2025. december 18. csütörtök
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Egész Egyiptom forrong

hírösszefoglaló 2011. január 28. 17:15, utolsó frissítés: 2011. január 29. 09:52

„Túlléptünk a félelemküszöbön”: munkások, szegények, iszlamisták, fiatal értelmiségiek újabb forradalomkísérlete.


Eddig legkevesebb hét halálos áldozata van az egyiptomi kormányellenes tüntetéseknek, a hatóságok több mint ezer személyt tartóztattak le. Kairóban a déli imát követően Mohammed el-Baradei ellenzéki vezető támogatói is csatlakoztak a tüntetéshez. A rendőrök gumibotokkal verték Baradei támogatóit, akik körbevették vezetőjüket, hogy megvédjék.

A tömeg azt skandálta, hogy távozzon a hatalomból Hoszni Mubarak elnök. Tüntetők gyülekeznek az államfő egyik kairói rezidenciájánál. A rohamrendőrök könnygázt vetettek be. Az előkelő Mohandiszín negyedből legalább tízezer ember menetelt a városközpont felé, s közben azt kiabálta, hogy "Le Mubarakkal". A rohamrendőrség fejvédőkkel és pajzsokkal felszerelkezett csoportjai csaptak össze a tüntetőkkel városszerte.



Alexandriában is gumilövedéket és könnygázt használnak a rendőri erők, hogy szétoszlassák a többezres tömeget, amely a pénteki nagyima után gyűlt össze. Megmozdulások vannak többek közt Asszuán, Aszjút, Manszúra, Minja, Szuez városában, és még a Sínai-félszigeten fekvő el-Arísban is.


A BBC kairói riporterét a rendőrök összeverték. Ahmed Rasheed filmrendező a brit hírcsatornának azt nyilatkozta a helyszínről, az emberek már nem félnek a letartóztatástól. „Túlléptünk a félelemküszöbön” – fogalmazott. Leírása szerint rengetegen vonultak utcára, függetlenül attól, milyen társadalmi osztályhoz, generációhoz tartoznak, magasan képzettek vagy éppen írástudatlanok.

Péntek hajnalra megszűnt minden fajta internet- és mobilszolgáltatás Egyiptomban. Csütörtök éjfél óta megbénultak a legfontosabb közösségi hálózatok, a Facebook és a Twitter, és nem működik a BlackBerry üzenethálózata.

A szólás- és a gyülekezési szabadság demokratikus elvével ellenkezik, hogy az egyiptomi hatóságok a pénteki tüntetések előtt megszüntették az internetszolgáltatást az országban – jelentette ki davosi sajtóértekezletén Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár. Mint mondta, figyelmesen követi mind a tunéziai, mind a jemeni, és most már az egyiptomi eseményeket is. Ban szerint a világ vezetőinek úgy kell tekinteniük, hogy a tüntetések esélyt adnak nekik népük "törvényes követeléseinek" megfontolására. A főtitkár felszólította minden ország hatóságait, hogy tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától a tüntetőkkel szemben.

Elemzők szerint azonban a Mubarak-rezsim a tüntetőkkel szemben egyértelműen a "kemény kéz" politikáját választotta. A CNN amerikai hírtelevízió és a hírügynökségek szemtanúkra hivatkozó beszámolói szerint a terrorellenes egységek valósággal megszállták a főváros úgynevezett stratégiai helyszíneit, beleértve Kairó központi terét, ahol az elmúlt napok legnagyobb tüntetéseit tartották.

Péntekre virradó éjjel a hatóságok lecsaptak az iszlamista ellenzéki Muzulmán Testvériség mozgalomra is, amely csütörtökön közvetett támogatásáról biztosította a kormányellenes tüntetéseket. Az államfő Nemzeti Demokrata Pártja legfőbb riválisaként számon tartott, ám a politikai tevékenységtől eltiltott mozgalom legalább öt vezetőjét és öt korábbi (függetlenként megválasztott) parlamenti képviselőjét, valamint számos egyszerű tagját őrizetbe vették.

Egybehangzó értékelések szerint ennek célja a megfélemlítés, és ennek kapcsán annak megakadályozása, hogy a Muzulmán Testvériség teljes mértékben a kormány ellen tiltakozók mögé álljon. A hivatalosan betiltott szervezet honlapján csütörtökön új parlamenti választások kiírását követelte, és mélyreható reformokat sürgetett.


A mai forradalmak az interneten szerveződnek

Akárcsak Tunéziában, Egyiptomban is a Facebook és a Twitter bizonyult a legfontosabb eszköznek, hogy mozgósítsák az embereket, terjesszék a jelszavakat, és kihirdessék a gyülekezési pontokat. "Ami Egyiptomban történt, csaknem teljes egészében a Facebookon szerveződött" – mondta Iszkander al-Amrani ismert politológus és blogger.

A tiltakozó megmozdulások élharcosa, az Április 6. Ifjúsági Mozgalom a tüntetések előtt néhány nappal közvélemény-kutatás formájában a következő kérdést tette közzé a Facebookon: "Elmegy tüntetni január 25-én?". Közel 90 ezer ember válaszolt igennel, és néhány nappal később, január 25-én Mubarak a legnagyobb kormányellenes tüntetésekkel szembesült.

A hagyományos ellenzék nagy része, akár iszlamista, akár világi, először csak fintorgott a kezdeményezésen, vagy csak ímmel-ámmal csatlakozott hozzá, végül egymás után adták ki a támogató közleményeket.

A 2008-ban alapított Április 6. Ifjúsági Mozgalom alapvetően az interneten működik, elsősorban iskolázott fiatalok a tagjai. A több mint 80 milliós Egyiptomban 2010 végén mintegy 23 millióan használták rendszeresen vagy alkalomszerűen a világhálót, ami azt jelenti, hogy egy év alatt 45 százalékkal emelkedett az internethasználók aránya.





>> Még több fotó a tüntetésekről a BBC-n >>

Miért tüntetnek az egyiptomiak?

A szakszervezetek magasabb bért és olcsóbb élelmiszereket, míg a középosztály valódi demokráciát követel – ebben a helyzetben kellene a 82 éves, betegeskedő Mubaraknak, vagy választott utódjának – fiának, Gamalnak – bizonyítania rátermettségét, hogy újabb 6 évig irányíthassa Egyiptomot. "Mubarak 30 éve áll az ország élén, de még soha nem tapasztalta ekkora erővel a nép haragját, valamint legitimitásának ilyen heves elutasítását – mondta Isszandr el-Amrani politikai elemző. – Elég rosszul áll a szénája."

Bár apa és fia is tagadja, hogy Gamal lenne a kiszemelt az elnöki tisztségre, az egyiptomiak nem hisznek nekik. "Gamal, mondd meg apádnak, hogy az egyiptomiak utálnak" – kiáltozták a tüntetők Kairó utcáin.

Az egyiptomiak kiábrándultak vezetőikből. Csalódottságukat csak fokozták a kormány által szabadnak és méltányosnak nevezett novemberi parlamenti választások, amelyeket Mubarak pártja emberjogi szervezetek és az ellenzék szerint csalással nyert meg.

"Ha az uralkodó rezsim nem hajt végre valódi reformokat, azt hiszem, akadályokba fognak ütközni az úton" – hangsúlyozta Nabil Abdel Fattah, az al-Ahram kutatóintézet munkatársa. Az elemző szerint különösen a pártrendszerben, a kormány és az üzleti körök viszonyában, a médiában és a társadalmi programokban van szükség változásokra. A kabinet egyik lehetősége az, hogy enged a tüntetők követeléseinek, kifogva a szelet vitorlájukból.


Várható a tunéziai forradalomhoz hasonló változás?

Bár sokan számítanak rá, Egyiptom valószínűleg mégsem jut Tunézia sorsára, s ennek jó néhány oka van. Először is nyugati szövetségesei minden bizonnyal nem akarják, hogy a 80 milliós ország zűrzavarba süllyedjen, így nem fogják magára hagyni Mubarakot. Egyiptom az egyik olyan közel-keleti állam, amely békét kötött Izraellel, s azóta is többnyire szívélyes kapcsolatokat ápol az országgal. Ez a fajta nyugalom és stabilitás pedig ráfér a térségre, amelyet nemcsak a tunéziai felkelés, hanem a Hezbollah libanoni térnyerése is megbolygatott.

A tunéziai példa azért sem ismétlődik meg, mert Egyiptom lakói még mindig jobb helyzetben vannak a tunéziaiaknál, akik a világ egyik legkeményebb rendőrállamával szálltak szembe. "Mubarak teret engedett a minimális bírálatnak kormányán és a civil társadalmon belül, és ez végeredményben megosztotta az ellenzéket" – mutatott rá Geoff Porter kockázatelemző. Az egyiptomi biztonsági erők pedig hűségesek az egykori tábornokhoz, Mubarakhoz, míg Tunéziában a hadsereg megvonta támogatását ben Alitól, s ez felgyorsította bukását.


Amerika dilemmája

Úgy tűnik, az Egyesült Államok és Egyiptom között fennálló szoros partneri viszony ellenére Washington nem kíván egyik fél pártjára sem állni a jelenlegi tüntetések kapcsán. Mark Mardell, a BBC kommentátora szerint Obama nehéz helyzetben van, hiszen döntenie kell: az időtlen értékek – demokrácia, gyülekezési szabadság, egy nép joga arra, hogy lerázza magáról a diktatúra igáját – vagy a megbízható szövetségesek megtartása a fontosabb?

Az USA ugyanakkor a korábbi években több tízmillió dollárral támogatta az egyiptomi demokráciapárti mozgalmak megerősödését, így közvetett módon, de előidézője volt a mostani egyiptomi eseményeknek, írja a norvég Aftenposten a Wikileaks által kiszivárogtatott diplomáciai feljegyzésekre hivatkozva. Az Egyesült Államok kormányzati és civil demokráciafejlesztő programokat is finanszírozott, és ez a feljegyzések szerint "irritálta" Mubarakot és fiát.

Egyes szakértők szerint azonban Egyiptomban a legszervezettebb ellenzéki mozgalom a fent említett Muzulmán Testvériség, amely simán megnyerne egy szabad és demokratikus választást, ám valószínűleg nem lenne a legideálisabb partner Obamáék számára. Ez a legkiterjedtebb és legrégebbi iszlamista mozgalom a világon, 1928 óta működik. Elutasítja az erőszakot, de iszlám törvénykezést vezetne be.

A Fehér Ház közleményében hangsúlyozta: az egyiptomi kormánynak komoly lehetősége adódott, hogy válaszoljon a nép törekvéseire, s az emberek életminőségét javító, illetve az ország felvirágzását segítő politikai, gazdasági és szociális reformokat vezessen be.

Barack Obama
sorsdöntőnek nevezte a politikai és gazdasági reformokat Egyiptom számára. Az amerikai elnök a YouTube videómegosztó portálnak adott exkluzív interjújában ugyanakkor hangsúlyozta, Mubarak egy sor fontos kérdésben az Egyesült Államok szoros szövetségese és partner a közel-keleti békefolyamatban. "Mubarak elnök rendkívül segítőkész volt számos nehéz közel-keleti ügyben" – fogalmazott szó szerint Obama. Az elnök a szemben álló feleket az erőszakról való lemondásra szólította fel.

Forrás: az MTI hírei az AP, AFP, Reuters, dpa alapján; BBC

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS