Orosz járőrök Grúziában: “talán üljünk a lövészárkok mögött?”
hírösszefoglaló 2008. augusztus 25. 17:22, utolsó frissítés: 17:06Hogyan ne büntessük a kaukázusi játszótér urát: a gazdasági szankciók is értelmetlenek, öngólt lőne magának a Nyugat.
Oroszország békefenntartói missziójára hivatkozva továbbra is jelen van nemcsak az ötnapos háború tárgyát képező Dél-Oszétiában, hanem Grúzia egyes területein is. Bár több száz orosz katonai jármű elhagyta hétfőn Dél-Oszétia területét Oroszország irányába, továbbra is ellenőrzési pontokat tart fenn grúz területen, egyebek mellett Poti kikötővárosban és Gori környékén, Dél-Oszétia közelében. A szakadár területre nem akarja beengedni az EBESZ-t, és parlamenti határozatban szólít fel Abházia és Dél-Oszétia elismerésére.
Az orosz alakulatok Grúziában a Franciaországgal megtárgyalt béketervvel teljes összhangban cselekednek – reagált Anatolij Nogovicin tábornok, az orosz vezérkari főnök helyettese azokra a nyugati vádakra, miszerint a kivonulás nem a megállapodással összhangban zajlik.
Egyszesmind közölte: a fekete-tengeri Potiban az orosz erők akkor is járőrözni fognak, ha az kívül esik azon az ütközőövezeten, amelyről Moszkva jelezte, hogy alakulatai azon belül hajtják végre műveleteiket. Az erre vonatkozó újságírói kérdésre azt válaszolta: "Ez a tevékenység le van fektetve Oroszország és Franciaország közös álláspontjában".
"Talán üljünk a lövészárok mögött? Mi értelme lenne?
Ők (a grúzok) Hummerekkel közlekednének, teherautóval szállítanák a lőszert, mi meg csak számlálnánk őket?" – kérdezte az újságíróktól a tájékoztató után.
Közben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kibővített megfigyelő missziójának "előőrse" megkezdte a működését Grúziában, a szakadár Dél-Oszétián kívüli területen. A megfigyelő misszió húsz tagja kapott egyelőre engedélyt; azt nem tudni, az orosz ellenőrzés alá került szakadár területen belül mikor kezdik meg működésüket.
Az EBESZ augusztus 19-én tartott rendkívüli ülésén döntött grúziai megfigyelő missziójának száz fővel történő kibővítéséről. A határozat értelmében húsz fegyvertelen katonai megfigyelőt azonnal a Dél-Oszétiával szomszédos területekre irányítanak a tűzszüneti egyezmény végrehajtásának ellenőrzésére.
Anatolij Nogovicin azt is leszögezte: Oroszország soha nem egyezett bele, hogy a Dél-Oszétiában lévő orosz békefenntartókat az EBESZ békefenntartóival váltsák fel. Hangsúlyozta, hogy az orosz erők jelenleg visszavonultak a Dél-Oszétia határai mentén létrehozott ütközőövezet első vonala mögé. A tábornok elmondta: az orosz békefenntartók a grúziai Poti kikötőjétől északra járőröznek, ahol új posztot építettek ki mandátumukkal teljes összhangban.
Figyelmeztetett: nem fogják engedni,
hogy grúz pilóta nélküli gépek felderítést végeznek a konfliktusövezetben, s ha ez mégis bekövetkezne, "megfelelő válaszban" részesülnek.
Úgy tűnik, Grúziában Oroszország szája íze szerint fognak alakulni a dolgok, a Nyugat ugyanis tehetetlen, a gazdasági szankciók visszafelé sülhetnek el – állapította meg a helyzetet elemezve a Newsweek. Katonai eszközöket a nyugati országoknak a Kaukázusban nem áll szándékukban bevetni, a harcias retorika részükről így csak hetvenkedés, blöff volt – írta Clifford Gaddy Hogyan ne büntessük meg Oroszországot? című cikkében.
Moszkva megfenyítésére a gazdasági büntetés marad, amely viszont a világgazdasági rendszerre nézve is veszélyekkel járhat. Sok nyugati politikus szerint meg kellene gátolni Oroszország csatlakozását a Kereskedelmi Világszervezethez, ki kellene zárni a fejlett ipari országok G8-as klubjából és korlátozni kellene a Nyugattal való kereskedelmi forgalmát, beruházásait.
Ez a Newsweek szerint téves megközelítés, amely eredménytelen volna, sőt, ellenkező hatása lenne,
több kára származna belőle a Nyugatnak, mint Oroszországnak.
A nyugati érdekek sérülnének, ha Moszkva például leállítaná az együttműködést az űrkutatási és atomenergia-programokban. Az orosz gazdasági kapcsolatok elvágása a lehetőségek megszüntetését is jelentené. Moszkva talán nem reagálna azonnal és kiszámíthatóan a Nyugat által világosnak tekintett pozitív vagy negatív gazdasági ösztönzőkre. Oroszország olaj- és gázkészletének köszönhetően úgy tudta gazdaságát feléleszteni, hogy nem vált nyugativá.
Dmitrij Medvegyev orosz elnök egyébként hétfőn kijelentette: Oroszország kész akár teljesen megszakítani kapcsolatait a NATO-val, mivel – "nem Oroszország hibájából" – nagyon megromlottak az észak-atlanti szövetség és Oroszország kapcsolatai a grúziai konfliktus nyomán. Hozzátette, hogy ez persze nemkívánatos fejlemény lenne, de a NATO többet veszítene a dolgon, mert "mindenekelőtt az észak-atlanti szövetség érdekelt együttműködésünkben, nem pedig Oroszország".
Miheil Szaakasvili grúz elnök a Libération című francia lap hétfői számában megjelent interjúban Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének orosz elismeréséről így vélekedett. "Ezzel
erővel próbálnák megváltoztatni Európa határait.
Úgy gondolom, hogy ez súlyos hiba lenne, és katasztrofális következményekkel járna Oroszország számára is" – mondta a grúz elnök.
Az elnök az International Herald Tribune-nek adott interjúban fogadkozott, hogy újra talpra állítja országa szétzúzott hadseregét, és az Oroszországtól elszenvedett megrendítő vereség után is folytatni fogja a két szakadár grúz terület, Dél-Oszétia és Abházia feletti felügyelet visszaállítására irányuló politikáját.
Szaakasvili az Oroszország és Dél-Oszétia ellen folytatott háborút úgy jellemezte, mint olyan eseményt, ami elvetette a politikai és nemzeti siker magvát. Mint mondta, Tbiliszi szövetségesekre talált a világban. A grúz államfő szerint az amerikai kormányzat nem fejezte ki rosszallását és nem jelezte azt, hogy megvonja támogatását Tbiliszitől, miután augusztus 7-én parancsot adott a dél-oszét székváros, Chinvali megtámadására.
Szaakasvili közli: az orosz megszállás idején azért döntött úgy, hogy nem folytatják a harcot, s nem szervez népfelkelést a hadseregre támaszkodva, mert meg akarta menteni Grúziát. Mint mondta, dönteniük kellett, hogy Csecsenfölddé változtatják-e az országot – volt elég emberük és felszerelésük ehhez –, vagy nem tesznek semmit, s megmaradnak modern európai országnak.
Forrás: mti/afp/reuters, ITAR-TASZSZ
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
