Lehet más a politika Magyarországon?
kérdezett: Sipos Géza 2008. október 25. 10:56, utolsó frissítés: 2008. október 24. 17:00Nem lehet beletörődni a közélet csődjébe, mondják azok, akik zöld alapokról akarják megbontani a kétpárti rezsimet.
Merész vállalkozásnak tűnik most Magyarországon új politikai mozgalmat, pártot szervezni. Mi motiválta önöket a Lehet Más a Politika (LMP) elindítására?
Schiffer András, ügyvéd, alapító szervező: – Akik ebbe jó egy évvel ezelőtt belevágtunk, többségében olyanok, akik különféle társadalmi mozgalmakban már tevékenykedtünk. Volt néhány olyan kezdeményező, aki a saját életében-munkájában ugyan, de korábban is szimpatizált ezekkel a mozgalmakkal. Azt láttuk, hogy Magyarországon hiánycikk egy olyan társadalmi-politikai alternatíva, ami az ország fejlődését alapvetően fenntarthatósági keretben képzeli el, tehát amelyik a gazdaság- és társadalompolitika egészét ennek az elvnek rendeli alá.
Hiánycikk az olyan politika, ami a fenntarthatóság követelményeivel összhangban, következetesen igazságossági politikát képvisel, társadalmi, generációs, globális és környezeti metszetben egyaránt. Mert azt valljuk, hogy ember és környezet közötti viszony akkor fenntartható, ha a társadalmon belüli viszonyok is azok.
Harmadrészt hiánycikk az olyan politika, ami nem intéz folyamatos kihívást az 1989-es jogállami forradalomban kivívott szabadságjogok ellen, és a jelenlegi demokratikus rendszer legitimációs problémáit nem tekintélyelvű módszerekkel kívánja orvosolni, hanem éppenséggel azzal, hogy a társadalmi részvételnek nagyobb teret nyit az egész közjog területén.
>> Interjúalanyunk életrajza az LMP oldalán >>
Jelenleg azt látjuk, hogy mindenféle beruházásvédelmi érdekekre hivatkozva fokozatosan iktatják ki a magyar jogrendszerből a társadalmi részvétel eddig megvalósult intézményeit, és emögött többé-kevésbé pártközi egyetértés van. Összességében azt gondoljuk, hogy a fenntarthatóság, az igazságosság és a részvétel egymást kölcsönösen feltételező értékek.
A mostani politikai erőtérben nincs szerves kapcsolódás az állampolgári kezdeményezések és a döntéshozó fórumokban ügyködő pártok között. Ilyen helyzetben meglehetősen korlátosak a társadalmi mozgalmak eszközei.
Egyszerűen arról van szó, hogy nem vagy ott, ahol az igen/nem gombokat megnyomják, de nincs is olyan nyomásgyakorlási folyamat az állampolgári csoportok és a pártrendszer között, amivel hatékonyan át lehetne vinni különböző mozgalmi követeléseket.
Ezek a megfontolások vezettek oda minket, hogy átgondoljuk, lehet-e politikai képviseletet ácsolni az ökopolitikai-globalizációkritikus alternatívának. Szerepet játszott abban, hogy ennek érdekében az utóbbi évet végigdolgoztuk, az az állampolgári felelősség is, hogy amikor a politika megítélése olyan mélypontra jut, mint most Magyarországon, akkor egyszerűen nem lehet beletörődéssel reagálni a közállapotokra.
A fenntarthatósági politika hogyan nézne ki a gyakorlatban, ha mondjuk az LMP kormánytényező lenne?
– Például: milyen agrártámogatási rendszert akarunk? Olyant, amilyen most van, ami a minél többet termelő nagybirtokok kialakításának kedvez, vagy ezt meg akarjuk fordítani és az átlátható, emberléptékű közösségeket, családi gazdaságokat, a biogazdálkodást támogatnánk. Mi ez utóbbit választjuk, mert a vidék természeti-szociális-kulturális erőforrásait akarjuk megóvni.
Forrásokat akarunk átcsoportosítani a termeléshez kötött, ágazati fókuszú támogatásokból a szelíd turizmust és az egyéb, az integrált vidékfejlesztést szolgáló tevékenységekre – ez következik a fenntarthatósági politikából.
De következik belőle olyan energiapolitika is, melynek az a célja, hogy évtizedeken belül a magyar energiarendszer demokratikus, azaz decentralizált legyen, minél kevésbé függjön egypár nagy központtól; másrészt több lábon álló legyen, mert az ilyen energiaszolgáltatás idézi elő a legkevesebb környezeti kárt. Ezen belül is olyan rendszert szeretnénk, melyben a megújuló energiaforrások a meghatározók.
Szakítani kell a szűklátókörű környezetvédelmi gondolkodással. Ez tipikus csővégi szemlélet: arról szól, hogy ami szennyezést megtermel a fejlesztéspolitika, az energiagazdálkodás és a közlekedés, azt próbáljuk meg eltakarítani. Ezzel szemben az összes közpolitikai területen, az oktatástól a közlekedésen át az energiapolitikáig a fenntarthatósági szempontokat kéne érvényesíteni.
Végignéztem az LMP fontos témákat körbejáró agendáját , és a kisebbségekkel kapcsolatos rész eléggé általánosnak tűnt. Fog-e ez változni?
– Biztosan fog. Abból nem csináltunk titkot, hogy van néhány kérdés, ahol az LMP-t kezdeményező háromszáz ember között komoly viták vannak, és nem jutottunk egymással sem olyan szinten nyugvópontra, hogy kiérlelt és ütős válaszokat tudjunk adni.
A határon túli magyarok kérdésében is merültek fel koncepcionális különbségek. Viszont jónéhány alapértékben egyezség van: a kulturális autonómiát minden népcsoport számára biztosítani kell, ebben a tekintetben a magyarországi kisebbségi önkormányzati rendszer modellértékű.
Egyetértés van abban is, hogy a Magyar Köztársaságnak alkotmányos és erkölcsi kötelessége a lehető leghatározottabban fellépni olyankor, mikor kisszerű korlátozások érik a határon túli magyarságot – gondolok itt utcanévtáblákra, tankönyvkiadásra és sok másra.
Célzott a magyar közéletet jellemző fásultságra. Ugyanakkor adott egy 35-40%-os támogatottsággal bíró ellenzék, és egy 15-20% körül mozgó kormányoldal. Gondolom, sokan megkérdezték: hogyan lehet ebből a patthelyzetből kitörni?
– Míg nincs harmadikként választható erő, addig természetesen mind a két nagy tábornak jelentős támogatottsága lesz. Ugyanakkor a nagy közvéleménykutató cégek felmérései is megerősítik, hogy elég tetemes hányadban szavaznának a választók – egy egyébként meg nem nevezett – harmadik erőre.
Annak természetesen tudatában vagyunk, hogy amikor ez a meg nem nevezett harmadik erő föl van már díszítve, akkor nem biztos, hogy annyira kedves lesz ezeknek az embereknek. De az is kiderült a mérésekből, hogy a 2006-os választásokon a két nagy pártra – de akár a kisebbekre – adott szavazatok a többiek elutasításáról tanúskodtak, nem pozitív értékválasztás következményei voltak.
Jó okunk van azt gondolni, hogy számosan vannak olyanok, akik most a közvéleményt szondázó cégeknek egyik vagy másik erőt ikszelik be, addig teszik ezt, amíg nincs más választási lehetőségük.
Úgy tudom, fókuszcsoportos vizsgálatot is végeztek az elképzelések tesztelése érdekében.
– Szerény lehetőségek közepette tudtuk elvégezni ezt a kutatást, azt nem állítom, hogy a kidolgozottsága vetekedne a nagy közvéleménykutatók fókuszcsoportos vizsgálataival. De az eredmények megerősítették a feltevéseinket. A kiábrándultság totális, de megerősítést kaptunk például abban, hogy ha már valaki egy harmadik erőre voksolna, akkor olyan szereplőre adná a szavazatát, amelyik nem az eddigi politikai elit figuráit vonultatja föl.
Milyen technikái vannak a pártszervezésnek? Egy alulról jövő mozgalom hogyan tud előrelépni?
– Kimerítő választ nem tudok adni, mert igazából egyikünk sem szervezett még pártot. Ez tanulási folyamat is nekünk. Alapvetően abban akarunk mások lenni, mint a jelenlegi parlamenti pártok, hogy maga a szervezés is részvételi demokrácia-alapú, grassroots-módon megy. Munkacsoport-struktúrát alakítottunk ki, tehát nem piramisszerű rendszert szeretnénk, ebben biztosak vagyunk. Egyszerűen menet közben tanuljuk meg, hogyan lehet részvételi módon szerveződni.
Ez a pártfinanszírozásra is vonatkozik? Barack Obama kampánystábja is rengeteg embertől szerzett, egyenként kis összegű támogatást, de az Egyesült Államokban az adománygyűjtés technikai feltételei és hagyományai jóval inkább adottak.
– Teljesen tisztában vagyunk ennek a korlátaival, akár az internetkultúrát, akár az állampolgárok teherbíró képességét nézzük. Megint csak oda tudok visszalyukadni, hogy a magyar közéletet minden metszetében mérgező korrupciós viszonyok felszámolása érdekében meg kell próbálni új utakon járni. Nem gondoljuk azt, hogy Obama-módon, kis adományokból milliárdokat össze lehetne gyűjteni, de ahhoz, hogy ez a módszer egyszer majd működni tudjon, el kell kezdeni változtatni.
Számítunk arra, hogy ezek a beállt, korrupcióval fertőzött viszonyok éppen elég kis- és középvállalkozás lehetőségeit szűkítik be ahhoz, hogy olyan emberek is a zsebükbe nyúljanak, akik nagyobb összeget is tudnak ilyen célra bemozdítani. De ha ez így nem megy, máshogy meg nincs értelme csinálni. A közvetlen cél jól szerepelni a jövő évi europarlamenti (EP) választásokon, ennek a logisztikai-szervezési igénye nagyságrendekkel kisebb, mint egy parlamenti választásé.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
