2025. december 18. csütörtök
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Orbán: az alkotmány európai védelem alatt áll

MTI-hírösszefoglaló 2011. július 05. 18:06, utolsó frissítés: 2011. július 06. 09:46

Kiértékelték a magyar elnökség félévét az EP-ben. Orbán Viktor büszke a sokat bírált alaptörvényre; szerinte Brüsszel nem Moszkva, és a magyar egy rebellis népség.


Európa most erősebb, mint fél éve, a magyar EU-elnökség kezdetén volt, de a választópolgárok ezt egyelőre nem így érzékelik, az euróövezet helyzete és a görög válság hírei miatt – állapította meg Orbán Viktor magyar miniszterelnök Strasbourgban az EP-meghallgatáson. Az Európai Parlamentben a magyar EU-elnökség tevékenységét értékelték ki a képviselők.

Joseph Daul néppárti frakcióvezető köszönetet mondott a magyar elnökségnek azért, hogy erőfeszítéseket tett a gazdasági kormányzás ügyének előmozdításáért. Sajnálatát fejezte ki azonban, hogy az Európai Parlament egyes politikai erőinek megváltozott hozzáállása miatt a gazdasági kormányzásról szóló megállapodás nem tud ezen a héten megszületni. "Így is 95 százalékban elértük, amit akartunk. Gazdasági kormányzás nélkül nem stabilizálódhat az euró, nem indulhat be a gazdasági növekedés, és nem születhetnek új munkahelyek" – figyelmeztetett Joseph Daul.

A szocialisták frakcióvezető-helyettese, Hannes Swoboda üdvözölte a romastratégia elfogadását és a horvát csatlakozási tárgyalások sikeres lezárását,


bírálta viszont a magyar médiatörvényt és az új alaptörvényt.



Swoboda hangsúlyozta: demokratikus európai közegben a kétharmados kormánytöbbség mellett is számít az, hogy mit mond az ellenzék, fontos a pluralizmus és a véleményszabadság.

Alexander Graf Lambsdorff liberális vezérszónok sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a médiatörvény "nagy árnyékot vetett" a magyar elnökségre. Megjegyezte, hogy a liberálisok más változtatásokat is szerettek volna látni, mint amit végrehajtottak a törvényen.

Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő szerint a magyar elnökség szakmailag eredményes, politikailag viszont kudarcos volt, a szakmai eredményeket beárnyékolta a magyar kormány belpolitikája. Úgy vélekedett, hogy Magyarország sok tekintetben elszigetelődött e félév alatt. Tabajdi a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását, a Duna-stratégiát és a romastratégiát, valamint az európai szemeszter beindítását nevezte a legnagyobb sikernek. A Magyarországra tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozó elmaradását egyértelmű kudarcnak mondta. (A csúcstalálkozót ősszel tartják meg Lengyelországban.)

Szegedi Csanád jobbikos EP-képviselő azzal érvelve bírálta a magyar EU-elnökséget, hogy az a centralizáció, az "Európai Egyesült Államok" mellé állt a nemzetek Európájával szemben. Szerinte Magyarországnak EU-elnökként fel kellett volna vetnie a szlovák nyelvtörvény, a Benes-dekrétumok, a határon túl magyarság önrendelkezése ügyét. Helyesnek mondta, hogy lett romastratégia, de azt mondta, hogy eközben


"a magyarstratégia elmaradt".

Maros Sefcovic, a vitában résztvevő EU-biztos a magyar alkotmánnyal kapcsolatban elmondta: az Európai Bizottság jogászai jelenleg tanulmányozzák a Velencei Bizottság véleményét, de az eddigiek alapján kimondható, hogy az alaptörvény nem mond ellent az uniós jog előírásainak. Teljes értékelés azonban csak akkor lesz lehetséges, ha megszületnek az alkotmány egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról gondoskodó sarkalatos jogszabályok, és a gyakorlatban alkalmazni is kezdik azokat – tette hozzá.

Orbán Viktor a meghallgatást követően keddi strasbourgi sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, semmilyen jelentősége nincs annak, hogy az Európai Parlament (EP) képviselői milyen határozatot fogadnak el a magyar alaptörvényről, "ez egy jottányit sem befolyásolja a magyar parlamenti képviselők munkáját".

>> Az EP bírálta a magyar alaptörvényt >>

Kijelentette azt is: az alkotmány európai védelem alatt áll. Minden nemzetnek joga van a saját alkotmányához, ráadásul a magyar alaptörvény egy modern, európai alkotmány, az életet, a családot, a nemzetet és az emberi méltóságot állítja középpontba,


"ezért mi büszkék vagyunk erre az alkotmányra"

– közölte. Arra a kérdésre, hogy mit profitálhatnak a magyar emberek az elmúlt fél évből, Orbán Viktor úgy fogalmazott, "kiegyenlítettük a számlát. (...) Volt egy tartozásunk Európában, ami abból állt elő, hogy a megelőző években Magyarország szégyenteljesen szerepelt, össze-vissza hazudoztunk, meghamisítottuk a gazdasági adatokat, orránál fogva vezettük a különböző tisztségviselőket, akik az EU kiszámíthatóságáért dolgoznak".

Szerinte mindennek eredményeképpen 2008-ban Magyarország omlott össze először pénzügyileg. "Ez csak azért nem maradt meg az önök emlékezetében, mert Magyarország nem tagja az eurózónának, és így nem rántottunk magunkkal másokat, mint ahogy a görögök, ha ez így megy tovább, magukkal fognak rántani másokat" – tette hozzá.

Értékelése szerint egy sikeres elnökséggel Magyarország most úgy lehet tagja az EU-nak, hogy tisztán áll annak színe előtt, "nincs miért többé fejet hajtva vagy szemlesütve járkálni az európai intézmények arénáiban". Azzal az EP-ben elhangzott mondatával kapcsolatban, amely szerint


Brüsszel nem Moszkva,

de ő mindig meg fogja védeni az országot attól, hogy kívülről mondják meg, mit tehetnek és mit nem tehetnek a magyarok, Orbán Viktor kérdésre kifejtette: a magyar felfogás szerint "mi nem alárendeltjei vagyunk Brüsszelnek, ezt sosem fogadnák el a magyarok. (...) Vannak olyan jogok, amelyeket együtt gyakorlunk Brüsszellel. Az együttgyakorlás a dolog lényege. Ez az alkotmányos alap". Magyarország viszont csak ezeken, az "együttgyakorlásra" kijelölt pontokon fogadja el Brüsszel döntéseit, ami ezeken túl van, az a nemzeti identitáshoz tartozik – szögezte le, hozzátéve, hogy "erre a határra mi érzékenyek vagyunk".

A médiatörvényt érintő kérdésre a magyar kormányfő úgy válaszolt: Magyarországon "olyan élénk, friss, vibráló, időnként durva politikai közélet zajlik, ami jó néhány uniós országban az intenzitás erősségét illetően talán ismeretlen". "Ez így volt, így van, és amíg magyarok élnek Magyarországon, így is lesz" – jelentette ki, majd azzal folytatta, hogy a magyar nem egy olyan népség, "amelynek be lehet fogni a száját", a magyar egy rebellis népség.

"Nincs olyan sajtótörvény, nincs olyan alkotmány, amely lehetetlenné tenné, hogy a magyarok a legjobb kávéházi viták hagyományait folytatva mindig mindenhol politikáról beszéljenek, meg legyenek győződve arról, hogy a mostani kormányuk rossz, meg legyenek győződve arról, hogy ők személy szerint sokkal jobb kormányt tudnának alkotni. (...)


Ez része a magyar kultúrának,

ezért a magyar sajtó mindig is ellenzéki sajtó lesz, és mindig is ilyen hangulatú lesz" – fejtette ki.

A kormányfő ugyanakkor úgy véli, a "nemzetközi baloldali támadásoknak" nemcsak taktikai okai lesznek, hanem olyan okai is, amelyek abból fakadnak, hogy van három-négy dolog, amelyben "mélyen nem értünk egyet, de nekünk van jogunk eldönteni, hogy Magyarországon milyen válaszokat adunk ezekre a kérdésekre". Példaként említette a tényleges életfogytiglan kérdését, az azonos neműek házasságát. Utóbbiról szólva kijelentette: Magyarországon ezt "nem támogatják az emberek, soha nem is fogják. Ezért Magyarországon a családnak az egy férfi, egy nőre épülő alkotmányos definíciója fenn fog maradni".

Orbán Viktor azt mondta, a magyar elnökség politikai stratégiája az volt: a tények számítanak. Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke azt mondta: nehéz időkben kiváló munkát végzett az Orbán Viktor vezette magyar elnökség, amelynek eredményei közül a horvát csatlakozás ügyét, Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának kérdését, a romák integrációs stratégiáját, valamint a Duna-stratégiát emelte ki.

Forrás: MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS