2025. december 17. szerda
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Konferencia a cigányság helyzetéről Budapesten

2009. október 21. 14:19, utolsó frissítés: 14:19

Társadalmi összefogást és szemléletváltást sürgettek a cigányság társadalmi integrációjának megteremtése érdekében az előadók az e témában tartott konferencián szerdán Budapesten, hangsúlyozva: szavak helyett tettekre van szükség.


A Batthyány Lajos Alapítvány és a Lungo Drom által szervezett, a Magyar Tudományos Akadémia épületében tartott tanácskozáson a felszólalók azt hangoztatták: pusztán politikai eszközökkel nem lehet segíteni a magyarországi cigányság helyzetén,


társadalmi összefogásra van szükség.

Pálinkás József, az Akadémia elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott: ki kell lépni a politikai csatározásokból, elég volt az üres beszédekből, mert a cigányságnak, amely államalkotó tényező, segítségre, tettekre van szüksége. Mint hozzátette, álmodozás helyett a felnőtteknek munkát, a gyermekeknek oktatást kell biztosítani.

Az Orbán-kormány volt oktatási minisztere szerint mindezt úgy kell megteremteni, hogy a cigányság érezze, a folyamatban részt vesz, és ebben a kialakulóban lévő cigány értelmiségre is szükség van.

Gazsó Ferenc egyetemi tanár azt mondta: a magyarországi gazdasági berendezkedés semmiféle lehetőséget nem kínál a társadalom perifériájára szorult 30 százaléknyi embernek, köztük a cigányságnak. Kiemelte, hogy a strukturális problémák mélyen beágyazódtak a társadalomba. Magyarország lakosságának 20 százaléka, míg a cigányság 75 százaléka elvesztette a munkahelyét


az új kapitalista rendszerre való áttérés miatt.

A mezőgazdasági rendszer, a termelőszövetkezetek széthullásával az emberek további 10 százaléka veszítette el az állását - mondta, hozzátéve: a munkaerőpiac befagyott, új munkahelyek nem jöttek létre mára sem.

Gazsó Ferenc hangsúlyozta: a helyzetet tovább nehezítette, hogy kialakultak a zárványtelepülések, a társadalmi dinamikába nem tudtak bekapcsolódni az ott élő emberek, egyedül a közmunka nyújt számukra lehetőséget, és ezeken a területeken koncentrálódik a cigányság is.

Az egyetemi tanár szerint felzárkóztató pályára kell állítani Magyarországot, mert ha a rendszer így működik tovább, felemelkedésre remény sincs. Megjegyezte, hogy a mai munkaerőpiac a munkaképes emberek 53-57 százalékát tudja befogadni, ezért legalább 10 százalékos piacbővülést kell elérni, mert e nélkül a romák kis része sem tud visszakerülni a munka világába.

Úgy fogalmazott: Magyarországon olyan oktatási rendszer működik, amely alkalmatlan a társadalmi egyenlőtlenségek leküzdésére, 97 százalékban az induló helyzettől függ a gyerekek sorsa. Az előnyöket átörökíti, a problémákat konzerválja, ez okozza, hogy az iskolából kikerülő gyerekek 25 százaléka funkcionális analfabéta - tette hozzá. Gazsó Ferenc szerint


új oktatáspolitikára lenne szükség,

de megjegyezte: amikor pedagógusokat bocsátanak el, iskolákat zárnak be, jelentős forrásokat vonnak ki a rendszerből, erre esély sincs.

Arra kérte a hallgatóságot, "ne üljenek fel a szegregációs propagandának", mert a problémát nem ebben látja, hanem abban: a pénzügyi helyzet képeződik le az iskolai különórák vásárlásával, az intézményválasztással. Meggyőződése, hogy amíg a neoliberális elv érvényesül az oktatáspolitikában, addig változás nem lesz.

Gazsó Ferenc szólt arról is, hogy nem látja értelmét a külön cigánypolitikának, a gondokat a makropolitika részeként kellene kezelni. Megemlítette az etnikai léthez köthető problémákat, amelyekről azt mondta: a kirekesztett csoportokban egy pszichikai folyamat játszódik le, azok tagjai bizonyos problémákra agresszióval reagálnak.

Előadását a szociológus azzal zárta, hogy gazdasági és politikai fordulatra van szüksége az országnak, mert különben sem a stabilitásra, sem a cigányság integrációjára nem lesz esély. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS