Gazdasági válság és fundamentalizmus Boszniában
2009. március 10. 11:11, utolsó frissítés: 13:12A radikális vahhábizmusnak egyre több követője lesz, nagy a terrorizmus veszélye, a szövetségi rendőrség szerint öngyilkos merénylők megkezdték a robbanóövek beszerzését.
A daytoni megállapodás (1995) óta Boszniát feszítő etnikai ellentétek mellé az utóbbi hónapokban két olyan tényező járult, amely tovább súlyosbítja a soknemzetiségű balkáni ország helyzetét: a gazdasági válság és az iszlám fundamentalizmus.
A Jugoszlávia felbomlását kísérő háborúk nemcsak súlyos véráldozattal jártak, de gazdasági téren is óriási veszteséget okoztak Horvátországnak, Szerbiának és Bosznia-Hercegovinának. Az újjáépítés – amelyhez komoly összegekkel járult hozzá az Európai Unió és az EBRD –, az ezzel járó beruházások évi 6-7 százalékos gazdasági növekedést eredményeztek a fenti országokban.
Ennek a robusztus bővülési periódusnak azonban most vége szakad – mutat rá a Münchenben kiadott Südosteuropa-Mitteilungen című folyóirat. A cikket író Kirk Mildner, a német KfW fejlesztési bank balkáni megbízottja a várható visszaesést elsősorban a térség legfőbb exportcikkei (Bosznia esetében az acél) iránti külföldi kereslet zuhanásával indokolja. A gazdasági válság február végén
a szarajevói parlamentbe is beköszönt,
amikor feldühödött rokkantak és háborús veteránok hatoltak be az ülésterembe. A honatyák éppen az állami kiadások (köztük a jóléti és szociális tételek) lefaragásáról készültek szavazni, hogy mérsékeljék a költségvetés egyre növekvő hiányát. Az ülést az incidens miatt be kellett rekeszteni.
"Országunk válságban van – ismerte el Fuad Kasumovic, a szarajevói kormány pénzügyminiszter-helyettese a brit hírügynökségnek nyilatkozva. – Egyre több ember veszíti el az állását, az ipar nem jut megrendelésekhez, a hitelek révén történő finanszírozás pedig egyre drágul. Politikusainknak rá kell ébredniük, hogy a válság elérte Boszniát, ezért keresnünk kell az ebből kivezető lehetséges utakat – máskülönben káoszba süllyedünk, amelynek ki tudja, mi lesz a vége."
Kevésbé látványosan, ám annál kitartóbban nyomul előre Boszniában, pontosabban annak nagyobbik entitásában, a Bosnyák-Horvát Föderációban az iszlám fundamentalizmus. Szarajevóban, amely egykor
"a Balkán Jeruzsáleme"
jelzőt viselte a vallási sokszínűség és tolerancia okán, ma még viszonylag kevés férfit látni az utcán buggyos, törökös nadrágban és mellig érő szakállal, miként a csadort viselő nők látványa sem mindennapos.
Ám két évvel ezelőtt az iszlám vallású bosnyákok bő három százaléka – ez mintegy 60 ezer férfit és nőt takar – vallotta magát a vahhábizmus (egy különösen szigorú iszlám felekezet) követőjének. További tíz százalék pedig nyíltan rokonszenvezett az erkölcsök jámbor őreivel, akik még a mecsetben is elkülönülnek a többiektől.
Ma a vahhábiták szabják meg az öreg szarajevói muzulmánoknak,
mi "haram" és mi "halal" (rossz és jó) – mintha a hívő bosnyákok évszázadokon át egy tévhit követői lettek volna. Ezellen tiltakozva a Császár-mecset imámja átmenetileg minden hívő előtt bezárta az imaház kapuit – első ízben a mecset csaknem 450 éves történetében.
A kultúrharc az interneten is dúl. A Studio Din (arabul: vallás, hit) honlapján a hívők megtudhatják: muzulmánok számára tilos a zene, hangszerek hallgatása pedig bűn. A dohányzás szintúgy tilos. Aki takarítóként dolgozik olyan bankban, amely kamatot szed a kölcsön adott pénz után, az segédkezet nyújt a bűn elkövetéséhez. Ugyanez vonatkozik a bárokban és bordélyokban dolgozó takarítónőkre.
A német belső elhárítás figyeli a Studio Dint, mivel azt németországi bosnyák emigránsok is látogatják. A szolgálat októberi jelentése szerint az iszlamista honlapról,
amelyen nyíltan folyik a vita a dzsihádról,
a "hitetlenek" elleni szent háborúról, a nyomok rendre a szarajevói Fahd király mecsetbe vezetnek. Ennek imámja, Nezim Halilovic rendszeresen uszít Izrael és a zsidók ellen. A gázai offenzíva idején "emberalakot öltött állatoknak" nevezte az izraeli katonákat, akik "koncentrációs táborrá" változtatták a Gázai övezetet.
"Potenciálisan halálos vírusnak" minősíti a vahhábiták tanait Resid Hafizovic, a szarajevói egyetem iszlám fakultásának professzora. A boszniai szövetségi rendőrség főnöke pedig "iszlamista előjelű terrorizmus" veszélyéről beszélt a Der Spiegelben.
Esad Hecimovic arra utaló jeleket említett, hogy öngyilkos merénylők megkezdték robbanóövek beszerzését. "Mindenük megvan ahhoz,
hogy a levegőbe röpítsék magukat.
Hogy megteszik-e, az csakis vezéreik parancsától függ" – így a rendőrfőnök. Tavaly terrorelhárító kommandósok lefogtak öt férfit, továbbá a hegyek között rábukkantak egy titkos raktárra. Ebben fegyverek és katonai felszerelések voltak elrejtve.
Szarajevó (a korábbi Bosna Saraj: törökül "boszniai palota") egykor a sokszínűség és a tolerancia városa volt - még azután is, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia 1878-ban megszállta, majd bekebelezte Boszniát. Az iszlamisták azonban lassan, de szívósan aláássák a társadalom egykor szilárd talaját.
Ennek jele volt a 2008. szeptember 24-i incidens. Az első szarajevói melegfesztivál résztvevőire és látogatóira "Allahu akbár"-t üvöltöző szakállas vahhábiták támadtak rá – teljes összhangban szélsőjobboldali huligánokkal. Nyolc ember megsebesült az attakban, a további rendezvényeket a szervezők lemondták. Srdjan Dizdarevic, a boszniai Helsinki Bizottság elnöke
a civil társadalom vereségéről beszélt
az eset kapcsán, és "fasiszta retorikát" emlegetett. Az incidens őt "Adolf Hitler alatti pogromokra" emlékeztette.
Valójában a politikusok szolgáltatják a háttérzenét a radikalizálódáshoz, amely nemcsak Bosznia szekuláris jellegét, de állami egységét is veszélyezteti. Helyi (bosnyák, horvát, szerb) politikusok azok, akik szigorúan vallási alapon felosztott iskolai osztályokat követelnek – és tavaly decemberben elkönyvelhették első sikerüket. Szarajevó állami óvodáiból kitiltották a keresztény Mikulást – azt a személyt, akit addig Télapóként a muzulmán apróságok körében is tisztelet övezett.
Forrás: Dorogmán László/MTI
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
