2025. december 18. csütörtök
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A magyar kormány szerint sikeres volt az uniós elnökség féléve

2011. június 23. 15:00, utolsó frissítés: 15:00

Nagyon sikeres uniós elnökséget zár Magyarország – jelentette ki Nagy Anna kormányszóvivő Budapesten. Az elnökséget záró rendezvényekről tartott szerdai sajtótájékoztatón Nagy Anna az elmúlt hat hónapot értékelve azt mondta: "nagyon sűrű, nagyon nehéz fél év" van a kormány mögött. Úgy fogalmazott: "Reméltük, hogy a médiatörvény mellett az elnökség eredményeire is emlékezni fognak az Európai Unió országai". A visszajelzések alapján kijelenthető, hozzátéve: "Az, hogy most már mindenki az elnökségi eredményekről beszél, és szóba sem kerül a médiatörvény", nagyon jó jele annak, hogy Magyarországnak sikerült az első európai uniós elnöksége során jó munkát végeznie.


Győri Enikő európai uniós ügyi államtitkár szerint "nem könnyű" kezdet után márciusban teljesen megváltozott Magyarország most végéhez közeledő EU-elnöki tevékenységének megítélése, a múlt heti európai parlamenti (EP-) meghallgatásokon és a szerdai plenáris ülésen elhangzottak pedig egyértelműen azt igazolják, hogy a brüsszeli intézményeknél sikeresnek ítélik a magyar félévet.

Brüsszelben szerdán újságírókkal beszélgetve az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy mások mellett José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, továbbá - pártállástól függetlenül –


tekintélyes EP-képviselők is méltatták

az elnökség munkáját és gratuláltak eredményeihez. Az elnökség eleje nem volt könnyű, mert "bizonyos politikai megfontolások dominánsnak bizonyultak" – ismerte el Győri Enikő, elsősorban a médiatörvény körüli vitára célozva, ám véleménye szerint miután márciusban az elnökség a tagországok kormányait képviselő tanácsban fontos gazdasági döntéseket tudott kijárni, megítélésében fordulat állt be.

Hangoztatta azt is: a kormány soha nem presztízskérdésként kezelte az uniós elnökséget, hanem a feladatokra koncentrált. Külön figyelmet fordított arra, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsa az uniós szabályokat és az egyes intézmények illetékességét. Ezt a megközelítést az államtitkár véleménye szerint érezhetően elismerték az egyes intézmények.

Győri Enikő úgy vélte: egy-két kérdésben messzebb is lehetett volna jutni, például az úgynevezett új élelmiszerek uniós szabályozásának területén, de ezek sem az elnökségen múltak, mert az megtette, amit tehetett.

Az MTI kérdésére válaszolva úgy ítélte meg ugyanakkor, hogy más témákban, például a schengeni övezet bővítésében


az elnökség messzebb jutott, mint amire számítani lehetett.

Románia és Bulgária Schengen-csatlakozásával kapcsolatban ugyanis már az elnökség kezdete előtt, a múlt év végén ismeretessé vált az a német-francia álláspont, amely szerint nem járulnak hozzá az övezet gyors bővítéséhez. Júniusban viszont a belügyminiszterek egyhangúlag állapították meg, hogy a belépés technikai feltételeit mindkét ország teljesíti, ráadásul közeli határidőt is kijelöltek a döntésre.

Ami a csütörtöki és pénteki állam- és kormányfői EU-találkozót illeti, Győri Enikő kiemelte, hogy a szerdai plenáris vitában több felszólaló már előre történelminek nevezte azt, egyebek mellett a horvát csatlakozási tárgyalások lezárásáról várható döntés miatt. Úgy vélte, a kiemelt magyar célok közé tartozó uniós romastratégia és Duna-stratégia legfelsőbb szintű jóváhagyásakor nem várható vita, ugyanakkor nehéz eszmecserére számít a gazdasági témáknál.

A szerdai EP-vitában Győri Enikő beszámolt a magyar elnökség által elért legfrissebb eredményekről is, így például arról, hogy sikeresen lezárult az EU külső határainak védelmét segítő ügynökségnek, a Frontexnek a megerősítésére vonatkozó uniós intézményközi tárgyalás, amiért köszönetet mondott a parlamentnek. Ugyanígy - tette hozzá - sikerült megállapodni az EP-vel abban, hogy megnövelik az Európai Beruházási Bank hitelezési kapacitását.

Magyarország után, július 1-től Lengyelország veszi át az EU soros elnökségét. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS