A magyarországi pedagógusok nincsenek felkészülve az egyenlőtlenségek kezelésére
2009. október 19. 16:03, utolsó frissítés: 16:03
Ferge Zsuzsa szerint sem a szegény-, sem a cigánykultúrára, sem a nehéz helyzetek, sem pedig a társadalmi egyenlőtlenségek okozta helyzetek megfelelő kezelésére nincsenek felkészítve a pedagógusok. A szociológus a Magyar Tudományos Akadémia Gyerekszegénység Elleni Program vezetőjeként az általuk szervezett bátonyterenyei konferenciáról nyilatkozott az MTI-nek.
Mint mondta, a rendezvényen körülbelül 300-an vettek részt, zömében pedagógusok, az ország hátrányos helyzetű kistérségeiből, a központi téma pedig az integráció-szegregáció kérdése volt.
Ferge Zsuzsa tájékoztatása szerint Virág Tünde szociológus és Kertesi Gábor közgazdász tartott bevezető előadást, akik kifejtették: a nagy állami erőfeszítések ellenére is "iszonyatosan" – még a cigányok és a szegények arányánál is jelentősebben – nőtt az utóbbi húsz évben az iskolák közötti szegregáció, amely a gyerekek esélyeit csökkenti, az egyenlőtlenségeket pedig tovább növeli. Emellett a szegény kistelepülések növekvő mértékű leszakadására hívták fel a figyelmet – tette hozzá.
Mint Ferge Zsuzsa elmondta, a kétnapos bátonyterenyei konferencián a problémára a választ nem az állam, hanem az iskolák, a pedagógusok, a civil szervezetek szintjén keresték.
A módszerekkel kapcsolatban a rendezvényen hangsúlyozták: nincs egyetlen modellmódszer, a helyzetek és a feltételek ugyanis mindig mások, ezért rengeteg módszert kell ismerni, és azokból kell az adott helyzetre alkalmasat kiválasztani. Minden fundamentalizmus ártalmas, legyen szó akár integrációról, akár szegregációról – emelte ki a szociológus, hozzátéve, hogy a fokozatosság is rendkívül fontos.
Hangsúlyozta: a kívánatos az lenne, ha semmilyen értelemben nem rekesztenének ki senkit, de amikor a lakóhelyi szegregáció olyan méreteket ölt, hogy egyes körzetekben – például a Dél-Dunántúlon vagy Észak-Magyarországon – már cigány kistérségek alakultak ki, akkor nagyon nehéz azt mondani, hogy minden iskolát integrálni kell, hiszen nincs mivel. Ezeken a helyeken azonban "rettenetes nyomatékkal kellene követelni", hogy az az iskola, ahová járnak a gyerekek, nagyon jó legyen, és nyisson a világ felé, hogy a diákok találkozzanak másik világokkal is – szögezte le.
Arra a kérdésre, hogy mik a kilátások az integráció terén, a szociológus azt mondta, sok remény nincs, mert ez a világ most nem arról szól, hogy mindent a gyerekeknek, de ez a konferencia is jó volt arra, hogy megmutassák: ha egy önkormányzat elkötelezi magát, és megszerzi az ott élők támogatását, akkor lehet cselekedni. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
