Lehallgatási botrány Magyarországon
S. G. 2008. október 03. 17:22, utolsó frissítés: 17:11A feljelentés-özönben egyvalaki hallgat: Csányi Sándor, Magyarország leggazdagabb embere. Botránykronológia.
Már csak azért is nehéz kibogozni a legújabb magyarországi megfigyelési-lehallgatási botrányt, mert Budapesten nem lehet mindent a Securitate maradványaira kenni, mint itthon.
Amikor például Băsescu elnök maffiakapcsolatokkal vádolja a kormányt, az egészen egyszerű eset, mert ki ne gondolná, hogy egy kormánytagnak az anyagi érdekei mentén a haverei felé hajolhat a keze. Másrészt azért értelmezhető ez a vád, mert a közönség számára is nyilvánvaló a demokrata és a liberális párt ellentéte.
Magyarországon viszont a kormány és az ellenzék közötti ellentét lassan kezd vallásháborúvá válni, ahol egyre ezoterikusabb vádak és ellenvádak hangzanak el, és egyre nehezebb tájékozódni a nyilatkozatháborúban. Ezért sorra vesszük a botrány állomásait.
2008 január-február egy biztonságtechnikai és vagyonvédelmi részvénytársaság kémszoftvert telepít a magyar polgári titkosszolgálat, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) szerverére. Mint a szeptemberben megjelent híradásokból kiderül, az NBH nem távolítja el a szoftvert, hanem igyekszik felderíteni, ki áll a háttérben, és hamis információkkal megtévesztő akciót folytat.
Miután kiderül, hogy a szoftvert valószínűleg az UD Zrt. csempészte be, a titkosszolgálat megkezdi lehallhatni a biztonságtechnikai cég két tulajdonosa és két alkalmazottja telefonjait.
augusztus 1. Az UD igazgatója és társtulajdonosa, Tóth János felhívja a legnagyobb magyar bank, az OTP elnök-vezérigazgatóját, Csányi Sándort, mintegy tanácsot kérve Tombor András felvetéséről, mely szerint ő azt szeretné, „ha dolgoznánk az MDF-re, a Dávid Ibolyára, keresnénk rá terhelőket, merthogy ott van valami belső hatalmi váltás szándék előkészítve”. Tombor üzletember, korábban Orbán Viktor, a Fidesz elnökének külügyi tanácsadója volt.
szeptember 10. A titkosszolgálat főigazgatója, Laborcz Sándor feljelentést tesz a rendőrségen az UD ellen, államtitoksértéssel, több rendben számítógépes visszaélésekkel és magántitok jogosulatlan megismerése, valamint lőfegyverrel való visszaélés gyanújával. A rendőrség házkutatást tart a cég székhelyén, valamint az UD másik tulajdonosa, Horváth József lakásán. A cégnél számítógépeket, szervereket, különféle adattároló eszközöket foglalnak le.
Az NBH feljelentése az rt. két tulajdonosa mellett további két alkalmazottat érint – mind a négyen dolgoztak korábban a magyar titkosszolgálatnak.
szeptember 12. Dávid Ibolya, az ellenzéki Magyar Demokrata Fórum mandátuma végéhez érkezett elnöke nyilvánosságra hoz egy cd-re rögzített hangfelvételt, mely Tóth és Csányi augusztus elsejei beszélgetését tartalmazza.
A politikus úgy értelmezi a történteket, hogy a szintén ellenzéki Fidesz prominens személyiségei rendelték meg az ő megfigyelését annak érdekében, hogy inkább kihívója, az országos politikában alig ismert Almássy Kornél képviselő legyen az MDF elnöke a közeledő vezetőválasztáson. Közlése szerint a jó minőségű felvételt postán kapta meg.
szeptember 12. Almássy sajtótájékoztatón jelenti be: megzsarolták, de ő kitart azon szándéka mellett, hogy Dávid ellen induljon az MDF elnöki székéért, de 13-a reggel az MDF választmánya előtt mégis lemond a jelöltségről.
szeptember 18-19. A HVG arról számol be, hogy a biztonságtechnikai cég Bajnai Gordon gazdasági minisztert figyelte meg, a Népszabadság nemhivatalos forrásból úgy értesül, hogy Laborc Sándor NBH-főigazgatóról, Keller László MSZP-politikusról és a pénzügyminisztérium egyik államtitkáráról is környezettanulmányt készített az UD.
Emellett a HVG így foglalja össze a két feljelentett cégtulaj, Tóth és Horváth karrierjét: „Horváth József és Tóth János a rendszerváltozás előtti Belügyminisztérium III/III-as csoportfőnökségén kezdték a pályájukat, Horváth a baloldali elhajlókat, Tóth az egyházakat tartotta szemmel.
1990 után mindketten a megalakuló NBH kötelékébe igazoltak, Horváth értékelő tisztként folytatta, Tóth biztonsági ellenőrző munkákon ügyködött. Utóbbi hamarabb távozott a magánszférába: a kilencvenes évek elején a Gresham Casino biztonsági főnöke lett.”
A gazdasági-politikai hírmagazin arra emlékeztet: Horváthot 1998-ban századosból dandártábornokká léptetik elő, és ő lesz a polgári titkosszolgálat műveleti főigazgató-helyettese. 2002-ben, 42 évesen, az MSZP-Fidesz kormányváltás után nyugdíjazzák. A hetilap azt is közli: az OTP, illetve Csányi Sándor egyéb érdekeltségei a kilencvenes évektől fogva foglalkoztatják az UD-t.
szeptember 21. A botrányra válaszul büntetőeljárásokat és kártérítési pereket indít az UD Zrt. vezetése.
szeptember 23. A nemzetbiztonság területét felügyelő miniszter, Szilvásy György arról tájékoztatja a parlament nemzetbiztonsági bizottságát, hogy az UD vezetői rendszeres kapcsolatban álltak olyan Fidesz-politikusokkal, akik 1998-2002 között a titkosszolgálatok működését felügyelték. Szilvásy Demeter Ervin és Kövér László nevét említi. Demeter Ervin elismeri a kapcsolatot, de szerinte ebben törvénysértés nincs.
szeptember 24. Csányi Sándor az Országos Rendőrfőkapitányságnál kifogásolja, hogy az UD-nál tartott házkutatáson olyan szerveket is elvitt a rendőrség, melyen az ő személyes érdekeltségei, cégeinek honlapjai találhatók.
szeptember 25. A Fidesz „politikai banditizmussal” vádolja Szilvásyt. A párt kommunikátorai azt állítják, a kormány a semleges nemzetbiztonsági szolgálatot az ellenzék lejáratására használja fel.
A párt sajtótájékoztatón mutat be hét, az UD lehallgatási anyagából származó felvételt, azok közül, melyeket Szilvásy miniszter mutatott be a nemzetbiztonsági bizottságnak, ezeken Kövér és Demeter beszél az UD-vel. Kövér László találka-időpontokat egyeztet a cég vezetőjével, Demeter Ervin pedig Laborc Sándor esetleges moszkvai kapcsolatairól érdeklődik.
szeptember 26. Egy januspannonius68 nevű felhasználó harminckét, az UD lehallgatásos csomagból származó hangfelvételt tölt fel a YouTube videómegosztóra. A fáljok egy nappal később már nem elérhetők a szájton.
szeptember 29. Paul Lendvai, a magyar születésű ausztriai publicista kommentárban foglalkozik a megfigyelési botránnyal a Der Standard hasábjain. „Eddig Dávid Ibolya, az MDF elnöknője tűnik az ügy erkölcsi és politikai nyertesének: riválisait kizárták a pártból”, írja Lendvai.
Bár a nemzetközi sajtó alig figyel fel rá, Magyarországot a kommunizmus összeomlása utáni időszak legnagyobb belpolitikai botránya tartja hatása alatt. Nem pusztán a két legtehetségesebb politikus, a szocialista kormányfő, Gyurcsány Ferenc és a jobboldali-konzervatív Fidesz-vezető (és volt miniszterelnök), Orbán Viktor közötti harcról van szó. Az ügy középpontban az ország leggazdagabb embere, az 55 éves Csányi Sándor áll, állapítja meg az elemző.
Jegyzete végén felteszi a kérdést: mi lehet a legnagyobb hatalommal rendelkező oligarcha célja, aki sajtóhírek szerint 2002 és 2008 között a tízszeresére, 160 milliárd forintra (650,9 millió euróra) növelte vagyonát, és nemcsak az OTP-t, de közvetett módon a Mol olaj- és gázipari konszernt, az elektronikai és húsfeldolgozó ipar, illetve a bortermelés egy jelentős részét, továbbá egy sor egyéb gazdasági ágazatot is ellenőrzése alatt tart?
Ki akar-e lépni az 55 éves Csányi Sándor az árnyékból, és átállítani a váltókat a Gyurcsány utáni korszakra? – kérdezi Lendvai.
szeptember 30. Orbán Viktor személyes honlapján megjelenik egy videóinterjú, melyben a pártelnök arról beszél, a botrányban „az fog kiderülni, hogy az MSZP van a megfigyelési ügy hátterében, ahogy eddig is minden megfigyelés mögött a szocialisták voltak”.
október 2. Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményez a megfigyelési ügyben Gulyás József, az SZDSZ országgyűlési képviselője. A javaslatot a jövő héten fogadhatja el a parlament. Az MSZP csütörtökön támogatásáról biztosította a bizottság létrehozását, az MDF elnöke azt mondta, nem fognak ellene szavazni, a Fidesz és a KDNP pedig azt közölte, hogy később alakítja ki álláspontját a javaslatról.
október 3. Az UD Zrt. kész részletes tájékoztatást adni a cég munkájáról egy független parlamenti vizsgálóbizottságnak, jelenti be a cég ügyvédje, Futó Barnabás. A Fővárosi Főügyészség elutasítotja az UD-nél tartott házkutatások és lefoglalások miatt benyújtott panaszokat, álláspontja szerint a házkutatásokra és lefoglalásokra törvényesen került sor.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
