2025. december 17. szerda
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Részvétel és „early voting”: ha szavazol, meghívunk egy kávéra!

B. D. T. összeállította:B. D. T. 2008. november 04. 09:30, utolsó frissítés: 2008. november 03. 17:57

Három eset lehetséges: 1. Obama nyer, 2. McCain nem nyerhet, 3. a közvéleménykutatók mérései semmit sem érnek.



November 4-én Amerika választ – ha eddig ez elkerülte volna a figyelmed, nem is kell feltétlenül amerikai hírsite-okra tévedni ahhoz, hogy eszébe juttassák az embernek.

A Yahoo! vagy a MySpace is külön felületet szentel a voksolásnak – utóbbin például egyértelműen a fiatal szavazók megszólítása a cél, hiszen be kell vonni őket a nagymúltú amerikai demokrácia eme rítusának gyakorlásába. Kattints ide, és mi megmondjuk neked, melyik a szavazókörzeted! Regisztrálj, és


légy kedvenc politikusod barátja


(mármint “jelöld be” a népszerű közösségi oldalon)! A New York Times honlapján pedig egy Sarbucks-reklám, amit sehogy sem sikerül ismét előhívni, de lényege: ha te fontosnak tartod, hogy elmenj szavazni, mi meghívunk egy kávéra. Ugyanitt, már diszkrétebben A week of big decisions – Here’s an easy one (A nehéz döntések hete – de itt van egy könnyű) mottóval az Air France-ot reklámozzák.






Az iReport https://www.ireport.com “felhasználók által szerkesztett híroldalán” a korai szavazás, azaz early voting élményét megosztók hétfőn egyre szaporodtak.

Sok a fiatal köztük: az egyik a haverokkal együtt azért szavaz korábban, hogy a szavazás napján nyugodtan követhesse a tévében az állást. Ohióban, az egyik kulcsfontosságú államban a CNN szerint már hétfőn óriási sorok kígyóztak a szavazófülkék előtt, a szavazásra készülőknek mintegy hatórás várakozással kell számolniuk.


Esélyekről, ismét

John McCain republikánus jelölt még a számára legkedvezőbb szövetségi állami szavazati arányok mellett sem nyerheti meg a keddi amerikai elnökválasztást – jósolta a The Washington Post. A liberális napilap számítása szerint McCainnek nincs esélye, hogy elérje a győzelemhez szükséges bűvös számot, a 270 elektori voksot.

Az újság vasárnap közölt adatai szerint biztosan a demokrata jelöltre szavaz 227 elektori vokssal rendelkező 18 állam, köztük a két legnagyobb, Kalifornia és New York. A biztos McCain-voksok száma viszont csak 126, ezt 16 állam adja, a legnagyobb Texas.

Ha McCainnek sikerülne begyűjtenie további négy, a republikánus jelölt felé hajló államot (Észak-Dakota, Nyugat-Virginia, Arizona és Georgia, együttesen 33 voks), még csak 159 elektori szavazata lenne. Ha ezenfelül, a számára legoptimálisabb esetben meg tudná szerezni mind a hat abszolút kétesélyes államot (Missouri, Észak-Karolina, Florida, Ohio, Indiana, valamint Montana, együttesen 88 voks), még mindig kevés, összesen 247 szavazata lenne.

Másként fogalmazva: ha Obama csak a 18 biztos demokrata államot, valamint a további hét demokrata hajlamú államot (Pennsylvania, Virginia, Colorado, Iowa, Nevada, Új-Mexikó és New Hampshire) hozza, máris 291 elektori voksa van, vagyis ő jut be a Fehér Házba.

McCain egyetlen esélye – amelynek megvalósulására igen kicsi az esély –, hogy győzni tud egy nagy demokrata államban, vagy visszaveri Obama támadását annak az öt államnak a többségében, ahol 2004-ben George Bush győzött, s ahol jelenleg Obama van előnyben.

A The Times azonban úgy érvel: a közvélemény-kutatók becslései voltaképpen nem érnek túl sokat, hiszen még mindig nem súlyozzák felméréseik eredményét annak a tendenciának a figyelembevételével, hogy a "kevésbé divatos" párt szavazói nem árulják el valós választási szándékaikat.

A brit lap szerint a másik lehetséges buktató az úgynevezett Bradley-effektus. Az 1982-es kaliforniai kormányzóválasztáson még az exit pollok is az afroamerikai Tom Bradley győzelmét jósolták – Bradley mégis vereséget szenvedett. Magyarázat: a választók bőrszíne miatt utasították el a jelöltet, csak ezt a felmérőknek nem akarták bevallani.

A lap szerint ugyanakkor nem csak ezek azok az okok, amelyek alapján kétségbe lehet vonni az amerikai közvélemény-kutatások hitelességét. Előfordulhat ugyanis, hogy a felmérések nem túl-, hanem alábecsülik Obama várható eredményét.


Végletekig megosztott politikai televíziózás

Az amerikai elnökválasztási kampánynak két gyakran élesen eltérő tükre van: egészen más képet látnak a liberális MSNBC, valamint a konzervatív Fox News televíziós hírcsatorna nézői. Az MSNBC nézői az utóbbi hetekben estéről estére arról láthattak-hallhattak híreket: a történelmet író Barack Obama megállíthatatlanul halad a győzelem felé, a kampányban a higgadt, magabiztos demokrata jelöltet dühödten támadja a kiszámíthatatlan republikánus szenátor.

A Fox Newsra kapcsolók ellenben olyan világba csöppennek, ahol John McCain egyre-másra farag le a hátrányából, erőt nyer, miközben a liberális média hisztérikusan támadja őt és alelnökjelöltjét, Sarah Palin alaszkai kormányzót.

Miközben az MSNBC szinte csak az Obama előretörését megerősítő statisztikákat emlegeti, és nem vesz tudomást a verseny időnként nagyon szoros állásáról tanúskodó adatsorokról, a Fox News olvasatában McCain hátránya csak néha haladta meg a közvélemény-kutatások hibatűrését.

A két csatorna vezető kommentátorai – az előbbin például Keith Olbermann, az utóbbin Sean Hannity – egy pillanatra sem hagynak kétséget pártszimpátiájuk felől.

"A politikai televíziózás megosztottságának olyan szintjéről lehet beszélni, amely régmúlt idők újságírását idézi" – jellemezte a helyzetet a The New York Times, amely utalt rá, hogy nemcsak a tévék, hanem a két nagy párt kampánystábja is harcban áll az "ellenséges tévéhálózattal". Az amerikai újságok a múlt század elején képviseltek hasonlóan szélsőséges, nyíltan pártos álláspontot. "A televíziózásban ez azonban soha nem volt ennyire nyilvánvaló" – írta az újság.

A három vezető országos amerikai tévécsatorna, az ABC, a CBS és az NBC hírműsorai az utóbbi hetekben kimutathatóan Obama-pártiak voltak – állapította meg egy friss médiatanulmány. Az említett három csatornán idézett források, az ott szereplő szavazók, riporterek és kommentátorok 65 százalékban pozitív üzenetet nyújtottak Barack Obamáról, McCainről viszont csak 31 százalékban. A konzervatív Fox News esti hírműsora pedig kiegyensúlyozottabb volt, mint az ABC, a NBC és a CBS hasonló programja.

"Akármi is az oka, de a sajtó Barack Obamát úgy ábrázolja, mint aki jobb választás az elnöki posztra, mint John McCain" – összegezte a felmérés eredményét Robert Lichter, a George Mason Egyetem professzora. Hogy ez mennyire befolyásoló tényező, az az adat is mutatja, hogy a Pew szerint az amerikaiak legfőbb hírforrása továbbra is a televízió.


Programok és hangsúlyok

Az elnökválasztási kampány legfontosabb témájában, a gazdasági válság kezelésében mindketten támogatják a kongresszus 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomagját. Obama a gazdaság szorosabb kormányzati szabályozását szorgalmazza, McCain inkább a piaci megoldások híve. Obama növekedést serkentő terve 60 milliárd dollár kezdő összegű, és idővel 175 milliárd dollárba kerülne. McCain ösztönző csomagja 60 milliárd dolláros lenne.

A demokrata párti jelölt adót csökkentene az alacsony és közepes jövedelműek számára, a gazdagokat jobban megadóztatná; McCain általános adócsökkentést hirdet, de a felső osztály is jól járna.

Obama a korábbiakkal ellentétben már nem ellenzi a tengeri olajfúrásokat, McCain pedig nyitottá vált az alternatív források kutatásának támogatására. Obama rövid távon az ország stratégiai olajkészletéhez nyúlna a benzinárak csökkentésére, és a következő évtizedben 150 milliárd dollárt fordítana alternatív energiaprogramokra.

Célja, hogy 2015-re egymillió, elektromos hálózatról feltölthető hibridautó legyen Amerika közútjain. McCain mindenekelőtt ki akarja terjeszteni a tengeri olajkitermelést a külső talapzatra és 45 új atomreaktort építene 2030-ig.

McCain szerint mindkét – az iraki és az afganisztáni – háborút folytatni kell a győzelem, a térség stabilizálása érdekében. Obama, aki kezdettől fogva ellenezte az iraki beavatkozást, azon az alapon, hogy az eltereli a figyelmet a terrorizmus elleni harcról Afganisztánban, azonnal elrendelné az iraki erők kivonását, amelyet 16 hónapon belül befejezne. Mindketten támogatják az afganisztáni műveleteket, a csapatok erősítését.

McCain a szövetségi halálbüntetés kiterjesztését és a fellebbezések korlátozását szorgalmazza. Obama csak azoknál a bűncselekményeknél támogatja a legfőbb büntetésnemet, amelyek esetében "egy közösség jogosan fejezi ki teljes felháborodását".

McCain a Bush-kormánnyal szembehelyezkedve vezető szerepet játszott az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának korlátozását célzó erőfeszítésekben. Olyan programot támogat, amely 2050-ig 66 százalékkal csökkentené a gázok kibocsátását. Obama 10 éves, 150 milliárd dolláros "klímabarát programot" tervez, amely 2050-ig 80 százalékos gázkibocsátás-csökkentést irányoz elő.

Forrás: CNN, New York Times, The Times, Hofer László/MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS