Obama-kormány: nem szabad félnünk az iszlamistáktól
2011. március 05. 14:43, utolsó frissítés: 14:43
Az Obama-kormány megkezdte a felkészülést arra az esetre, ha a Közel- és a Közép-Keleten iszlamista kormányok kerülnének hatalomra, felismerve, hogy a régió forradalmainak következtében a vallás nagyobb hangsúlyt kaphat a politikában – jelentette pénteken a The Washington Post.
A Fehér Ház feltérképeztette, melyek azok a mozgalmak, amelyek az iszlám törvényei szerint kormányoznának. Egy február 16-án keltezett belső értékelés megállapította, hogy óriási ideológiai eltérések vannak az olyan erők között, mint az iszlámot a nacionalizmussal ötvöző egyiptomi Muzulmán Testvériség mozgalom vagy az al-Kaida között, amely a nemzeti határokat a kalifátus helyreállítását akadályaként fogja fel. A lap szerint az a régióban folytatott amerikai politika az iszlamista tényezők közötti különbségtételen alapul majd.
"Nem kellene félnünk attól, hogy az iszlám megjelenik ezen országok a politikájában" – nyilatkozott a lapnak egy névtelenséget kérő amerikai kormányzati vezető. "A politikai pártokat és kormányokat
a magatartásuk, nem pedig az iszlámhoz való viszonyulásuk
alapján fogjuk megítélni" – tette hozzá. Az iszlamista kormányokat sokfajta ideológiai elképzelés és ambíció mozgathatja, ezek palettája az afgán tálibok primitív brutalitásától a világi politikát folytató, iszlamista gyökerű török Igazság és Fejlődés Pártjáig igen széles. Noha az elmúlt hetekben kirobbant forradalmak egyike sem volt nyíltan iszlamista, ám számos jel utal arra, hogy ezek megnyitották az utat a vallási indíttatású erők előtt.
Hivatalba lépése óta Barack Obama elnök egy "új kezdetre" törekedett az iszlám világgal, hangsúlyozva, hogy a muszlim hit és a demokrácia nem összeférhetetlen. Ám ezzel riadalmat keltett a külpolitikai pragmatisták körében és Izraelben, ahol attól tartanak, hogy az iszlamista kormányzatok, még ha meg is felelnek bizonyos követelményeknek, azon munkálkodnak majd, hogy fokozatosan iszlám országokká alakítsák át a szekuláris államokat.
A Hezbollah Libanonban, a Hamász pedig a palesztin területeken demokratikus választásokon tört előre, hatalmas befolyásra tett szert. Mindkét, fegyveres szárnnyal is rendelkező párt tagadja Izraelnek a létezéshez való jogát.
A The Washington Post szerint a demokrácia és a stabilitás közötti választás kényszere állandó feszültséget teremt az amerikai külpolitikában, különösen a Közép-Keleten.
A térség tekintélyuralmi rendszereit
egymást követő amerikai kormányok támogatták, azért mert szövetségesei voltak a hidegháborúban vagy az iszlamista szélsőségek ellen.
Obama a Kairói Egyetemen 2009-ben elmondott beszédében anélkül, hogy kitért volna a vallás szerepére, kifejezte reményét, hogy minden nemzet a hagyományainak megfelelően juttatja majd érvényre a demokrácia elvét. Washington "üdvözölni fog minden megválasztott, békés kormányt – feltéve ha egész népe tiszteletben tartásával fok kormányozni" – jelentette ki Obama.
"Ha a politikánkban nem teszünk különbséget az al-Kaida és a Muzulmán Testvériség között, akkor nem leszünk képesek alkalmazkodni a változásokhoz. Nem engedjük, hogy a félelem vezéreljen bennünket" – jelentette ki a The Washington Postnak a már idézett, névtelenül nyilatkozó amerikai kormányzati tisztségviselő.
A Hamász 2006-os parlamenti győzelme nyomán az Egyesült Államok és Izrael bojkottot hirdetett a palesztin iszlamista mozgalom által alakított kormánnyal szemben. A forradalmak teremtette helyzethez alkalmazkodó Obama-kormány illetékesei szerint
a bojkottot nem a Hamász vallási jellege,
hanem az provokálta ki, hogy az nem hajlandó elismerni Izraelt. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a hétfőn Genfben elmondott beszéde arra utal, hogy Washingtonnak – anélkül, hogy néven nevezné az iszlamistákat – sikerült levonni a tanulságokat. "A politikai részvétel lehetőségét a spektrum teljes szélességében mindenki számára nyitva kell tartani, aki elutasítja az erőszakot, elismeri az egyenlőséget és elfogadja a demokrácia játékszabályait" – jelentette ki Clinton. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
