóan is meghatározzák a kínai sajátosságokkal épülő szocializmus fejlesztésének útját, a pártépítést.
A kongresszus kiállt a reform és a nyitás politikájának folytatása mellett, és hangsúlyozta, valamennyi párttagnak "ápolnia és fáradságos küzdelemmel minden időben folytatnia kell a sajátos kínai szocializmus útját". A beszámolók külön is kiemelik: a pártalkotmányba
beemelték a környezetvédelem támogatását,
s ezzel ezt a területet az ország fejlesztési tervében kiemelt szerephez juttatták. A Hszinhua ügynökség szerint új típusú kormányzásra és a vezetéshez való ugyancsak új típusú hozzáállásra kell felkészülni a hatalomátadás után Kínában, az őrségváltás ugyanis generációs váltás is a politikusnemzedékek között.
A hírügynökség Taj Jen-csünt, a KKP központi bizottsága pártiskolájának szakértőjét idézi, aki a hatalomátadással kapcsolatosan arra emlékeztet: a kelet-ázsiai ország leendő vezetői mind az 1950-es és 1960-as években születtek, s – elődeiktől eltérően – már az "új Kína" idején nőttek fel.
Békeidőben nőttek fel, iskoláikat megszakítás nélkül végezhették, oktatásukat a szocializmus főáramlatú ideológiája kísérte végig – sorolja a professzor. Taj az előző század közepe után született generációt éppen ezért "iskolázott fiataloknak" nevezi, egyidejűleg idealistának és realistának minősítve őket. Utóbbi jelzőt azért használja, mert a béke évei ellenére
a generáció sokkokat is megtapasztalt,
így átélte az 1958-as "nagy ugrást", az 1959-62 közötti "három nehéz évet" és az 1966-76 közti kulturális forradalmat is.
Az új politikusgeneráció közös jellemzője az is, hogy tagjai a legalsóbb szinteken kezdték pályájukat, fokozatosan küzdve fel magukat a vezetésbe, ez abban segíti őket, hogy az állami ügyeket a közemberek szemszögéből is meg tudják ítélni – véli Taj. A hatalomra lépő generáció közös jellemzője az is, hogy
magas színvonalú oktatásban vettek részt
és szilárd szakmai háttérrel rendelkeznek. A leendő vezetők szinte kivétel nélkül mester- vagy doktori fokozatot szereztek, sokan közülük társadalomtudományokat, politológiát, jogot és közgazdaságtant tanultak, ami elődeik számára még elérhetetlen volt.
A leendő vezetés a korábbinál nemzetközibb is, míg ugyanis a megelőző generáció tagjai jobbára a Szovjetunióban tanultak, a most hatalomra lépők már az egyesült államokbeli és európai tanulmányi, szakmai tapasztalattal is rendelkeznek.
Hszie Csün-tao, a pártiskola egy másik professzora a leendő vezetésről nyilatkozva úgy fogalmaz: annak képviselői
nem konzervatívak és nem hajlíthatatlanok,
garantálni fogják a kínai sajátosságokkal rendelkező szocializmus továbbépítését. "Részt vettek a reform és nyitás folyamatában, és előnyt szereztek abból. Tudják, mi volt előtte, egyikük sem akar ahhoz visszatérni" – véli Hszie.
Ugyanakkor nem valószínű, hogy nyugati típusú politikai rendszer kiépítése kezdődik el Kínában. A kínai média „figyelmeztető leckeként” említi azokat az eseteket, amikor bizonyos országok „lemásolták a nyugati rendszert”, de a választások után etnikai összecsapások, társadalmi nyugtalanság lett úrrá bennük, gazdaságuk nem fejlődött tovább vagy recesszióba süllyedtek.
„A rendszer lemásolása gyakran váratlan következményekkel, az eredeti szándékkal ellentétes hatással járt” – állapítja meg az egyik cikk. Az úgynevezett „nyugati modell” mindezzel párhuzamosan kimutatta sebezhetőségét, a pénzügyi válságban mutatott teljesítménye arra indította az embereket, hogy átértékeljék a rendszert, amelyben élnek – írja a Hszinhua állami hírügynökség.
A kínaiak úgy vélik, az országnak nincs szüksége rá, hogy lemásolja külföldi államok fejlődési modelljét, és hogy
egynél több módszer is van a demokratikus politizálásra
– szól a kommentár, megismételve a Peking által következetesen hangoztatott álláspontot: minden országnak a maga adottságainak megfelelő társadalmi berendezkedést kell választania.
A párt központi bizottsága által a kongresszusnak készített beszámolóban egyébként Hu Csin-tao elnök kijelentette: Kína sosem fogja lemásolni a nyugati politikai rendszert. Ez azt jelenti, hogy Kína folytatja történelmi útját és kulturális hagyományait, miközben az idő előrehaladtával változik és mindig befogadó marad. "Ez a kínai politika logikája" – szögezi le az írás.
Jan Su-han, a központi pártiskola professzora úgy ítélte meg, hogy a beszámoló szövege arról árulkodik: "Kína a korábbinál is magabiztosabban bízik saját politikai rendszerében".
A KKP a népi demokratikus rendszer kiépítése során fogadta el a választáson alapuló és az úgynevezett konzultatív demokrácia együttes rendszerét. E „konzultatív demokrácia” az, ami hiányzik a nyugati demokráciákban – fogalmaz a szerző, de egyúttal – a beszámolóban elhangzottakkal összhangban – elismeri, hogy a Kínában alkalmazott
„demokratikus politikai rendszer” még tökéletesítésre szorul.
A cikk utal rá, hogy a párt küldöttválasztási rendjében és a különböző szintek népi gyűlései képviselőinek a megválasztásának módjában már sokkal nagyobb szerepet kapnak a közvetlen választások. Ezzel egy időben a kötelező többes jelölést is egyre nagyobb mértékben alkalmazzák.
Kína az 1970-es években kezdte meg politikai reformját, amelynek fontos állomása volt, hogy meghatározták a vezető tisztségviselők kötelező nyugdíjkorhatárát. A KKP XIV. kongresszusán, 1987-ben már célul tűzte ki a politikai reformot, amely egy olyan demokrácia megvalósítására irányul, amely "jobb és gyakorlatibb" a fejlett kapitalista országokban működőknél – emlékeztet a hírügynökségi kommentár.
"A reform lényege, hogy elősegítse a párt vezető szerepének fenntartását úgy, hogy megerősíti a törvények uralmát és kiterjeszti a népi demokráciát" – jegyezte meg ezzel kapcsolatban Li Csung-fu, a kínai társadalomtudományi akadémia kutatója. Mint mondta,
a többpárti berendezkedés Kínában nem cél,
és lényegében "elfogadhatatlan egy szocialista államban". Egy másik kutató szerint a választás-központú képviseleti demokrácia nem tudja megoldani a nemzetiségek és a kis népességű térségek képviseletét. Vang Csang-csiang szerint a modern demokrácia nagy kérdése, hogy miként tudja kibővíteni a politikai részvétel körét, az emberek véleményét érvényesíteni a döntéshozatalban.
Ami a demokráciát illeti, annak különböző megnyilvánulásaival találkozni a világban, de alapjaikat tekintve azonos elemek jellemzik őket: a választás, a joguralom és a hatalom ellenőrzése – idézi Cseng Lit, a washingtoni Brookings Intézet vezető kutatóját a Hszinhua egy másik összeállításában.
Li szerint nem létezik a demokrácia bevezetésének pillanata, mert a valóságban igenis szükség van a társadalom érettségére és alapvető előkészületekre. "A demokrácia egy folyamat és nem egy esemény" – húzta alá. Hozzátette: "sokan úgy tekintenek a kínai politikai rendszerre, mint amely sosem fog megváltozni. A valóságban azonban dinamikus változásnak lehetünk a tanúi".
Forrás: MTI, BBC
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
