Oroszország aggódik a NATO afganisztáni kudarca miatt
2011. december 08. 12:46, utolsó frissítés: 12:46
A Nyugat végképp búcsút mondhat annak a gondolatnak, hogy viszonylag stabil államot hozhat létre Afganisztánban – vélte a Die Presse elemzője. Már az is sikernek számítana, ha az ország egy napon úgy nézne ki, mint muzulmán szomszédai.
Irán, Türkmenisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Pakisztán egykor ugyanannak a birodalomnak voltak a részei. Ma nagyon is különböznek egymástól. Iránban egy síita iszlám teokrácia uralkodik, Türkmenisztánban törzsi autokrácia, Üzbegisztánban egy elnyomó szekuláris diktatúra. Tádzsikisztán a polgárháború szélén táncol, Pakisztánt pedig katonai diktatúra kormányozza, amely demokráciának álcázza magát. Afganisztán aligha válhat rövid időn belül olyan, működőképes demokratikus intézményekkel rendelkező állammá, mint Malajzia vagy Törökország.
Az amerikai inváziót a 2001. szeptember 11-i merényletek indokolták. Az Egyesült Államokat az a cél vezérelte, hogy felszámolja a terroristák afganisztáni búvóhelyeit és kiképzőtáborait. A baj csak az, hogy a táliboknak és az al-Kaida harcosainak már huzamosabb ideje Pakisztán nyújt menedéket, így ezek már egyáltalán nem szorulnak rá Afganisztánra. Nem csoda, ha az Egyesült Államok és Pakisztán viszonya megromlott. Dacára annak, hogy a dél-ázsiai ország az utóbbi tíz év alatt mintegy 20 milliárd dollár katonai segélyt kapott Washingtontól, az iszlámábádi kormány Amerika ellenségeit támogatja: a tálib lázadókat és terrorista csoportokat.
A Nyugat fokozódó fásultságával ellentétben Oroszországot egyre jobban aggasztja a NATO körvonalazódó kudarca Afganisztánban. Moszkva attól tart, hogy déli határai közelében tartósan instabil állapotok alakulnak ki, amelyekből a radikális iszlám hívei húzhatnak hasznot.
Az orosz fél folyamatosan a szemére hányja a NATO-nak, hogy nem tesz elég erőfeszítést az afganisztáni "droggazdaság" ellen. Ezért is törekszik Moszkva arra, hogy 2005-ben kivont katonái visszatérhessenek a tádzsik-afgán határra. Ez arra is jó volna, hogy meggátolja iszlamista fegyveresek beszivárgását Közép-Ázsia országaiba.
A berlini Stiftung Wissenschaft und Politik alapítvány elemzése szerint Moszkvát komolyan aggasztja, hogy Afganisztán káoszba süllyedhet. Egyúttal pedig fokozni akarja befolyását Közép-Ázsiában, mégpedig azoknak az államoknak a rovására, amelyekkel ma együttműködik Afganisztánban. Jó példa volt erre a pár hete elhangzott bejelentés, miszerint Kirgizisztán bezárja az amerikaiak által bérelt manaszi támaszpontot. Ez a bázis már régóta szálka volt az oroszok szemében, akik szintén állomásoztatnak katonákat kirgiz földön. Az, hogy az amerikai katonai jelenlét felszámolása növelni fogja-e a biztonságot Kirgizisztánban, több mint kétséges. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
