Civil szervezetek kifogásolják Magyarország emberi jogi teljesítményét
2011. május 06. 09:53, utolsó frissítés: 09:53
A magyar alapjogi helyzettel, a nemzetközi emberi jogi kötelezettségvállalások teljesítésével kapcsolatos kifogásaikról is beszámoltak civil szervezetek csütörtökön Budapesten Magyarország nagyszabású ENSZ-beli emberi jogi felülvizsgálata előtt.
A világszervezet emberi jogi tanácsának úgynevezett egyetemes időszakos felülvizsgálata (UPR) során, az illetékes munkacsoport jövő szerdai genfi ülésén lehetőség lesz rá, hogy Magyarország számot adjon arról, milyen mértékben tartotta be nemzetközi vállalásait – mondta az Amnesty International (AI) jogvédő szervezet rendezvényén Jeney Orsolya, az AI magyarországi igazgatója a Merlin Színházban.
Az AI állásfoglalása szerint a gyöngyöspatai és hajdúhadházi események, az újonnan elfogadott alaptörvény, a január elsejével életbe lépett médiatörvény eltérő jellegű és súlyú témák, de mind komoly emberi jogi problémákat vetnek fel; ezekre az ENSZ, az Európai Unió és az Európa Tanács, továbbá több magyarországi és nemzetközi civil szervezet is felhívta a figyelmet.
Az ENSZ 2008-ben indította el globális emberi jogi átvilágítását, az idén lezáruló első négyéves ciklusban a világszervezet mind a 192 tagállamára sor kerül. A vizsgálat az összes emberi jogi területre kiterjed, értékeli a fejlődést, feltárja a hibákat és ajánlásokat fogalmaz meg az emberi jogi helyzet javítása, a nemzetközi együttműködés erősítése céljából. Az időszakos felülvizsgálat előtt civil szervezetek "árnyékjelentéseket" (a nemzeti jelentéssel párhuzamosan, általuk elkészített jelentéseket) nyújtottak be az emberi jogi tanácshoz.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon lezárult egy egypárti alkotmányozás, amely az alapvető jogok intézményi védelmének súlyos csökkentésével járt. Megemlítette az Alkotmánybíróság jogkörének radikális szűkítését, valamint az ombudsmani intézményrendszer mai formájának megszüntetését.
Arról is beszélt, hogy az új alapjogi katalógus nem az európai emberi jogi charta alapján készült. Az új médiatörvénnyel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: "nagyon rossz hatással lesz a magyar sajtószabadság helyzetére" az, hogy az újonnan létrehozott médiahatóság "egy kalap alá von" minden médiaszolgáltatót.
A Magyar Helsinki Bizottság képviselője a magyar jogállamisággal kapcsolatos kifogásait sorolva kiemelte: súlyos támadás a bírói függetlenség ellen, hogy a bírók kötelező nyugdíjkorhatárát egyik pillanatról a másikra 70 évről 62-re csökkentette a jogalkotó. Azt mondta, noha a statisztikai adatok nem indokolják – hiszen a súlyos bűncselekmények száma nem növekszik, sőt, több területen stagnál – erős büntetőjogi szigorítás történt. Kitért arra is: a fiatalkorúak szabálysértési elzárásának lehetősége nincs összhangban a vonatkozó ENSZ-normával.
A romák diszkriminációja ellen küzdő Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) tagja úgy fogalmazott, nyilvánvalóak a romákat sújtó hátrányok a foglalkoztatásban, az egészségügyben és a lakhatásban. Kifogásolta, hogy a kormány a problémákat elsősorban a szociális helyzet, és nem a kisebbséghez tartozás alapján közelíti meg.
Hangsúlyozta, hogy a kormánynak fel kell lépnie a társadalmi előítéletek ellen, mivel ezek jelentik az egyik alapproblémát. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormánynak nem jogi eszközökkel is fel kell lépnie a gyűlöletbeszéd különböző megnyilvánulásai ellen, például el kell határolódnia, amikor önkormányzati képviselők, polgármesterek szájából ilyen kijelentések hangzanak el.
A NEKI képviselője arról is szólt: a gyöngyöspatai, illetve hajdúhadházi jelenségek – az, hogy települések roma lakosságát "rettegésben tartják félkatonai szervezetek" – nagyban befolyásolják Magyarország emberi jogi teljesítményét.
Az AI szakértője elmondta: a rasszista erőszakról szóló jelentésükben az állami és hatósági fellépés, megelőzés hiányosságaira hívták fel a figyelmet, különböző jogi, intézményi és szakpolitikai ajánlásokat tettek. Kifogásolják például, hogy nincsen olyan általános rendelkezés, amely alapján mérlegelni lehetne a faji indíttatású bűncselekményeket. Az AI szerint létre kell hozni egy országos nyilvántartást a rasszista incidensek nyomon követésére, a rendőrök számára pedig általános iránymutatást kell kidolgozni a gyűlölet-bűncselekmények vonatkozásában.
A kormány képviseletében Hevesi Ágnes, a Külügyminisztérium főtanácsosa elmondta: a jövő szerdai genfi meghallgatáson - amely reggel 9-től délig tart - húsztagú delegáció képviseli Magyarországot, a küldöttséget Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára vezeti. Kifejtette: minden tagállam esetében természetes, hogy a civil szervezetek megfogalmazzák bírálataikat, és ez fontos hozzájárulás a felülvizsgálathoz. Hangsúlyozta, a kormány ezt párbeszédnek fogja fel. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
