Kevés az esélye egy "Erdélyi Párt" létrejöttének Magyarországon
kérdezett:B. D. T.
2011. május 03. 15:01, utolsó frissítés: 16:18
A külhoni választójog bevezetésével akár egy millióval is több szavazó dönthet az Országgyűlés összetételéről. Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet igazgatója elemez.
A határon túli magyarok magyarországi választójogának koncepciójáról részletek egyelőre nem ismeretesek. A magyar kormánypártok nyilatkozataiból annyi derül ki, vegyes választási rendszert és 200 fős parlamentet szeretnének 386 helyett, ám nem tudni még azt sem, ebbe beleszámolódnak-e és hányan lesznek a majdani határon túli magyar képviselők.
Milyen strukturális változásokkal járhat Ön szerint a határon túli magyarok választójogának bevezetése a magyar választási rendszerben, melyek a forgatókönyvek?
Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet igazgatója: – A legalapvetőbb változás természetesen, hogy az eddig körülbelül nyolcmillió választópolgár helyett több százezerrel, de akár egy millióval is több szavazó dönthet arról, hogy milyen összetételű parlamentje legyen Magyarországnak.
Önmagában ez a tényező, a választójogi törvény részleteinek ismerete nélkül is sejthetően alapvetően változtatja meg a magyar politikai rendszert, hiszen több olyan választás is volt már a rendszerváltás óta, amikor pár ezer szavazaton múlt egyik vagy másik tábor sorsa.
Pontos forgatókönyvek (például arra vonatkozóan, hogy egyik vagy másik pártnak ez mekkora új potenciális szavazótömböt jelent) még nem rajzolhatóak, hiszen a választási rendszer alapvető kérdésein (többségi, arányos vagy vegyes lesz-e) sok múlik. Felvetődik azonban a probléma, hogy egy majdani szoros parlamenti választáson, ahol a végeredményt esetleg pont a határon túli választók voksai döntik el, hogyan hathat mindez az ennek nyomán megalakuló kormány legitimitására, illetve az anyaországi és határon túli magyarok kapcsolatára.
Mik a külhoni választójog bevezetésének legfőbb akadályai, hátrányai, illetve előnyei?
– A legfőbb probléma a megvalósíthatóság. Az egyenlő választójog elvének teljesülése elé akadályokat gördíthet, ha megmarad a jelenleg is érvényes vegyes választási rendszer, és a határon túliak például csak listán szavazhatnak. Ennek egyértelműen az lenne a következménye, hogy a határon túliak csak feleannyit érő választójoggal rendelkeznének, mint a magyarországiak.
Értelemszerűen előnyt jelent a határon túliak szavazati joga annak kezdeményezőjének, azaz a Fidesznek: a 2004-es népszavazás politikai hagyatékaként valószínűleg több szavazatra tehet szert. Hátránya, hogy valószínűleg feléled Magyarország és a környező országok politikai konfliktusa, illetve ennek nyomán ezekben az országokban az ott élő magyarokkal szemben növekedhet az ellenszenv szlovák, román, ukrán, stb. polgártársaik felől, ami táptalaja lehet az ottani pártcsatározásoknak is.
Az elemzők hogyan látják a határon túli választójog bevezetésének lehetséges következményeit?
– Nagyon valószínű, hogy újabb megosztó tényező alakul ki ezzel a magyar politikai rendszerben, amely a meglévőkkel párhuzamos lehet, azaz inkább felerősíti azokat. Ennek a szembenállásnak vélhetően mobilizációs ereje is lesz mindkét oldalon, azaz szavazásra serkenti azokat is, akik a koncepcióval egyetértenek, és azokat is, akik ezt ellenzik.
A későbbiekben, kiélezett választási eredmény esetén ráadásul (a nem Magyarországon élő választók akár perdöntő súlya miatt) feszültségek alakulhatnak ki a határon túli magyarok és az anyaországiak egy része között, valamint a választási eredmények legitimitását is megkérdőjelezheti.
Elképzelhető-e, hogy létrejöjjön majd egy „hatuma- (határon túli magyar) párt” vagy akár Erdélyi Párt, Felvidéki Párt stb., azaz olyan, Magyarországon bejegyzett politikai alakulatok, amelyek a határon túli jelölteket vagy egy részüket tömörítenék?
– Nem lehet kizárni, még ha az esélye csekély is. De fontos leszögezni, hogy a területi azonosságon túl a határon túli magyarok sem tartoznak egy homogén politikai és/vagy ideológiai táborba, ez pedig tovább „szabdalja” a meglévő potenciális tábort (amelyek országonként pár százezerre tehetők), amelynek tagjait pedig a már meglévő és működő anyaországi pártok fel tudnak szívni.
A 2014-es magyarországi választásokon hogyan alakulhat mindennek tükrében a magyarországi pártok támogatottsága?
– A magyarországi pártrendszer jelentős átalakuláson esett át 2006 óta, de azóta is folyamatos mozgásban van. A szocialisták lehet, hogy elveszítették váltópárt jellegüket (bár erről majd pár év távlatában lehet felelősen nyilatkozni), de a Fidesz sem tudta felülírni a jobb-bal megosztottságot. Azaz a két tábor a szavazók dimenziójában továbbra is létező jelenség, jóllehet a nem jobboldali szavazók többnyire nem tudnak maguknak pártot választani.
Ebben a helyzetben a határon túliak választójoga mobilizáló erővel hathat minkét táborra: a jobboldalon nyilván inkább a Fideszt erősítheti, míg a másikon egyrészt rászoríthatja a bizonytalan szavazókat arra, hogy mégis pártot válasszanak maguknak, másrészt nem elképzelhetetlen, hogy 2012-ig olyan új párt jön létre, amely képes a nem jobboldali szavazókat megszólítani. Ebben a határon túliak választójoga katalizátorként funkcionálhat.
A határon túliak pártpreferenciájáról egyelőre csak sejtéseink lehetnek, de annyi talán leszögezhető, hogy jelenleg határon túlon is nagyobb a Fidesz támogatottsága, de az elmúlt 10 év magyar-magyar kapcsolatai (mindenekelőtt a kettős állampolgárságról szóló népszavazás) már korábban is inkább a jobboldalt hozták előnyösebb helyzetbe. A határon túli magyarok szavazati joga így nagy valószínűséggel 2014-től inkább a Fideszt fogja segíteni (ezen előny mértéke nyilván a választási rendszer függvénye), amit tovább erősíthet a magyar baloldal jelenlegi szétesettsége.
Milyen meglepetést és kiknek okozhatnak majd a határon túli magyar szavazók?
– Meglepetést akkor okozhatnak a határon túli magyar szavazók, ha nagyon nagy arányban mennek el szavazni. Más országok esetében is általános képlet, hogy az anyaországi választást illetően határon túl kevésbé aktívak.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
