Sólyom kisebbségvédelmi törvényt kért szlovák kollégájától
2008. december 08. 00:06, utolsó frissítés: 00:06
Egy szlovákiai kisebbségvédelmi törvény megalkotásának kezdeményezésre kérte a szlovák államfőt Sólyom László szombaton Érsekújváron. "Ez az itteni magyarságnak régi kívánsága" - mondta a magyar államfő a két köztársasági elnök tárgyalása után, sajtóértekezleten. A törvény tisztázhatná a kisebbségek státuszát, egységesen szabályozhatná a lehetőségeiket - tette hozzá.
Sólyom László azt is kérte, hogy gyorsítsák fel a közös történelemkönyv mielőbbi megvalósítását és támogassák a kisebbségek kapcsolattartását az anyaország civil- és állami szervezeteivel. A magyar államfő emellett megfontolásra ajánlotta
a kisebbségi ombudsman intézményének
bevezetését. Egy külön biztos nagyobb súlyt adhat a kérdéseknek - érvelt Sólyom László. Ivan Gasparovic szerint nincs szükség a kisebbségi ombudsmanra, de ennek ellenére még lehet beszélni a kérdésről. "A szlovák államfőnek nincs olyan jogköre, amely lehetővé tenné, hogy törvényeket kezdeményezzen a parlamentben" - reagált a kisebbségi törvény kérdésére a szlovák államfő.
Ivan Gasparovic az MTI kérdésére kiemelte: egyet ért azzal, hogy a kisebbségi tankönyvekben kétnyelvűek legyenek a földrajzi megnevezések. Csak néhány település neve kétséges, azoké, amelyeknek a nevét a 19. században magyarosították - tette hozzá. Ugyanakkor kiemelte: a szlovákiai magyar tankönyvek ellen politikai szempontból lehettek kifogások, de jogi szempontból a kifogásolt tankönyvek rendben voltak. Arra a kérdésre, hogy aláírja-e a szerdán a parlament által elfogadott jogszabályt, Ivan Gasparovic azt mondta: még nem kapta meg a dokumentumot, így nem is olvasta azt.
Sólyom László szerint "legfőbb ideje" volt elfogadni ezt a törvényt. "Azzal, hogy ezt a törvényt meghozták semmilyen kegyet nem gyakoroltak, egy korábbi normális állapotot állítottak helyre" - hangsúlyozta a magyar államfő, aki arra kérte szlovák partnerét, hogy minél előbb írja alá a törvényt. A két elnök a találkozójuk után
elítélte a szélsőségeseket
a határ mindkét oldalán. Sólyom László ugyanakkor elmondta: fel kell tárni, hogy ezek a megmozdulások honnan jönnek, azaz vajon egyes marginális csoportoktól, vagy egy politikai körből eredeznek-e. S leszögezte: nincsenek szlovákellenes érzelmek Magyarországon, sem az itteni szlovák kisebbség, sem a Szlovák Köztársaság ellen. Gasparovic ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a szélsőséges elemek a múltat idézik, s Szlovákia jogszabállyal bünteti a szélsőséges megnyilvánulásokat.
Kérdésre válaszolva Sólyom László kiemelte: Magyarországon nem kérdőjelezik meg a trianoni szerződés érvényességét, ezért nem érti, miért lenne szükség a magyar álláspont újabb hivatalos megerősítésére. A magyar-szlovák alapszerződésben benne van, hogy a két állam elismeri a mai országhatárokat és nincs területi követelése egymással szemben. Egy Trianont megerősítő magyar nyilatkozat szükségességét Mikulás Dzurinda volt szlovák kormányfő vetette fel a héten az MTI-nek adott interjújában.
Sólyom László magyar újságíróknak azt is hangsúlyozta, aggasztó, hogy miniszterelnöki tárgyalás után folytatódtak a magyarság elleni kirohanások, aggasztó az a stílus, ahogyan elutasították Gyurcsány Ferenc hatpontos javaslatát. Ennek ellenére még mindig jobb találkozni egymással, mint az, ha nem beszélne egymással a magyar és a szlovák fél - tette hozzá.
Sólyom javaslatait a vezető szlovák politikusok elutasították.
Robert Fico kormányfő szerint a magyar kisebbség jogai Szlovákiában az európai normákat meghaladó szinten vannak szabályozva, s ezt Sólyom László magyar államfő nagyon jól tudja. "Minden kísérlet ennek az európai szintet meghaladó szabályzatnak a megszilárdítására csak újabb feszültségeket szül" - tolmácsolta Fico álláspontját Katarína Klizanová-Rysová, a kormányzó Smer szóvivője. A szlovák kormányfő inkább azt üdvözölné, ha a Magyar Köztársaság szigorúbb törvényeket fogadna el a szélsőségek és a nacionalizmus ellen, "amelyeket az utóbbi időben Magyarországról a Szlovák Köztársaságba exportálnak" - idézte tovább a miniszterelnök álláspontját a kormánypárt szóvivője.
"Az emberi és a kisebbségi jogok betartása Szlovákiában nagyon magas színvonalon van" - jelentette ki a TARS hírügynökségnek Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke. Úgy vélte: a magyar államfő valószínűleg nem ismeri a szlovákiai helyzetet, ahol a kisebbségi jogokat az alkotmány és az egész jogrendszer is garantálja.
Az ellenzéki pártok közül a Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) reagált Sólyom javaslataira. Pavol Hrusovsky pártelnök szerint Szlovákiában nincs hagyománya annak, hogy minden területnek legyen egy emberi jogi biztosa. "Egy általános ombudsmanunk van, akihez a kisebbségi jogok védelme is tartozik" - jegyezte meg Hrusovsky, hozzáfűzve, hogy szerinte nincs szükség rá, hogy ezen változtassanak. Ami a kisebbségi törvényt illeti, Hrusovsky megjegyezte: bonyolult volna ugyan mindent egy törvényben összefoglalni, de ha lenne politikai akarat erre, akkor meg lehetne csinálni. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
