Másfél millióan tüntettek Katalónia függetlenségéért
2012. szeptember 12. 15:41, utolsó frissítés: 16:04A katalánok szerint többet adnak a közösbe, mint amennyit visszakapnak, és a megszorításokat is elutasítják. Madrid szerint az ország problémái közösek.
Sosem látott függetlenség-párti tüntetéssé alakult a Katalónia napjára szervezett hagyományos megmozdulás. A jelenlevő rendőrök szerint mintegy 1,5 millió ember vonult utcára Barcelonában, ami azért nagy szó, mert a korábbi függetlenség-párti megmozdulásokon sosem vett részt több, mint 50 ezer ember.
A helyszíni fotókon mindenütt sárga-piros csíkos zászlókkal álló, vidám katalánokat látni, és feltűnően sok a kék háromszöges-fehér csillagos függetlenség-párti zászló. A város központjában, a fellobogózott Katalónia téren egy hatalmas zászlót is felállítottak, amire angolul ezt írták:
"Katalónia lesz Európa következő független állama".
Felmérések is azt mutatják, hogy a katalánok egyre inkább függetlenség-pártiak: az utóbbi hetekben végzett közvélemény-kutatások szerint a lakosság körülbelül fele gondolja azt, hogy Spanyolországtól függetlenedni kell. Ez azonban nem volt mindig így – mutat rá a Time.
A baszkokkal ellentétben a katalánok hagyományosan nem a függetlenség, hanem széleskörű autonómia mellett foglaltak állást. Egy 2010-es felmérés szerint a katalánok alig 25 százaléka volt függetlenség-párti. A látványos változás főként a Spanyolországot sújtó gazdasági válságnak köszönhető.
Katalónia ugyan Spanyolország leggazdagabb régiója - a spanyol össztermék 19 százalékát teszi ki - de ugyanakkor ez a régió a legeladósodottabb is: 42 milliárd euró tartozása miatt a költségvetési deficitje 8 százalékra rúg. A régió a közelmúltban egy 5 milliárd eurós segélycsomagért folyamodott Madridhoz: a katalánok felfogásában ez gyakorlatilag azt jelenti,
visszakérik saját pénzüket.
A katalánok körében általános vélekedés, hogy többet fizetnek be a közös kasszába, mint amennyit kapnak a visszaosztás során. 2009-ben például Katalóniából származott Madrid adóbevételének 19,49 százaléka, azonban a központi költségvetésnek csak 14,03 százalékát kapta vissza.
A katalánok továbbá nem tartják elfogadhatónak a Spanyolországban bevezetett megszorító intézkedéseket, melyeket az ország a nemzetközi pénzügyi segítségért cserébe vállalt. Úgy érzik, Katalónia gazdasági helyzete nem indokolja ezeket az intézkedéseket.
Artur Mas katalán elnök szerint a régió magas deficitje annak köszönhető, hogy többet fizetnek be a közös kasszába, mint amennyit visszakapnak.
Az elnök adóreformot sürget,
mely lehetővé tenné, hogy a katalán régió egy bizonyos, előre megszabott pénzösszeget fizessen be a közösbe, ahelyett, hogy a visszaosztásban részesülne valamilyen arányban.
A Time kiemeli, bár Mas pártja, a Convergence I Unió sosem támogatta a függetlenséget, ez változhat, amennyiben a fiskális reformot nem sikerül életbe léptetni. Mas a BBC-nek így nyilatkozott: ha nem sikerül közös nevezőre jutnunk a pénzügyeket illetően, semmi nem állhat útjába Katalónia szabadságának.
Spanyolország miniszterelnöke, Mariano Rajoy szerint Katalónia pénzügyi függetlensége értelmetlen akkor, amikor
az egész ország a gazdasági összeomlás szélén áll.
Katalónia és a többi régió, Spanyolország egésze számára a növekedés, a munkahelyteremtés a fő kihívás – mondta.
Érdekes kérdést vet fel Katalónia EU-tagsága egy esetleges függetlenedés esetén. Az Európai Bizottság tegnap megerősítette, hogy amennyiben egy EU-tagállam régiója függetlenné válik, a régió automatikusan elveszti EU-tagságát. Amennyiben a régió tagja szeretne lenni az Európai Uniónak, újra kell járja a csatlakozás lépcsőfokait – jelentette ki Oliver Bailly bizottsági szóvivő.
Katalónia esetében a csatlakozás gyors lehet, hiszen az uniós törvénykezés nagy része már be van építve a saját jogrendjébe. Azonban egy új állam csatlakozását mind a 27 tagállamnak egyhangúlag jóvá kell hagynia. Előre borítékolható azonban, hogy legalább egy tagállam – Spanyolország – akadályokat gördíthet a csatlakozás elé.
Forrás: BBC, Time, The New York Times
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
