Economist: a magyar EU-elnökséget beárnyékolták a bírálatok
2011. július 09. 11:50, utolsó frissítés: 11:50
A magyar EU-elnöki félévről és a belpolitikai fejleményekről közöl értékelést a The Economist pénteken megjelent legfrissebb kiadása.
A liberális irányzatú vezető brit gazdasági-politikai folyóirat szerint a minap 98 esztendősen elhunyt Habsburg Ottó – aki Közép-Európa EU-csatlakozási törekvéseinek támogatója volt – örülne, hogy Horvátország immár készen áll az uniós tagságra.
A Fidesz-kormány is büszke arra, hogy június 30-án, a magyar EU-elnökség utolsó napján az EU lezárta a tárgyalásokat Horvátországgal, amely várhatóan 2013 júliusában csatlakozhat az unióhoz.
Magyar illetékesek elégedettséggel mutatnak rá a gazdasági kormányzásról szóló, csaknem kész egyezségre, valamint az EU-szintű roma és Duna-stratégiára. A The Economist idézi Kovács Zoltánt, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárt, aki kijelentette: az EU-elnökséget átvevő lengyelek remélhetőleg fenntartják ezt a lendületet, és kihasználják Szerbia és más balkáni országok EU-csatlakozási folyamatának felgyorsítására.
A The Economist szerint "mások szűkösebben mérik a dicséretet". A magyar elnökség "mérsékelt siker volt" - idéz a hetilap név nélkül egy diplomatát, aki "vegyes szintűnek" nevezte a felmutatott szakértelmet. A magyarok "a munkavégzés közben tanultak... Magyarország teljesítette fő prioritásait, sok mindent elért abból, amit akart, és nem voltak csúnya katasztrófák" - fogalmazott a névtelenül nyilatkozó illetékes.
A The Economist szerint a magyar EU-elnökséget beárnyékolták "a Fidesz médiatörvényét és alkotmányát" érő bírálatok, és visszatérő kifogások hangzanak el a "túlzott hatalmi központosítással" kapcsolatban is.
A lap felidézi, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter múlt havi budapesti látogatásán az igazságszolgáltatás függetlensége, a szabad sajtó és a kormányzati átláthatóság melletti valódi elkötelezettségért emelt szót.
A cikk idézi az amerikai központú Freedom House jogvédő szervezet megállapítását, amely szerint "Magyarország demokratikus fejlődésében 1989 óta a legjelentősebb visszacsúszás" történt.
A The Economist felidézi a Velencei Bizottság és az Európai Parlament megállapításait is a magyar alaptörvény és az abban foglalt sarkalatos törvények ügyében. A cikk szerint a magyar kormány mindezt politikai bajkeverésként utasítja vissza. Kovács Zoltán államtitkár a lapnak kijelentette: sarkalatos törvények a régi alkotmányban is voltak, és az új kettővel kevesebbet tartalmaz.
A The Economist szerint azonban a kételyek nem fognak eltűnni. Amikor Ven Csia-pao kínai miniszterelnök nemrégiben Budapestre látogatott, a Magyarországon élő "összes tibetit" behívták a bevándorlási hatóságokhoz papírjaik megvizsgálása végett. Bárkit, akit erőszakos vagy szervezett bűncselekményekkel, vagy hatalmi visszaéléssel gyanúsítanak, egy új törvény alapján öt napig vádemelés nélkül fogva lehet tartani, és az ügyészek választhatják meg, hogy melyik bíróság elé kerüljön az ügy – áll a cikkben. A lap szerint az új jogszabályról még bírák is azt mondják, hogy ellentétes lehet az alkotmánnyal, polgári szabadságjogi csoportok szerint pedig a törvény sértheti Magyarország nemzetközi kötelezettségeit is. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
