Hoffmann Rózsa: ennyi terhet egy ember már nem győz
2013. február 13. 09:25, utolsó frissítés: 09:25
A közoktatásra alapozható a felsőoktatás színvonalának emelése is - mondta Hoffmann Rózsa magyarországi oktatási államtitkár kedden Budapesten, a Szentimrevárosi esték programsorozat rendezvényén. Az oktatási államtitkárság előzőleg azt közölte az MTI-vel: köznevelésért felelős államtitkárként folytatja munkáját Hoffmann Rózsa, a felsőoktatásért Klinghammer István felel majd államtitkárként.
Hoffmann Rózsa a keddi rendezvényen az MTI kérdésére válaszolva úgy fogalmazott, hogy
"egy ember ekkora terheket már nem győz,
ráadásul a felsőoktatás körül fellángolt viták is óriási energiát emésztenek fel minden részről". Hozzátette: "én is azt javasoltam miniszterelnök úrnak, hogy a felsőoktatás kapjon segítséget államtitkári szinten".
Mint mondta, Klinghammer Istvánt személyesen ismeri jó tíz éve. "A felsőoktatásban tekintélyes ember, kedveljük egymást, segíteni fogunk egymásnak" - mondta, hozzátéve: nem vonul ki a felsőoktatásból, de közvetlenül kevésbé vagy egyáltalán nem fog részt venni a hátralevő egy évben ebben a munkában.
A hallgatói demonstrációkra vonatkozó kérdésre kijelentette, a tiltakozáshoz mindenkinek joga van, de azt szeretné, hogy a tüntetők tisztázzák, mi ellen tiltakoznak. Utalt arra, hogy erre sokan nem tudtak válaszolni a tüntetők közül. Közölte: azt, hogy milyen formában tiltakoznak a diákok, "meg kell tanulniuk", mert "egy egészséges országban a szabadságuk ott végződik, ahol a másik ember szabadságának terrénumára lépnek", tehát ahhoz már nincsen joguk, hogy akadályozzák mások tanulását, tanítását.
Beszámolt arról is, hogy két hete, amikor hivatalos programon kívül felkereste a szegedi polgármestert, diákok várták, akik "kulturáltan, udvariasan elmondták a magukét", a diskurzus pedig e-mailben folytatódott, sőt szerdán találkozni is fognak.
Hoffmann Rózsa kitért arra: a kormányzati döntés értelmében növelik az államilag támogatott képzések számát, ugyanakkor az egyetemek által az államtitkárságnak megadott kapacitásszám több mint kétszerese az idén érettségizők számának. Az államtitkár
alapvető erkölcsi kérdésnek nevezte,
hogy akinek a felsőoktatási költségeit "az adóforintokból adták össze", az meggondolja, hogy elmenjen-e külföldre magasabb fizetésért. Közlése szerint az állam azt várja, hogy meghatározott ideig, mintegy tíz évig magyarországi munkát vállaljon az addig állami pénzen tanuló diplomás, de ha tanulmányi megállapodást kötött, akkor is elmehet külföldre dolgozni, csak vissza kell fizetnie a rá költött pénzt.
Klinghammer István, aki korábban az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora volt, szintén morális kérdésnek nevezte a hallgatói szerződést, és azt mondta, ha valaki az állam támogatására igényt tart tanulmányaihoz, akkor azt valamilyen formában a későbbiekben törlesztenie is kell a közösségnek. Klinghammer szerint ugyanakkor a feltételekről lehet tárgyalni, azaz arról, hogy mennyi időn belül, hány évet kell Magyarországon dolgozni, illetve, hogy mi van azokban az esetekben, amikor valaki, bár szeretne, de nem tud elhelyezkedni. Ezeket ki lehet alakítani, de
nem "cintányéros, gyermekded felvonulásokkal, bentalvásokkal"
- utalt a Hallgatói Hálózat (HaHa) hétfőn kezdődött tiltakozó akciójára. Ez nem a leendő értelmiséghez méltó, árt az átalakításoknak, amelyeket a hallgatók is igényelnek, és a társadalmat elfordítja a felsőoktatástól, mert azt gondolják, minden hallgató ilyen - jegyezte meg, hozzátéve: rengeteg szorgalmas, jó eszű hallgató tanul a felsőoktatásban, aki igyekszik, motivált, és nem az a célja, hogy ne legyen oktatás.
Kiemelte: a Hallgatói Hálózat hat pontot fogalmazott meg, reformokat kívánva a köz- és felsőoktatásban. A reformok megvalósítása elkezdődött, a folyamat zajlik - hangsúlyozta. Arról, hogy az utolsó, hatodik pontként a röghöz kötést jelölték meg, azt mondta: nincs szó röghöz kötésről, és ebben nem lehet engedni, mert ez morális kérdés.
A felsőoktatási intézmények finanszírozásáról kifejtette: a zárolásokat, elvonásokat összeadva tény, hogy azok jelentős összeget tesznek ki. Ugyanakkor 57 milliárd forintot a magyar felsőoktatás "visszakap". Ebből 10 milliárd forint jut majd kutatási célokra, pályázati finanszírozáshoz. A fennmaradó 47 milliárdból nyújtanak segítséget a PPP-programba "beugrott", és nehéz helyzetbe került intézményeknek, valamint az adóssággal küzdő egyetemeknek, főiskoláknak.
Kitért arra is, hogy a magyar diploma értéke nem állandó, azért mindig meg kell küzdeni, és a külföldnek nem érdeke, hogy a magyar diploma értékes és jó legyen. Magyarországnak érdeke, hogy versenyben tudjon maradni - rögzítette. Be kell látni ugyanakkor önkritikusan azt is, hogy nagyon sokat esett az oktatás színvonala. Ennek okát Klinghammer István a tömegesedésben látja, illetve abban, hogy
nem az egyetemek választják ki a hallgatókat,
"hanem csomagküldő-szolgálat küldi őket" az érettségi alapján, és a szakok fele "tücsökszak", amelyek jó részére a társadalom nem tart igényt.
Mindenkinek közös érdeke az átalakítás, de ezt a közös érdeket mindenki máshogy értelmezi, képzeli el, és úgy, hogy ne kelljen áldozatot hoznia érte, és ez probléma - állapította meg az ELTE korábbi rektora, aki várható új megbízatásáról szólva - egyúttal jelezve, hogy elfogadta a felkérést - úgy fogalmazott: "tornanadrágban, tornacipőben vagyok, versenyre készen". (mti/hírszerk.)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
