Népi konzultáció volt a függetlenségről Katalóniában
2009. december 15. 00:33, utolsó frissítés: 00:33
"Ha a lettek, szlovákok vagy szlovének saját államhoz jutottak, akkor ez a jog minket is megillet" – alighanem így gondolkodott sok katalán, aki a vasárnap rendezett jelképes népszavazáson szűkebb hazájuk függetlenségére voksolt. A "népi konzultációban" részt vett emberek 94,7 százaléka amellett tette le a garast, hogy Katalónia váljon ki a Spanyol Királyságból, és legyen független állam.
Az eredmény azonban csalóka. Egyrészt a népi konzultációt a 946 katalán település közül mindössze 166-ban rendezték meg – ráadásul főleg olyanokban, ahol a katalán nacionalista erők a meghatározóak. Másrészt a részvételi arány (27,2 százalék) meglehetősen alacsony volt, jócskán elmaradva a szervezők várakozásaitól. Azok a katalánok, akik a jövőben is spanyol állampolgárok akarnak maradni, inkább otthon maradtak, semmint hogy nemmel voksoljanak.
Spanyolország tehát föllélegezhet. "Nem jött el a katalán függetlenség előestéje" – vonta meg a referendum mérlegét a barcelonai (spanyol nyelvű) La Vanguardía. A jelképes népszavazás alapjában véve azt erősítette meg, amit már előtte is tudni lehetett: a 7,4 milliós, gazdaságilag igen erős Katalóniában létezik egy erős szeparatista mozgalom, amelynek hívei azonban kisebbséget alkotnak a régión belül. A helyi kormány megbízásából készült tanulmány 22 százalékra teszi a részarányukat.
"Ezentúl is azzal az összetett realitással kell együtt élnünk, hogy Katalóniában az emberek többsége inkább katalánnak, semmint spanyolnak érzi magát, ám nem szeparatista" – írta Joan Tapia szemleíró.
A Barcelona környéki régióban mindazonáltal hamarosan tovább erősödhet a szeparatizmus. A spanyol alkotmánybíróság rövidesen állást foglal arról, hogy összeegyeztethető-e az alaptörvénnyel Katalónia 2006-ban elfogadott autonómia-statútuma. Ez a statútum – amely nagyjából a német tartományok helyi alkotmányának felel meg – mind a spanyol, mind a katalán parlamentben jóváhagyást nyert, Katalónia polgárai pedig népszavazáson adták rá áldásukat.
A madridi alkotmánybírák három éve tologatják maguk előtt a kényes döntést. Hírek szerint a bírák többsége hajlik arra a véleményre, hogy a statútum egyes részeit alkotmányba ütközőnek minősítse. A vita középpontjában az áll, vajon Katalónia "nemzetnek" tekintheti-e magát, illetve hogy a régióban elsőbbséget élvezhet-e a katalán nyelv a spanyollal szemben.
Amennyiben az alkotmánybírák – mint várható – elvetik e két passzust, állásfoglalásuk olyan felháborodási hullámot válthat ki Katalóniában, amelynek méretei jószerével beláthatatlanok. A katalánok nagy többsége a madridi központi államtól elszenvedett sértésként értékelné a statútum elutasítását. (mti/apa)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
