Fenntarthatatlan a kínai modell?
2012. május 14. 14:41, utolsó frissítés: 14:41Kína gazdasága lassul és kiütköznek politikai modelljének korlátai – írja a #i#The New York Times#/i# a legújabb fejleményeket vizsgáló elemzésében.
A 2008-as gazdasági válságot követően nemcsak Kínában, hanem a Nyugaton is egyre több szó esett az úgynevezett kínai modell – a tekintélyelvű, autoriter politika és az állami irányítású kapitalizmus – előnyeiről. A legutóbbi kínai politikai megrázkódtatások nyomán viszont mind több befolyásos hang sürgeti Kínában a szabadabb gazdaságpolitikához való visszatérést.
Úgy tűnik, hogy az elmúlt időszakkal kapcsolatos diadalmas hangütés elhamarkodott volt. A kínai vezetők bizonytalanságok egész sorával birkóznak, az évtizedenként egyszer esedékes vezetőváltást idén politikai botrány zavarja, a gazdaság pedig lelassult. Minden jel arra mutat, hogy a mélyen beágyazott állami tulajdonú vállalatok és politikai alapon kinevezett főnökeik
béklyóba verik a piaci erőket
és a magánvállalkozásokat. "Előttünk számos olyan dilemma áll, úgymint a gazdaság és az országban érvényesülő tulajdonviszonyok természete, vagy mint a rejtett érdekcsoportok létezése, ám ezek valójában álcázott politikai problémák" – mondta a NYT-nak Csang Ming, a pekingi népi (Renmin) egyetem politológusa, aki szerint "a problémák olyan súlyosak, hogy nem tűrnek halasztást".
Csütörtökön Kína olyan adatokat tett közzé, amelyek jelezték: folytatódik a gazdaság gyengülése. Számos közgazdász szólította fel a kormányt arra, hogy folytasson rugalmasabb pénzpolitikát, támogassa a magáncégeknek szóló kölcsönzést, engedélyezzen nagyobb mozgást az árfolyamoknak, kamatoknak, és növelje a szociális juttatásokat. Az ilyen változások
korlátoznák az állam szerepét,
fékeznék a korrupciót és ösztönöznék a versenyt. Ám a NYT szerint ezek az intézkedések óriási ellenállásba ütköznének, mivel a pártbizottság-tagok, a helyi tisztségviselők és a kommunista párt veteránjainak leszármazottai, a "hercegecskék" számára korántsem vonzó a pénztárcáikat megtöltő rendszer átszabásának lehetősége.
A kínai modell további szembetűnő vonása a társadalmi stabilitás fenntartására szolgáló biztonsági apparátus növekedése. A keménykezű fellépés értelmét azonban megkérdőjelezik az olyan események, mint az elkeseredett tibetiek által elkövetett több mint 30 önégetés, vagy az amerikai nagykövetségre menekült kínai emberjogi aktivista ügye, nem beszélve a dél-kínai Vukan település korrupt tisztségviselői ellen kirobbant lázadásról.
Vita alakult ki a tiltakozások kezeléséről: a biztonsági erőkkel vagy a pártvezetők közvetítésével kell megoldást találni? Különösen nagy fejtörést jelentett a nemrég megbukott Po Hszi-laj csungkingi pártvezető: ő nem az utóbbi évtizedekben eddig bevált módon, a háttéralkukkal próbált feljebb jutni a ranglétrán, hanem populista módon, a bűnözés elleni kemény hadjárattal, a Mao-korszak dalaival és annak szociális politikájával próbált
támogatásra szert tenni.
Kínában megfigyelhető, hogy a vezetők hatalma minden nemzedékkel csökkent: Hu Csin-tao, a jelenlegi vezető gyengébb, mint elődje, Csiang Cö-min, aki maga is jóval gyengébb volt, mint elődje, Teng Hsziao-ping, aki a Mao-féle "kulturális forradalom" (1966-1976) zűrzavara után bevezette a "gazdagodjatok" jelszóra alapozott jelenlegi kurzust. A hatalom fellazulásával az egypártrendszeren belül számos frakció és szövetség alakult ki. Ma nincs olyan hang, amely képes lenne rendet teremteni.
A lap szerint Po Hszi-laj politikája rávilágított a kínai modell további törésvonalára is: arra, hogy a gazdasági fejlődést olyan beruházási projektekre alapozzák, amelyeket állami vállalatok valósítanak meg az állami bankok bőkezű támogatásával.
Az infrastrukturális beruházásokban bővelkedő 31 millió lakosú Csungking tavaly 16,4 százalékos növekedést ért el, nagyobbat, mint bármely más kínai város. Ám a városi kormányzat és a helyi állami cégek 160 milliárd dollárnak megfelelő adósságot halmoztak fel, a kölcsönök közül sokat soha nem fognak visszafizetni. Szakértők Kína-szerte ehelyett egy más modellt sürgetnek, amely
jobban ösztönzi a fogyasztást
és bátorítja a magánvállalkozást. Kitartóan szorgalmazzák, hogy kezdjék újra a hosszú ideje halogatott szerkezeti átalakításokat.
Egyesek a közelgő vezetőváltásban látnak erre alkalmat. Ugyanakkor a legnagyobb akadály az lehet, hogy mind a távozó, mind az érkező vezetőknek szoros kapcsolatai vannak a status quo fenntartásában érdekelt állami tulajdonú cégekkel.
A bizonytalanságot fokozza a kínai gazdaság lefékeződése: az első negyedévben a növekedési ütem 8,1 százalékra csökkent és Ven Csia-pao miniszterelnök márciusban 7,5 százalékra becsülte az idei bővülést. A csütörtökön közzétett adatok szerint a hazai kereslet csökken és az export növekedése is lanyhul.
Kína 580 milliárd dollárnak megfelelő ösztönző csomaggal és a bankhitelezés lazításával védte ki a globális válságot.
Ha a gazdaság tovább hűl,
a vezetés visszatérhet az állami beruházások eszközéhez – ettől azonban visszatartja az inflációtól való félelem, mivel az növelné a szociális nyugtalanságot.
Ám amíg a gyors növekedés a fő prioritás, nincs mód a növekvő jövedelmi különbségek enyhítésére. A kínai modell problémáit jelzi az, hogy a jövedelemkülönbségek ellen egyre gyakrabban tiltakoznak.
Forrás: MTI
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
