Május 1-től kisebbségi kormányzás Magyarországon
hírösszefoglaló 2008. április 28. 15:05, utolsó frissítés: 11:08Kóka egy folyamatosan melegített lábosban lévő békához hasonlította az SZDSZ-t, ami nem veszi észre, hogy megfő. Gyurcsány bemutatta #b#a legújabb magyar kormányt.#/b#
Május 1-jén, az SZDSZ koalícióból történő kilépésével olyan kisebbségi kormányzás kezdődik Magyarországon, amilyenre a rendszerváltás óta nem volt példa: a kormányt egyetlen párt alkotja. Ez azt jelenti, hogy a kormány mögött elméletileg nem áll ötven százalék plusz egy főnyi, a kormányt támogató parlamenti többség. A 386 fős magyar parlament esetében ez jelenleg 194 képviselőt jelent.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn
bemutatta az új kormányt;
a változások két-három hét múlva, a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosítása után lépnek hatályba.
Bajnai Gordon jelenlegi önkormányzati és területfejlesztési miniszter lesz a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetője, Székely Tamás, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jelenlegi főigazgatója az egészségügyi miniszter, Szabó Imre, az MSZP Pest megyei elnöke, országgyűlési képviselő pedig a környezetvédelmi és vízügyi miniszter.
Szabó Pál, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója az újonnan megalakuló közlekedési, hírközlési és energiaügyi tárcát vezeti, Szűcs Erika, az MSZP választmányának elnökhelyettese, országgyűlési képviselő a szociális és munkaügyi tárcát veszi át, az önkormányzati tárca élére Gyenesei István független országgyűlési képviselő kerül, és Molnár Károly, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora lesz a tudománypolitikáért, a kutatás-fejlesztésért és a technológiai innovációért felelős tárca nélküli miniszter.
Gyurcsány bejelentette: távozik a kormányból Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter, aki átveszi az MSZP operatív, szervezeti irányításért viselt fő felelősséget. Mint mondta, az átalakítás vezérelve, hogy "a kormányzati politika középpontjába a beruházási, fejlesztési kérdések, a kutatási és innovációs ügyek kerüljenek".
Előzmény: az SZDSZ budaörsi küldöttgyűlésén
mások mellett Kóka János pártelnök és Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter is a kilépés mellett érvelt. A szakítást ellenzők között volt a környezetvédelmi tárca államtitkára, Kovács Kálmán. Kóka János sajtótájékoztatóján azt mondta, a békés, "csendes válásban" érdekeltek és nem érdekük a kormány bukása.
A szavazás előtti beszédében pártját egy folyamatosan melegített lábosban lévő békához hasonlította, ami nem veszi észre, hogy megfő. Ha a miniszterelnök nem mondja ki, hogy a koalíciós szerződés nem szentírás, nincs egészségügyi reform és adócsökkentés, akkor nem veszik észre, hogy egyre életveszélyesebb a politikai környezet - mondta a pártelnök. Hozzátette, hogy az utolsó pillanatban sikerült kiugraniuk a forró vízből, mert volt bátorságuk ezt megtenni.
A pártelnök kiemelte:
a szakítás oka nem az, hogy Horváth Ágnest menesztették,
hanem hogy a koalíció már nem működött jól. Az utolsó évben a két párt együtt talán rosszabbul teljesített, mint amire külön-külön képes lett volna - mutatott rá. Kóka János szerint a kormány teljesítménye gyenge, a koalíció működése, minősége lassan, fokozatosan, lépésről-lépésre kopott el. Magyarország gazdasági értelemben a térség gyenge és sebezhető országa lett. A pártelnök ugyanakkor hozzátette: a rossz teljesítményben benne van az SZDSZ is, és persze benne van "a minden kritikát alulmúló" ellenzék is.
Fodor Gábor szerint az SZDSZ előtt ma három lehetőség áll: a feladás, a kiugrás vagy a megújulás. Hosszú távú célnak azt nevezte, hogy az SZDSZ-t erős középpárttá tegyék. A politikus azt várja, hogy a Szabad Demokraták Szövetségéhez csatlakozzanak a jobboldali liberálisok, a szociálliberálisok és a zöld liberálisok is, hogy olyan befogadó, nyitott párttá váljanak, amelynek vezetői képviselik és egyesítik az irányzatokat. Fodor
vállalja a pártelnökséget,
de csak akkor, ha mellé állnak, ha határozott igent mondanak a változásra a júniusi rendkívüli, tisztújító küldöttgyűlésen.
Azzal, hogy az SZDSZ kilép a koalícióból, a jelenlegi 210 fős kormánytöbbség megszűnik: az MSZP-nek 190 országgyűlési képviselője van, de Horn Gyula és Toller László betegsége miatt ténylegesen 188 szocialista képviselő van az Országgyűlésben.
Ilyen helyzetre nem volt még példa a rendszerváltás utáni Magyarországon. Az MDF vezette, 1990-ben megalakult kormányból ugyan 1992-ben kilépett az egyik koalíciós partner, a Független Kisgazdapárt, de képviselőcsoportjuk egy része mégis a kormányban maradás mellett döntött, így az Országgyűlésben nem került veszélybe a koalíciós többség.
Az Orbán Viktor vezette, 1998-ban létrejött kabinet parlamenti többségét ugyancsak biztosítani tudta akkor, amikor a kisgazdapárt frakciójából kizártak képviselőket és a kormányoldal létszáma a koalíciós többség biztosításához szükséges 194 fő alá csökkent, mert a Fidesz a - korábban kisgazdapárti - független képviselők Lányi Zsolt vezette csoportjával kötött kiskoalíciós szerződéssel biztosítani tudta a kormánypárti többséget az Országgyűlésben.
Az MTI-nek korábban ezzel kapcsolatban nyilatkozó Lövétei István alkotmányjogász úgy fogalmazott: az "igazi" kisebbségi kormányzás olyan parlamenti demokráciákra igaz,
ahol nem ennyire kétpólusú a politikai összetétel;
az "igazi kisebbségi kormányzás feltétele az kellene hogy legyen, hogy a kormány és a legnagyobb ellenzéki párt esetileg megállapodik", vagyis egyes törvényi szavazásoknál az ellenzék támogatja a kormány javaslatait.
A kisebbségi kormányzás az Országgyűlés működésében eddig még nem alkalmazott megoldásokhoz vezethet. Így például tíz bizottságban az ellenzék kerülne többségbe, változna a vezérszónokok felszólalási sorrendje, időkeretes tárgyalásnál a kormánypárti időkeret kizárólag az MSZP-t illetné meg, emelkedhet az Országgyűlés által visszautasított interpellációk száma, több feladat hárulhat a házelnökre, valamint elképzelhető, hogy vissza kell térni ahhoz: a napirendet gombnyomással szavazzák meg. A bizottsági helyeket ugyanakkor várhatóan nem kellene újraosztani.
A kisebbségi kormányzással összefüggésben szocialista és szabad demokrata politikusok úgy vélekednek: ez alkalmassá teheti a kormányt arra, hogy kitöltse a ciklusát, míg más, főképp ellenzéki vélemények szerint
Magyarországon előrehozott választásokra lenne szükség.
Erről nyilatkozva Lövétei István a távirati irodának korábban azt mondta, egy előrehozott választás esetén akár fél év is eltelhet, mire új kormánya lehet az országnak.
Új választásra kétféle módon kerülhet sor: vagy egyszerű többséggel feloszlatja magát az Országgyűlés, majd az államfő új választást ír ki, vagy a miniszterelnök lemond, és 40 napig nem találnak olyan személyt, aki mögött a parlamenti többség fel tudna sorakozni egy bizalmi szavazáson. A 40 nap elteltével az államfő új választást ír ki.
Az SZDSZ kilépésenek előzménye, hogy március végén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök április 30-i hatállyal felmentette tisztségéből Horváth Ágnes egészségügyi minisztert. Az SZDSZ parlamenti frakciója még aznap arra kérte a párt ügyvivő testületét, döntsenek arról, hogy a párt minisztereit és államtitkárait április 30-i hatállyal hívják vissza a kormányból.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
