Lapszemle: kevés jó osztályzatot kap a magyar EU-elnökség
hírösszefoglaló 2011. június 30. 17:28, utolsó frissítés: 2011. július 01. 15:36A német és osztrák sajtó szerint Orbán Viktor párszor kiverte a biztosítékot Brüsszelben, ugyanakkor elismerik, a magyar szakértők jól dolgoztak.
Felemásként értékeli a magyar EU-elnökséget a német és az osztrák sajtó. A Der Standard című liberális osztrák lap szerdán A hatalom bebetonozása nemzetközi arculat helyett címmel közölt cikket, míg a németországi konzervatív Die Welt elemzésének címe: Európa vad kelete.
A Der Standard budapesti tudósítója, Kathrin Lauer szerint "csak kevés jó osztályzatot" kap a magyar EU-elnökség. Magyarország elszalasztotta a lehetőséget, hogy az EU-elnökség révén nemzetközi súlyról tegyen tanúbizonyságot, s éppen ebben az időszakban vitte véghez a Fidesz-kormány a legfontosabb lépéseket hatalma bebetonozása érdekében.
Ez utóbbira példaként említette a médiatörvény és az új alkotmány elfogadását. Meglátása szerint az Európai Bizottság csak lényegtelen pontokat bírált a médiatörvényben, a törvény "a cenzúra egy lehetséges eszköze maradt", az új alkotmány pedig olyan eszközöket tartalmaz, amelyek célja megkötni minden leendő kormány kezét. Ezzel egy időben
Orbán Viktor "agresszíven nyilatkozott"
Brüsszellel kapcsolatban – fogalmazott a szerző. Szombaton ugyanakkor a hitelek és befektetések "bőségszarujával" érkező kínai kormányfőnek "hízelgett" Orbán Viktor, kijelentve, Magyarországnak másfajta szövetségekre és másfajta szövetségesekre van szüksége –így a lap.
Ugyanakkor a bírálók is elismerik, hogy sikereket is elért a magyar EU-elnökség: ilyen például a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása, mely a tapasztalt magyar szakdiplomaták érdeme. Kiemeli, szakértői szinten általában véve jól szerepelt a magyar elnökség. A szerző szerint az európai romastratégia vegyes érzelmeket vált ki. Az Európai Parlamentben ünnepelték a dokumentumot, a romaszervezetek azonban hatástalannak tartják, hiányolják a szankciók kilátásba helyezését.
A Hillary Clinton amerikai külügyminiszter részvételével tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozó meghiúsulása viszont kudarc – értékelt a Der Standard.
A Die Welt brüsszeli tudósítója, Stefanie Bolzen az írás alcímében hangsúlyozta: a hat hónapos magyar EU-elnökség megmutatta, hogy
az új tagállamok egyre inkább önállósodnak
Brüsszellel szemben. Bolzen felidézte Orbán Viktor miniszterelnök januári meghallgatását az Európai Parlamentben, majd leszögezte: június 30-án, amikor véget ér a magyar EU-elnökség, megállapítható, hogy annak európai mérlege nem marad el a miniszterelnök januári szereplése során keltett várakozásoktól.
Sem kormányfőként, sem az EU soros elnökeként nem hagyta magát túlságosan befolyásolni az EU képviselői által. "Az egy éve hivatalban lévő miniszterelnök új alkotmányt adott Magyarországnak, amely évekre meghatározza az ország fejlődését, gyengíti a hatalmi ágak szétválasztását, aláássa az alkotmánybíróságot, Orbán hívei hosszú távon kulcspozíciókban maradhatnak. Emellett a heves tiltakozások ellenére és csak apróbb változtatásokkal keresztülvitt egy médiatörvényt, amely heteken át felháborodást váltott ki" – így a lap tudósítója.
Európa megismerhetett egy olyan új politikus-típust, amelyet meg kell tanulnia kezelni. Miközben a 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott tagállamok vezetői a rivaldafény helyett inkább a "hátsó sort" keresték, Orbánnal új öntudat "érkezett" Brüsszelbe – fogalmazott a tudósító, utalva arra, hogy a miniszterelnök elsősorban a nemzeti érdekeket tartja szem előtt,
az uniót egyfajta "ellenpéldának" tekinti,
mégpedig olyan magabiztossággal, amely közel áll az arroganciához. Orbán strasbourgi és brüsszeli fellépései megmutatták: elmúlt az az idő, amikor az új tagállamoknak a hallgatás lehetőségét kellett kihasználniuk, ahogy azt Jacques Chirac akkori francia államfő ajánlotta. A saját úton járás a tudósító szerint ugyanakkor senkit nem lepett meg. A jobboldali konzervatív Orbán ugyanis már 2001-ben kifejezésre juttatta, hogy "az Európai Unión kívül is van élet." Akkoriban ezért választási vereséggel fizetett, ma azonban hívei megtapsolják ezért – írta Bolzen.
A tudósító szerint a jövő mutatja majd meg, vajon ez a magabiztosság jó-e az európai projekt számára, ugyanis a egyik lehetséges értelmezésben ez a felelősségvállalás készségéről tanúskodik. Vagy pedig arról, hogy az Európai Unió egykor erősen elkötelezett közép- és kelet-európai híveiből olyan államok lettek, amelyek elsősorban nemzeti kategóriákban gondolkoznak.
A cikkíró a továbbiakban felidézte Orbán Viktor legutóbbi brüsszeli, az Európai Tanács – magyar elnökség alatti utolsó – ülését követő sajtóértekezletét. A kormányfő – mint írta – tudatta, hogy a magyaroknak köszönhetően Európa erősebb lett, mint hat hónappal ezelőtt volt.
A tudósító szerint még ennél is mélyebb benyomást keltett Orbán zárszava. A 48 éves politikus "teljesen megfeledkezett" a vitatott médiatörvény miatti heves bírálatokról – amelyekre az ország módosításokkal reagált –, továbbá az új alkotmány kidolgozásával kapcsolatos kritikákról, és azt hangoztatta, hogy Magyarország visszaszerezte hitelességét és hírnevét.
A német újság tudósítója szerint az vitathatatlan, hogy a magyarok az unió elnökeként
"a munka szintjén" sikereket mutathatnak fel.
A sikerek sorában egészen elől áll Horvátország 28. tagállamként történő csatlakozása – írta a szerző, emlékeztetve arra: az év elején még aligha adott bárki is esélyt a magyar külügyminiszter, Martonyi János azon kijelentésének, hogy június végéig sikerrel lezárulhatnak a Zágrábbal való csatlakozási tárgyalások.
A tudósító utalt arra, hogy a schengeni térség tervezett bővítését, Románia és Bulgária – Magyarország által támogatott – csatlakozását a "régi EU" kételyei miatt ideiglenesen el kellett halasztani. A sikerek között említette az újság ugyanakkor a magyar kezdeményezésre jóváhagyott európai szemesztert, ami az Európai Bizottság számára lehetővé teszi az egyes tagállamok pénzügyi tervezésének – még korai szakaszban történő és átfogó – befolyásolását.
Ugyancsak kiemelte a lap az euró megmentését és a stabilitási paktum reformját célzó, a magyar elnökség által erősen szorgalmazott intézkedések elfogadását. Külön említette a szerző az elhatározott közös európai romastratégiát, amely az Európában élő 12 millió roma helyzetének javítására hivatott, és a sikerek között utalt a tudósító a Duna-stratégiára is.
Az ismertetett cikkek fordítását az MTI végezte.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
