Elfoglalták az oroszok Dél-Oszétia fővárosát, Grúzia hadat üzent
hírösszefoglaló 2008. augusztus 09. 13:26, utolsó frissítés: 13:02Úgy kezdődött, hogy a szomszéd visszaütött: a grúzok csak helyre akarták állítani az alkotmányos rendet, az oroszok csak meg akarták védeni saját állampolgáraikat.
Újabb városnevet kell megjegyeznie a világ háborús konfliktusaira figyelő, tájékozódó olvasónak: Chinvali. Dél-Oszétia fővárosát Vlagyimir Boldirev orosz tábornok bejelentése szerint az orosz erők szombaton ellenőrzésük alá vonták.
Orosz bombázógépek a dél-oszét konfliktus fő helyszínétől 25 kilométerre lévő grúz városkát bombázták, írja a BBC. Gorit szombaton rohanták le, elvileg katonai célpontokat támadtak, de többek közt két lakóházat is eltaláltak, amelyben civilek tartózkodtak. Eddig legalább egy halálos áldozata van a támadásnak. Az orosz légierő ugyanakkor teljesen lerombolta a grúziai Poti kikötőjét, amely kulcsfontosságú a kaszpi-tengeri olaj szállítása szempontjából. Mihail Szaakasvili
hivatalosan is bejelentette a hadiállapotot Grúzia és Oroszország között.
A grúziai háborús jelentések híre pénteken ütötte meg az olimpiai játékokra összpontosító világ fülét: az ellentmondásos beszámolók máris több száz halálos áldozatról, orosz katonai beavatkozásról és Tbiliszi burkolt amerikai segítségkéréséről szólnak. A külföld az ellenségeskedések leállítását követeli.
>> Index: percről percre >>
>> Nincs azonnali megoldása a dél-oszétiai konfliktusnak [No quick fix to S Ossetia conflict, BBC] >>
A grúz kormány csütörtök éjjel döntött amellett, hogy "helyreállítja az alkotmányos rendet" a szakadár Dél-Oszétiában. Lado Gurgenidze grúz kormányfő kijelentette: addig folytatják a hadműveleteket, amíg nem sikerül tartós békét elérni.
A grúz erők egész éjszaka a szeparatistákat támadták,
és péntek reggel betörtek a déloszét fővárosba, Chinvaliba. A városban és környékén nehézfegyverekkel lőtték egymást a szemben álló felek. Délután a grúz kormány már azt jelentette be, hogy alakulatai ellenőrzésük alá vonták Chinvalit. Déloszét vezetők ezzel csaknem egyidejűleg azt mondták, hogy a csapataik tartják állásaikat, és a város továbbra is déloszét ellenőrzés alatt áll.
Oroszország szóban és fegyverrel is kiállt a déloszét vezetés mellett, és
agressziónak minősítette a történteket.
Dmitrij Medvegyev elnök figyelmeztetett: Oroszország nem hagyja büntetlenül állampolgárai halálát Dél-Oszétiában. "Ma (péntekre virradó) éjjel grúz csapatok lényegében agressziót hajtottak végre orosz békefenntartók és békés lakosok ellen" – mondta.
Medvegyev leszögezte: Oroszország továbbra is a biztonság szavatolója marad a Kaukázusban. "Fő feladatunknak a béke megőrzését tekintjük" – szögezte le. Az orosz elnök szerint Oroszország törvényesen tartózkodik Grúzia területén, a nemzetközi egyezményeknek megfelelően békefenntartó missziót ellátva. A délutáni órákban az oroszok Vlagyimir Boldirev hadseregtábornokkal az élen bevonultak a fővárosba.
A grúz elnök kijelentette: Oroszország háborút visel grúz területen hazája ellen, és segítséget kért az Egyesült Államoktól. Szaakasvili szerint 150 orosz harckocsi és csapatszállító páncélos hatolt be Dél-Oszétia területére, és
orosz harci gépek jelentek meg
a szakadár grúz terület légterében. Az elnök mozgósítási parancsot adott ki. Később grúz források két, majd öt gép lelövését jelentették be, amit orosz források cáfoltak.
Az orosz szövetségi tanács jelezte: kész megvitatni az orosz békefenntartók kontingensének növelését. Viktor Ozerov, a tanács védelmi és biztonsági bizottságának elnöke azt a véleményét hangoztatta, hogy Grúzia nem vállalkozott volna a dél-oszétiai agresszióra amerikai és NATO-beli barátai támogatása nélkül. A forgatókönyv szerzőinek célja Oroszország bevonása a konfliktusba, olyan helyzet kialakítása, amely hosszú időre hatással lenne a nemzetközi kapcsolatokra és a térség békéjére – mondta.
A Grúziában tartózkodó amerikai katonák
semmilyen módon sem keverednek bele a konfliktusba - jelentette ki az amerikai erők európai parancsokságának szóvivője. Jelenleg mintegy száz amerikai katonai kiképző van Grúziában – közölte John Dorrian alezredes.
A dél-oszétiai ellenségeskedések azonnali beszüntetését sürgette az Európai Unió soros elnökségét adó Franciaország, és ilyen értelmű nyilatkozatok jelentek meg Brüsszelben, Berlinben, Londonban, Kijevben és Ankarában is. Az amerikai Fehér Ház – Pekingből –, majd pedig Condoleezza Rice külügyminiszter Washingtonból a harcok azonnali leállítására és a hadviselő felek közti közvetlen párbeszédre hívott fel.
Az Európai Unió az összes főszereplővel kapcsolatba lépve tűzszüneten dolgozik, hogy megelőzze a konfliktus kiterjedését. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa grúz kérésre sürgős jelleggel felújította vitáját a dél-oszétiai harcok kiszélesedésének ügyéről, pénteken este azonban nem sikerült közös nevezőre jutniuk, ezért szombaton folytatják a tárgyalást.
Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár több ízben is tárgyalt a nap során orosz és grúz illetékesekkel, nyugalomra intve őket. Azt tervezi, hogy a színfalak mögött folytatja a konzultációkat. Nem hivatalos NATO-források szerint a szövetség óvatos,
nem akarja elkötelezni magát egyik oldalon sem.
Svante Cornell Grúzia-szakértő, a stockholmi Institute for Security and Development Policy munkatársa szerint a mostani fegyveres válság kirobbanását Koszovó függetlenné válásával, a NATO bukaresti csúcstalálkozójával és némileg az Oroszországban lezajlott belső hatalomváltással lehet összefüggésbe hozni.
Februárban orosz diplomaták Koszovó státusához hasonlították az abház és a déloszét szeparatista területek jogállását.
Cornell szerint Oroszország felismerte: Európa jelenleg vonakodik attól, hogy magára haragítsa Moszkvát, az Egyesült Államok pedig éppen a közelgő elnökválasztással van elfoglalva, és
kihasználta ezt a kedvező pillanatot
a magabiztos fellépésre Dél-Oszétiában. Függetlenül attól, hogy közvetlenül melyik fél indította el a most zajló eseményeket, Oroszország álláspontja világos: nem is próbálja leplezni, hogy ellenőrzése alá akarja vonni a vitatott területeket – vélekedett a szakértő.
Christopher Langton, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) védelmi elemzője
különösnek tartja, hogy eddig fajult
a konfliktus, tekintettel arra, hogy Grúzia lépésével kockára teszi a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való közeledési törekvéseit.
Pavel Felgenhauer biztonsági elemző szerint, ha Oroszország intenzív bevatkozást tervez, akkor a térségben hosszú, véres háborúra kell felkészülni, amelynek ebben a pillanatban lehetetlen megjósolni a kimenetelét.
Mindössze egyetlen szárazföldi út köti össze Oroszországot Dél-Oszétiával, nincsenek a térségben a katonai repülőgépek bevetéséhez szükséges felszállóhelyek és a hó várhatóan októbertől májusig lezárja majd a hegyi átjárókat. A szakértő szerint, mivel Dél-Oszétia földrajzilag elszigetelt Oroszországtól, "logisztikai rémálom" lenne Moszkva számára ellenőrzés alá vonni és megtartani a szakadár térséget a grúz hadsereggel szemben.
Adam Hug, a Foreign Policy Centre munkatársa úgy vélekedett, hogy most még mindkét félnek lehetősége lenne arra, hogy visszalépjen. Bár
fennáll a széles körű fegyveres válság kockázata,
egyik oldalnak sem áll érdekében, hogy közelharcra kerüljön sor. A szakértő valószínűtlennek tartja, hogy a jelen körülmények között az Egyesült Államok Grúzia oldalán beavatkozna a válságba.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Grúzia államiságának fennmaradását és a nemzetközi közösség felelős tagjaként élvezett hírnevét kockáztatja azzal, hogy Dél-Oszétiában békés civilek halnak meg. "Magáért beszél, hogy a közös békefenntartó kontingens keretében Dél-Oszétiában lévő grúz békefenntartók tüzet nyitottak ugyanezen kontingens orosz békefenntartóira" – hangoztatta.
Az utóbbi napokban történtekkel "nyilvánvalóvá vált, miért zárkózott el Tbiliszi hónapok óta az erő alkalmazásának dél-oszétiai elkerüléséről szóló dokumentum aláírásától, amit Moszkva számos alkalommal indítványozott" – mondta a miniszter. Hozzátette, hogy Grúzia elzárkózik az Abháziára vonatkozóan javasolt hasonló dokumentum elfogadásától is. Emlékeztetett arra, hogy Mihail Szaakasvili azzal utasította el a megállapodások elfogadását, hogy az értelmetlen lenne,
hiszen Grúzia nem alkalmaz erőt saját polgárai ellen.
Most azonban kiderült, hogy mégiscsak ezt teszi – mondta. Dmitrij Medvegyev szombaton Moszkvában a dél-oszétiai konfliktusról szólva humanitárius katasztrófáról beszélt, és megbízta az illetékes szerveket, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést ennek elhárítása érdekében.
Dél-Oszétiából nem egészen két nap alatt 30 ezer ember érkezett menekültként Oroszországba, s mindannyian megkapják a szükséges segítséget – közölte a megbeszélés után Szergej Szobjanyin, a kormány apparátusának vezetője. Chinvaliban nincs ivóvíz, mert megsemmisültek a szükséges berendezések. Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma segélyeket, áramgenerátorokat, egy légi úton szállítható kórházat is küldött Dél-Oszétiába.
Hozzáláttak a menekültek ideiglenes elhelyezéséhez szükséges pontok kialakításához: a határ közelében egyelőre mintegy 2000 fő befogadására alkalmas sátortáborok épültek fel. Az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétia kórházaiban szombaton 45 dél-oszétiai sérültet ápoltak. Irina Gaglojeva, a dél-oszétiai tájékoztatási bizottság vezetője szombaton délelőtt az Interfax hírügynökségnek elmondta, hogy a Chinvali külvárosaiban tartózkodó
grúz lövészek akadályozzák a sebesültek kórházba szállítását.
A dél-oszét veszteségmérleg 1600 halottról és 9 sebesültről beszél; Grúzia ezt eltúlzottnak tartja – írja a CNN honlapján.
Lavrov szerint Mihail Szaakasvili olyan Grúziát akar, ahol csak grúzok élnek, és ezért etnikai tisztogatást szervez. A külügyminiszter bírálta Ukrajnát is, amely szerinte bátorítja Grúziát az etnikai tisztogatások végrehajtására Dél-Oszétiában. Mint mondta, Kijev erőteljesen fölfegyverezte Grúziát, és ezzel fegyveres beavatkozásra, etnikai tisztogatásra bátorította Tbiliszit.
Forrás: BBC, CNN, Index.hu, az MTI a Reuters, AP, AFP, ITAR-TASZSZ, dpa alapján
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
