Nem biztos, hogy a Fidesznek ez jó: szakértők a külhoni választójogról
összeállította:B. D. T.
2011. május 02. 14:29, utolsó frissítés: 2011. május 03. 15:17
Komoly feszültségeket okozhatna, ha tendenciózusan a határon túli magyar választói akarat határozná meg a magyar parlamenti viszonyokat. A Nézőpont Intézet és a Political Capital elemzője válaszolt.
A határon túli magyarok magyarországi választójogának koncepciójáról részletek egyelőre nem ismeretesek. A magyar kormánypártok nyilatkozataiból annyi derül ki, vegyes választási rendszert és 200 fős parlamentet szeretnének 386 helyett, ám nem tudni még azt sem, ebbe beleszámolódnak-e és hányan lesznek a majdani határon túli magyar, azaz „hatuma-képviselők”. Magyarországi elemzőket kérdeztünk arról, mit gondolnak a határon túli magyarok beígért választójogáról.
Milyen strukturális változásokkal járhat a határon túli magyarok választójogának bevezetése a magyar választási rendszerben, melyek a forgatókönyvek? Hogyan látja a határon túli választójog bevezetésének lehetséges következményeit?
Szomszéd Orsolya politológus, a Nézőpont Intézet elemzője: – A választási rendszer reformja hamarosan fontos témája lesz a politikai napirendnek. A választási szisztéma soha nem semleges technika, így bizonyára heves politikai viták kísérik majd a kérdést, de különösen kritikus pontja lehet a változtatásnak a határon túl élő magyar állampolgárok választójogának megadása, pontosabban annak módja.
Az új alkotmány nem köti magyarországi lakhelyhez az országgyűlési képviselők megválasztása esetében a választójogot, de meghagyja annak lehetőségét sarkalatos törvény révén. Vagyis ha valaki magyar állampolgár, akkor megilleti a választójog, ami abból indul ki, hogy ne legyen az állampolgárságnak semmilyen megkülönböztetése. A határon túliaknak azonban csak egy része folyamodik magyar állampolgárságért, és vélhetően nekik is csak egy bizonyos százalékuk kíván majd élni választójogával.
A kettős állampolgársággal együtt járó választójog nem szokatlan Európában, Finnországban, Romániában vagy Horvátországban szavazhatnak az országgyűlési választásokon a határon túl élő állampolgárok különböző módokon.
Ennek ellenére több kihívást és politikai kockázatot is jelent a kormánypártok számára a választójog kettős állampolgároknak történő megadása. Bár nyilván fontos gesztusértékű döntés, korántsem biztos, hogy a jelenleg kormányon lévők nyernének a határon túli magyarok választási részvételével. A Fidesz persze nyilván abban bízik, hogy a velük szimpatizálók szavazói hajlandósága erősebb lesz, ám például a Jobbik is aktivizálhatja majd magát e téren.
Nem ismerjük azonban a határon túli magyarok pártszimpátiáját, és az sem valószínű, hogy túlságosan érdeklődnének a magyar belpolitika iránt. Ez a feltételezés mindenképpen csökkenti új speciális határon túli pártok alakulásának esélyét.
A 2004-es népszavazás pedig megmutatta, mennyire nem egyértelmű a kérdés hazai megítélése. Mindenesetre jelentősen befolyásolhatja majd a kampánystratégiákat egy ilyen új eleme a választási rendszernek. Nehéz azonban felmérni a várható hatásokat, amíg nem ismerjük, milyen lesz az új választási szisztéma, milyen listára szavazhatnak majd egyáltalán a határon túl élők. Még az sem eldöntött kérdés, hogy a kétszáz fős parlamentben már benne vannak a határon túliak, vagy sem, lesz-e ajánlás vagy nem, stb. Azonban a lehetséges forgatókönyvek között van például, hogy egy majdani kisebb létszámú parlamentben akár a mérleg nyelve szerepét is játszhatják a határon túli voksok, eldöntve a kormánytöbbség kérdését.
László Róbert választási szakértő, a Political Capital elemzője: – A kormánypártok már tavaly májusban benyújtották törvényjavaslatukat az új választási rendszerről, amely még nem számolt a határon túli magyarok választójogával. Márpedig egy potenciálisan több milliós választói tömeg megjelenése alapjaiban követeli meg a korábbi keretek újragondolását.
A T/18-as törvényjavaslat tehát az egyetlen konkrétum, amit ismerünk, de arról is az a legbiztosabb információnk, hogy gyökeres átalakítás előtt áll. Minden egyéb csak találgatás lehet, mégpedig azért, mert egészen bizonyos, hogy a Fidesz berkein belül is különböző álláspontok feszülnek egymásnak.
A témát érintő egyre sűrűbb kormánypárti nyilatkozatokból azonban óvatos következtetéseket levonhatunk.
Lázár János az Indexnek adott, tegnap megjelent interjújában egyebek mellett azt is mondta, hogy „volt Magyarországon egy népszavazás, aminek az eredménye minimum ellentmondásos, ezt azért figyelembe kell venni”.
Mindebből az következik, hogy a Fideszben volt, aki felismerte, hogy komoly feszültségeket okozhatna – mind az anyaországon belül, mind a határon túli és a magyarországi közösségek közötti viszonyban –, ha tendenciózusan a határon túli magyar választói akarat határozná meg a magyar parlamenti viszonyokat, adott esetben épp az anyaországban kialakuló többségi akarattal szemben.
Magyarul: kiélezheti a viszonyt, ha a magyarországi választási eredmények győztesként hoznának ki egy politikai erőt, de a határon túli magyar voksokat is beleszámítva épp ellentétes színű kormány alakul.
Nyilvánvaló, hogy ha alanyi jogon jár a választójog, akkor előfordulhat egy ilyen választási eredmény, de annak valószínűsége csökkenthető. Mégpedig úgy, hogy nem ugyanazokra a pártlistákra szavazhatnánk az anyaországon belül és kívül, hanem külön mandátumokat tartanának fenn a határon túliak számára, amelyeket mind listás, mind többségi rendszerben ki lehet osztani. Belátható, hogy ha csak néhány mandátum sorsa dől el a határon túl, akkor kisebb a valószínűsége, hogy ezek a képviselők képezzék a mérleg nyelvét.
A legfőbb akadályt az eljárási problémák okozhatják. A névjegyzék összeállítása eleve komoly gondokat okozhat, hiszen az elmúlt évszázad során elvándorolt magyar állampolgárok és leszármazottaik is mind választójoghoz juthatnak, de aligha feltérképezhető mindannyiuk tartózkodási helye. Azokra az elvándorlókra és leszármazottaikra gondolok, akik a 30-as években, a második világháború idején vagy után, 1956 után vagy a rendszerváltás idején hagyták el a már trianoni határokon belüli Magyarországot. Sok mindenen múlhat, hogy közülük kik vesztették el azóta az állampolgárságukat, és kik nem, de rengetegen lehetnek, akik - egyelőre - nem is tudják, hogy még mindig megvan az állampolgárságuk.
Az eljárási problémákat éppen az okozhatja, hogy nem tudjuk, hányan lehetnek a világban magyar állampolgárok. Ez olyan alapvető adatok megállapításánál is gondot okozhat, mint hogy érvényes-e egyáltalán az adott választás.
Elképzelhető-e, hogy létrejöjjön majd egy „hatuma-párt” vagy akár Erdélyi Párt, Felvidéki Párt stb., azaz olyan, Magyarországon bejegyzett politikai alakulatok, amelyek a határon túli jelölteket vagy egy részüket tömörítenék? A 2014-es magyarországi választásokon hogyan alakulhat mindennek tükrében a magyarországi pártok támogatottsága? Milyen meglepetést és kiknek okozhatnak majd a határon túli magyar szavazók?
László Róbert: Ahhoz, hogy erre választ tudjunk adni, tudnunk kellene, milyen módon gyakorolhatják választójogukat a határon túli magyarok. Ha helyi pártok vagy jelöltek indulhatnak majd, akkor minden bizonnyal egymással versenghet Szlovákiában például a Híd és az MKP, Romániában az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács.
Mégsem ez a valószínűbb forgatókönyv. Sokkal inkább találkozik a jelenlegi kormánypártok érdekeivel az a megoldás, ha a hazai pártok hozhatnak létre egy önálló külhoni listát, amelyre egyszerre szavazhat minden határon túli magyar Nagyváradtól Sydneyig.
Már csak azért is valószínűbb ez a megoldás, mert a legnagyobb határon túli magyar közösségekben egyre kevésbé sikeres az etnikai alapú politizálás; 2014-ben ezért jóval konfliktusosabb és kiszámíthatatlanabb volna, ha helyi pártokra szavazhatnának, míg ha magyarországi pártokra lehet szavazni, akkor feltételezhető, hogy csak a politika iránt valóban érdeklődő szűkebb közönség volna aktív. Meglepetésre persze minden esetben lehet számítani, egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy a Fidesz (vélt vagy valós) határon túli támogatottsága nem olvad el a ciklus végére, illetve végképp bizonytalan, hogy kikben látnak majd akkor fantáziát.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
