Véget ért az ötnapos orosz-grúz háború
hírösszefoglaló 2008. augusztus 12. 14:21, utolsó frissítés: 14:09Medvegyev leállította a hadműveletet. A világsajtó szerint a dél-oszétiai konfliktus nem is Dél-Oszétiáról szólt.
Dimitrij Medvegyev orosz elnök parancsot adott "a Grúziát békére kényszerítő" hadművelet befejezésére, mivel az elérte célját, Dél-Oszétiában az orosz békefenntartók és a polgári lakosság biztonsága garantált.
Az orosz államfő – s egyben a hadsereg főparancsnoka – arra is utasítást adott, hogy ha kialakulnának az erőszak fészkei a konfliktusövezetben, az orosz katonák semmisítsék meg az ellenállást tanúsítókat.
Ezzel egyidejűleg Anatolij Nogovicin, a vezérkari főnök helyettese bejelentette: az orosz csapatok parancsot kaptak arra, hogy ne menjenek tovább, de amennyiben a grúz fél megsértené a fegyverszünetet, az orosz katonák ezt megfelelő válaszban fogják részesíteni.
A dél-oszétiai válság csütörtökön kezdődött, amikor Grúzia csapatokat küldött az Oroszország támogatta szakadár grúziai terület feletti ellenőrzés visszaszerzésére, Moszkva pedig válaszként csapatokat küldött Grúziába.
Medvegyev bejelentését az Anatolij Szergyukov védelmi miniszterrel és Nyikolaj Makarov vezérkari főnökkel tartott keddi megbeszélésén tette, miután meghallgatta a miniszter jelentését a dél-oszétiai helyzetről. Az orosz elnök azt mondta:
az "agresszort" megbüntették,
érzékeny veszteségeket szenvedett, fegyveres erői szétestek. A hírre a moszkvai értéktőzsdék mutatói azonnal 2 százalékos nyereségbe csaptak át az addigi veszteségből. A bejelentés egyébként percekkel azelőtt érkezett, hogy Nicholas Sarkozy gépe landolt volna Moszkvában. A francia elnök Medvegyevvel a tűzszünet feltételeiről akart tárgyalni.
Szergej Lavrov külügyminiszter korábban azt mondta: az orosz állampolgárok ellen "bűnöket" elkövető Mihail Szaakasvili grúz elnök nem lehet partner a majdani béketárgyalásokon, és legjobb lenne, ha távozna. Hozzátette ugyanakkor: senkit nem akarnak megbuktatni. "Ez távol áll az orosz politikai kultúrától, mint ahogy bárki trónra emelése is – ezzel mások foglalkoznak" – mondta.
Medvegyev bejelentése előtt közvetlenül orosz repülőgépek légitámadást intéztek kedden Gori grúz város ellen, a bombázásnak halálos áldozatai is vannak – jelentette a grúz és a külföldi média a városból. Lángokban áll a város egyeteme és a főposta.
Szemtanúk szerint meghalt egy grúz újságíró és sofőre, míg a holland nagykövetség egy holland riporter haláláról számolt be. A grúz sajtósok életét akkor oltotta ki a robbanás, amikor a gépkocsiban ültek, a holland újságíró a grúz televízió épületében kialakított sajtóközpontban tartózkodott. A BBC szerint egy kórházat is bombatalálat ért. A támadás röviddel az elnöki bejelentés után ért véget.
Hétfőn Mihail Szaakasvili még a Nyugat segítségét kérte, mivel az orosz erők már a grúz terület "nagyobb részét" tartják megszállva. "Eddig erkölcsi támogatást és humanitárius segítséget kaptunk. Ez persze fontos, de ennél többre van szükségünk ahhoz, hogy
megállíthassuk a barbár agressziót"
– mondta Szaakasvili. Az ENSZ katonai megfigyelői hétfőn este megerősítették, hogy az orosz hadsereg egyes alakulatai a szakadár területről benyomultak Grúzia belsejébe.
Grúzia ENSZ-békefenntartókat kért a grúz-orosz konfliktus megállítására. Szaakasvili hétfő este a CNN hírtelevíziónak adott telefoninterjúban azzal vádolta meg Oroszországot, hogy etnikai tisztogatást hajt végre Abházia szakadár grúziai területen. A grúz elnök szerint a konfliktus Abháziában súlyosabb, mint Dél-Oszétiában.
Dél-Oszétiával kapcsolatban most kicsit felszusszanhatnak a grúzok, de Abházia közben támadásba lendült: fegyveresei célja kiszorítani a grúz haderőt a Kodori-szorosból – jelentette az Interfax orosz hírügynökség. A hírügynökség az abház védelmi minisztériumra hivatkozva azt jelentette, hogy az offenzíva éjfélkor kezdődött, de további részleteket nem közölt.
Előző este a szakadár köztársaság elnöke, Szergej Bagaps kijelentette: minden tárgyalás lehetetlen a jelenlegi grúz kormánnyal. Hozzátette: még ha megváltozna is a grúz kormány,
akkor sem lehetne szó tárgyalásról
a Kodori-szoros problémájának megoldását célzó abház katonai művelet befejezése előtt. A Kodori-szoros a Kodori folyó völgye a Kaukázus hegyláncai között, Abházia területén, húsz kilométernyire a szakadár terület "fővárosától", Szuhumitól.
Az európai lapok keddi számai nagy terjedelemben foglalkoznak a dél-oszétiai eseményekkel. A különféle politikai irányzatokkal rokonszenvező sajtótermékek annyiban egyetértettek a dél-oszétiai háborúról közölt keddi hírmagyarázataikban, hogy a fegyveres konfliktus igazi tétje nem a parányi szakadár terület jövője; a térség nagyhatalmak viaskodásának terepévé vált.
A grúzok elszámították magukat, amikor azt remélték, hogy elég csak elfoglalniuk Chinvalit, a dél-oszétiai fővárost, és miután kész helyzetet teremtettek, az egész terület az ölükbe fog hullani – vélekedett a Der Standard című liberális osztrák napilap keddi számában egy brit Kaukázus-szakértő.
Michael Denison, a londoni Chatham House kutatója nyilatkozatában kifejtette, hogy az események menetére visszatekintve
tévesnek bizonyult Szaakasvili kalkulációja,
amely szerint Dél-Oszétia nem egy életképes, független állam, az ott állomásozó orosz csapatok helyzete kétségbeejtő, és a chinvali rendszer menten összeomlik, mihelyt a grúz csapatok bevonulnak. Szerinte az oroszok arra törekednek, hogy többé-kevésbé teljesen lerombolják a grúz katonai potenciált, elejét véve annak, hogy hasonló támadás megismétlődhessen a két terület ellen – magyarázta. Mint mondta, nem lepné meg, ha Dél-Oszétia és Abházia körül Moszkva egyfajta ütközőzónát alakítana ki, ami erősebb pozíciót biztosítana számára a térséggel foglalkozó nemzetközi tárgyalásokon.
A grúz elnöknek arról a felvetéséről, amely szerint az oroszok kormányának a megdöntését akarják elérni, a brit szakértő kijelentette, hogy talán valóban ez a stratégiai cél, így a mostani konfliktus "örvendetes mellékterméke lenne az oroszok számára, ha az (a Szaakasvili-rendszer bukása) ténylegesen bekövetkezne".
Hasonló "mellékhatásként" értékelte Moszkva szempontjából, ha sikerülne elijeszteni a Grúziában befektető vállalkozásokat, illetve azokat, akik alternatív megoldásként nem orosz olajvezetéket vesznek igénybe a dél-kaukázusi térségben. Az utóbbival kapcsolatban figyelemfelkeltőnek nevezte, hogy az azerbajdzsáni és a kazah kormány máris felfüggesztette az olajszállításokat Grúzián át.
A Die Presse című konzervatív újságban az Innsbrucki Egyetem nemzetközi jogi professzora a koszovói függetlenséggel vonta párhuzamba a dél-oszétiai konfliktust, és úgy vélte, hogy Oroszország – a "Jugoszlávia-konfliktus nagy politikai vesztese" – most
ügyesen a Koszovó-kártyát játssza ki.
Ami megadatott (az elszakadás lehetősége) a koszovóiaknak, azt a déloszétoktól sem szabad megtagadni – írta Peter Hilpold az érvelés megvilágítására. Szerinte még csak meg sem fogják próbálni, hogy az ENSZ alapokmányának az erőszak alkalmazását tiltó rendelkezéseit egyértelműen megsértő grúziai orosz intervenciót legalább látszólag igazolják a nemzetközi jog alapján.
Dél-Oszétia csak alkalom Vlagyimir Putyinnak, hogy újra megmutassa hatalmi ambícióit – írta a francia Libération. Putyin sohasem rejtette véka alá: kész fenyegetésekhez, sőt erőszakhoz is folyamodni, hogy visszaszerezzen valamit Oroszország elvesztett hatalmi pozícióiból. Az orosz államférfi nagyon ért ahhoz, hogy kihasználja a Nyugat gyengeségeit és megosztottságát – olvasható a baloldali liberális francia lapban.
A Rzeczpospolita lengyel konzervatív napilap szerint azt kell leszögezni, hogy Oroszország reagálása a Dél-Oszétia elleni grúz támadásra
megszeg minden civilizációs normát,
amely fontos a nyugati embereknek. Ha ma Oroszország eléri, amit akar, könnyen Ukrajna következhet, majd sorra kerülhetnek a balti államok is. "A kommunizmus összeomlása óta nem tapasztalt a világ ilyen fokú szemtelenséget Moszkva részéről" – írta a lengyel elemző.
Hét évvel Bush meglepő felfedezése után, hogy "tisztességes és bizalomra méltó lelket" olvasott ki Putyin szeméből a Nyolcak csoportjának (G8) 2001-es csúcsértekezletén, az orosz-amerikai viszony visszatért a hidegháborús pontra: ismét ellenséges a viszony a Kreml és a Fehér Ház között – olvasható a La Repubblica kommentárjában. A balközép irányzatú római lap szerint az amerikai elnök kénytelen lesz megállapítani magában, hogy ez esetben is alaposan melléfogott helyzetmegítélésével.
A Svenska Dagbladet szerint Grúzia szövetségi elkötelezettsége a fő tét a jelenlegi konfliktusban. "A nemzetközi közvetítési kísérletek tétje nem csupán a stabilitás minimális szintjének fenntartása a térségben, hanem az is, hogy biztosítsák Grúzia helyét a nyugati világ oldalán" – írta a konzervatív svéd napilap kommentátora.
Forrás: BBC, MTI a Reuters, AFP, AP, dpa, TASR, ITAR-TASZSZ alapján
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
