A Fidesz-KDNP választójogot adna minden magyar állampolgárnak
2010. október 21. 10:20, utolsó frissítés: 10:39
A Fidesz-KDNP kivenné az alkotmányból azt a passzust, amely magyarországi lakóhelyhez köti a választójogot.
Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alapvető jogokkal és kötelességekkel foglalkozó munkacsoportja rögzítené az új alaptörvényben, hogy házasság kizárólag egy férfi és egy nő között jöhet létre. Ezt az MSZP és az LMP nem támogatja.
A választójoggal kapcsolatban a napokban a fideszes Gulyás Gergely nyilatkozata váltott ki vitát a parlamenti pártok között. Gulyás Gergely - az alapvető jogok és kötelességek munkacsoport vezetője és egyben az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alelnöke - szerdán az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: azt tartaná helyesnek, ha az alkotmányban a választójoggal kapcsolatban a magyarországi lakóhely kikötése nem szerepelne, csak a magyar állampolgárság. Mindezt azzal, hogy a további jogosultságokat vagy korlátozásokat a választójogi törvényben kellene szabályozni.
Álláspontja szerint ugyanakkor indokolt, hogy a határon túli magyarok választójogot kapjanak valamilyen formában.
Az MTI birtokába került részkoncepció a választójoggal kapcsolatban azt javasolja, hogy az általános, egyenlő és titkos választójog a magyar állampolgárokat külön, kétharmados törvényben foglalt korlátozásokkal illesse meg.
Az indoklás szerint a munkacsoport szükségesnek tartja, hogy az országgyűlési képviselők választásán valamennyi magyar állampolgárnak választójoga legyen, ezért elhagynák azt a megszorítást, amely a választásra való jogosultságot magyarországi lakóhelyhez köti.
A kormánypártok képviselői szükségesnek tartották rögzíteni, hogy a nemzetközi gyakorlattal a módosító javaslat a legcsekélyebb mértékben sem ellentétes. Helyesnek és megőrzendőnek tartják a Magyarországon élő nemzeti kisebbségekre vonatkozó azon szabályozást, amely szerint az említett közösségek államalkotó tényezők, ennek megfelelően kedvezményes mandátumszerzésre jogosultak.
Éppen ezért - Magyarország történelmi sajátosságaira is figyelemmel - nem tartanak helyesnek olyan szabályozást, amely a magyar nemzethez tartozó magyar állampolgárok választójogát magyarországi lakóhelytől teszi függővé, illetve ennek hiányában nem biztosítja a választójogot - írják, hozzátéve, hogy elfogadható kompromisszumnak tartanák, ha a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok meghatározott számú képviselőt külön szabályok szerint választhatnának. Ez azonban alkotmányi szintű szabályozást nem igényel, a választójogi törvényben kell dönteni róla.
Szabályoznák azt is, hogy a magzati élet védelmével kapcsolatosan az államnak intézményvédelmi kötelezettsége van. "Szükségesnek tartjuk rögzíteni, hogy az állam védi az emberi életet annak minden szakaszában" - írják. Az élethez és emberi méltósághoz való jog pontjában konszenzus volt a testületben, azzal, hogy az MSZP megfogalmazása szerint "az állam köteles védelmet (de nem alanyi jogot) nyújtani a még meg nem született, de emberként fejlődő életnek - mint az élethez és emberi méltósághoz való jog későbbi érvényesülése feltételének - is".
A halálbüntetés általános tilalmával a munkacsoport egyetért, annak alkotmányban való rögzítésének szükségességéről azonban megoszlanak a vélemények.
Indokoltnak tartják a petíciós jog, az információszabadság és az egészséges környezethez való jog alkotmányos szinten történő rögzítését, azzal hogy e jogok gyakorlásának részleteiről és korlátairól külön törvény rendelkezzen. Az MSZP és az LMP ugyanakkor további alapjogi felsorolásra tesz javaslatot.
A tagok javasolják azt is, hogy az alapjogok korlátozásával kapcsolatosan kidolgozott "szükségességi-arányossági teszt" kerüljön be az új alkotmányba. A munkacsoport a visszamenőleges hatályú rendelkezések tilalmának alaptörvényben történő rögzítését ugyancsak indokoltnak tartja. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
