Dokumentumfilm készült az 1956 utáni megtorlások még élő felelőséről
2010. június 17. 14:07, utolsó frissítés: 14:07
Levetítették a Bűn és büntetlenség című, Biszku Béla korábbi belügyminiszterről, kommunista politikusról szóló dokumentumfilmet szerdán egy budapesti étteremben, újságírók előtt, illetve utána a nagy érdeklődésre való tekintettel több rendben is vetítést tartottak a nagyközönségnek.
A dokumentumfilmben Biszku Béla, az 1956 utáni megtorlások egyik irányítója – aki az elmúlt húsz évben nem adott interjút – elmondja: a mai napig ellenforradalomnak tekinti az 1956 októberi eseményeket, és nem érez megbánást vagy lelkiismeret-furdalást a halálos ítéletek miatt.
Szavai szerint az ítéleteket nem ő, hanem a bíróságok hozták. Tagadja továbbá, hogy a büntetőeljárásokba belügyminiszterként beavatkozott. Nagy Imréről azt mondja, "megérdemelte a sorsát".
A filmet – amelyet a Mandiner két újságírója, Novák Tamás és Skrabski Fruzsina készített – várhatóan az Uránia Filmszínház is műsorra tűzi, miután Biszku Béla lányai szerdán, az alkotás megtekintése után hozzájárultak ehhez.
Novák Tamás, a film rendezője az MTI-nek elmondta, hogy Biszku Béla lányai szerda délután két órakor nézték meg a filmet, majd úgy döntöttek: nem akadályozzák meg a bemutatását. Ezt előzőleg az Uránia Filmszínház azért hárította el, mert közlésük szerint a Biszku család perrel fenyegetett arra az esetre, ha a mozi hozzájárulásuk nélkül vetíti le az alkotást.
A Bűn és büntetlenségről az elmúlt hetekben jogi és politikai vita bontakozott ki, az alkotók ugyanis eredetileg azzal keresték meg Biszku Bélát, hogy szülőfalujáról, Márokpapiról kérdeznék, s csak a negyedik, utolsó találkozásukkor fedték fel, hogy újságírók, és valójában az 1956 utáni megtorlások legmagasabb rangú, még élő irányítójáról készítenek filmet.
Novák Tamás elmondása szerint a politikus ezután először hozzájárult a dokumentumfilm elkészültéhez, majd telefonon értesítette az általa csirkefogóknak nevezett alkotókat, hogy visszavonja hozzájárulását. Ők azonban nem álltak el a film bemutatásától.
A dokumentumfilm ügyét az Országgyűlés kulturális bizottsága is napirendjére tűzte. L. Simon László, a testület fideszes elnöke arra kérte a szocialista frakció tagjait – kiemelve közülük Lendvai Ildikó pártelnököt -, győzzék meg Biszku Bélát, hogy ne akadályozza a film bemutatását.
Lendvai Ildikó erre szerdai egy sajtótájékoztatón úgy reagált: az MSZP képviselői közül senki sem ismeri a korábbi belügyminisztert, és a párt álláspontja az, hogy a filmet be kell mutatni.
A kulturális bizottság határozati javaslatot is elfogadott annak érdekében, hogy ne lehessen személyiségi jogokra hivatkozva betiltani történelmi dokumentumfilmeket. Kisfaludy András, a Dokumentumfilm-készítők Egyesületnek elnöke a testület ülésén ugyanakkor azt ajánlotta, hogy a készítők mutassák be alkotásukat Biszku Bélának. A dokumentumfilmben Biszku Béla mellett megszólal több 1956-os elítélt, így Balás-Piri László és Fónay Jenő is. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
