Ezentúl bünteti az "egyenruhás bűnözést" a magyar büntető törvénykönyv
2011. május 03. 16:16, utolsó frissítés: 16:16
Módosította a magyar Országgyűlés hétfőn a büntető törvénykönyvet (Btk.), ami a kormányzat indoklása szerint az "egyenruhás bűnözés" megjelenése miatt volt szükséges. A kormány Btk.-módosítási javaslatára 280 képviselő szavazott igennel, 40 nemmel. A javaslatot támogatta az MSZP és az LMP is, a Jobbik viszont elutasította azt.
A megszavazott indítvány szerint a jövőben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely riadalmat kelthet valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozó közösség tagjaiban.
Emellett a Btk. kiegészül a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezésére vonatkozó paragrafussal, amely rögzíti, hogy aki olyan, a közbiztonság, a közrend fenntartására irányuló tevékenységet szervez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy a közbiztonság, a közrend fenntartásának látszatát keltő tevékenységet szervez, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanígy szankcionálható az is, aki a helyi polgárőrszervezet tagjának a polgárőrségről szóló törvényben meghatározott feladatai ellátását úgy szervezi meg, hogy a szervezet a polgárőrségtörvényben meghatározott együttműködési kötelezettségét nem teljesíti.
A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az Országgyűlés a jogszabály sürgős kihirdetésére kérte a köztársasági elnököt.
A hétfői Btk-módosítások és a polgárőr törvény várható módosítása világossá teszik a rendőrség számára, mi az, amit nem tolerálhat, amikor visszaéltek a polgárőri jogosítványokkal és a gyülekezési joggal, például a gyöngyöspataihoz hasonló esetekben – nyilatkozta Répássy Róbert, az igazságügyi tárcsa igazságügyért felelős államtitkára a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában hétfő este.
A politikus úgy látja: az is világosan elkülöníthető lesz, hogy mikor csap át például egy politikai rendezvénynek bejelentett gyülekezés törvénytelenségbe. Arról, hogy az MSZP és az LMP megszavazta, a Jobbik viszont elutasította Btk-szigorítást, Répássy azt mondta, elég nyilvánvaló a Jobbik "politikai pecsenyesütögetése".
Az igazságügyért felelős államtitkár részletezte is a parlament által hétfőn elfogadott törvényi szigorításokat, első helyen említve a nemzeti-etnikai kisebbségek ellen elkövetett garázdaság bűntettének tényállását, melyet e csoportok tagjaiban félelmet keltve valósítanak meg elkövetők.
Kiemelte: ez az új tényállás speciálisan a gyöngyöspataihoz hasonló események szabva került beiktatásra a Büntető Törvénykönyvbe. Azokra a véleményekre, melyek szerint eddig is tiltotta a törvény, hogy a kisebbséghez tartozása miatt bárkit atrocitás érjen, és csupán be kellett volna tartani a már létezett szabályokat, az államtitkár úgy reagált: lehet, hogy a kriminológusok ezt állítják, de a bíróságok nem ezt állították.
“A bíróságok – láttuk a gyöngyöspatai események kapcsán – egyáltalán nem úgy reagáltak erre az ügyre. Ez azt mondatta velünk, hogy módosításra van szükség, mégpedig egy pontosabb tényállást kell beiktatni a Btk-ba. A kifejezetten etnikai feszültségkeltés célzatával történő garázdaságra most ez az új szabály ad megoldást ” – hangoztatta Répássy Róbert.
A másik új büntető törvénykönyvi tényállásról – amely azt szankcionálja, ha egy jogszabály által fel nem jogosított szervezet akar közbiztonságot, közrendet fenntartani – az államtitkár úgy nyilatkozott: eddig is világos volt, hogy csak az állam jogosult a törvények betartását és végrehajtását akár erőszakkal is kikényszeríteni; magán gárdák és civil szervezetek nem. Ez a Btk-módosítás és a polgárőr törvény folyamatban lévő változtatása a polgárőr tevékenység formájában létezett kiskapukat is bezárja.
A jövőben ugyanis az végezhet polgárőr tevékenységet, aki a rendőrséggel együttműködési megállapodást köt, és csak az abban foglalt megállapodást végezheti. A közelmúltban a Jobbik az egyik településen – egy gyilkosság hatására – erőszak elleni demonstrációt tartott. Ez beleférhet abba a "valamely csoportban-kisebbségben félelmet keltő tevékenység" kategóriába, ezeket az eseteket hogyan tudják majd kezelni? Világossá kell tenni, hogy az egyesülési és gyülekezési jog mindig csak békés cselekményre irányulhat – reagált a Duna Tv kérdésére Répássy Róbert, aki elismerte: a verbális bűncselekményekkel, a sértegetésekkel szemben a Btk más szabályaiban kell keresni a megoldást. (mti, Pintér Attila/Duna Televízió)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
