"Lex Biszku" készül Magyarországon
2010. július 16. 13:03, utolsó frissítés: 13:10
A továbbiakban ne lehessen a kutatók és a nyilvánosság elől elzárni a kommunista, majd szocialista diktatúra történelmi dokumentumait, eltitkolni vezetőinek tevékenységét – összegezte a fideszes L. Simon László a "lex Biszkuként" emlegetett országgyűlési határozati javaslat céljait.
A politikus sajtótájékoztatóján elmondta: a dokumentumfilmek nyilvánossága, az alkotói szabadság és az igazság megismeréséhez való jogok egyes kérdéseinek felülvizsgálatáról szóló indítvány – amelyet a Biszku Béláról, az 1956 utáni megtorlások egyik irányítójáról készült dokumentumfilm bemutatása körüli nehézségek nyomán kezdeményeztek – a múlt megértését és feltárását segíti. Az indítvány zárószavazása jövő héten lesz.
A határozati javaslat felkéri a kormányt, vizsgálja meg a személyiségi jogok hatályos szabályozását, és tegyen javaslatot arra nézve, hogy a történelmünk szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható a személyiségi jogokra hivatkozással. Az előterjesztés alapján a kormánynak az új alkotmány és az új polgári törvénykönyv megalkotásakor kell megtennie szabályozási javaslatát.
L. Simon László emlékeztetett: az indítványt "az élet kényszerítette ki", a Kádár-rendszer belügyminiszteréről szóló dokumentumfilm díszbemutatójának elhalasztása, illetve az a tény, hogy Ungváry Krisztián történész személyiségi jogi pert vesztett Kiss László alkotmánybíróval szemben, egyaránt alátámasztotta, hogy az alkotói és a kutatói szabadságot bővíteni kell. (Ungváry Krisztiánt a Legfelsőbb Bíróság júniusban azután kötelezte jogerősen kártérítésre, hogy a történész az Élet és Irodalom egy 2007-es lapszámában azt állította: Kiss László a rendszerváltás előtt a pécsi egyetemen az állambiztonságnak dolgozott.)
"Szeretnénk elérni, hogy személyiségi jogokra hivatkozva egykori vagy mai közszereplőknek az egész társadalmat érintő múltbeli tevékenységét ne lehessen elzárni a nyilvánosság elől" – mondta a fideszes politikus, hozzáfűzve, az a céljuk, hogy szülessenek olyan művészeti alkotások, amelyek a múlt rendszer megismerését célozzák, illetve hogy történészeket ne ítéljenek pénzbírságra azért, mert megírják "a mindannyiunk számára fontos igazságot".
A kulturális és sajtóbizottság elnöke arra is kitért, hogy a testület és hétfőn az Országgyűlés is támogatta az LMP által kezdeményezett módosító javaslatokat. Az LMP azt indítványozta, hogy az 1989. október 23. előtt keletkezett állambiztonsági iratok nyilvánosságra hozatala se legyen minden esetben kizárható a személyhez fűződő jogokra hivatkozással, valamint hogy a kormány tegyen javaslatot a közszereplők körének és minőségének "egyértelmű, differenciált" szabályozására.
A kormánytöbbség ugyanakkor elutasította a Jobbik azon – a fideszes politikus által "provokatívnak és feleslegesnek" nevezett – módosító indítványát, amely a holokausztkutatás szabadságát nevesítette volna a javaslatban.
"Nem az a feladatunk, hogy tetemre hívjunk embereket" – jelentette ki a kulturális és sajtóbizottság elnöke azzal kapcsolatban, hogy a testület előzőleg nem támogatta a jobbikos Novák Előd javaslatát, amely a bizottság előtti vallomástételre kötelezte volna Biszku Béla egykori belügyminisztert.
L. Simon László az MTI kérdésére úgy fogalmazott: "jó lenne" annak a lehetőségét megteremteni, hogy a múlt rendszert "gyilkos módon" működtetőket, azaz azokat, akik politikai indíttatású megtorlásra adtak utasítást, bíróság elé állítsák. Mint mondta, a rendszerváltás deficitje, hogy ez nem történt meg, és a százak haláláért, megkínzásáért felelős emberek közül sokan "itt élnek közöttünk".
Hozzátette, a Fidesz-frakció ülésén javasolni fogja, hogy vizsgálják meg a felelősségre vonás jogi feltételeit. Ha a nemzetközi jog lehetővé teszi, hogy a mások haláláért felelős kommunista vezetőket emberiesség elleni bűncselekmény miatt bíróság elé állítsák, "szerintem erre szükség van" – mondta a politikus. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
