"A romák elűzése egész Európára szégyent terít"
hírösszefoglaló 2010. augusztus 26. 18:06, utolsó frissítés: 18:06Franciaország folytatja a romák kitoloncolását a nemzetközi bírálatok ellenére; az Európai Bizottság vizsgálatot indít; a romák vissza akarnak térni, akár gyalog is.
Az év eleje óta több, mint nyolcezer román és bolgár cigányt utasítottak ki Franciaországból, miközben mintegy 15 ezer, keletről érkezett roma él a nyugat-európai országban. A romákat három hónap után, ha nincs normális lakhelyük és bevételi forrásuk, illegális bevándorlóvá nyilvánítják, s kitoloncolhatják őket.
Nicholas Sarkozy elnök júliusban indította meg a küzdelmet az illegális romatelepek felszámolásáért. A francia hatóságok a közelmúltban a bűnözés visszaszorítására is hivatkozva számoltak fel romatáborokat az országban, és a lakók több csoportját (felnőtteknek 300, gyerekeknek 100 eurós támogatás kifizetése mellett) repülőgéppel visszaküldték Romániába és Bulgáriába.
Csütörtök reggel több mint százötven romániai roma várakozott a párizsi Roissy repülőtéren, hogy hazainduljon, erős rendőrségi kíséret mellett – jelentette egy tudósító a helyszínről.
A nemzetközi és belföldi bírálatok ellenére a francia hatóságok közölték, hogy
felgyorsítják a romák hazatelepítését.
Egy friss közvélemény-kutatás szerint a franciák 48 százaléka ért egyet a romák kitoloncolásával. 42 százalék ellenzi az intézkedést, 10 százalék nem nyilatkozott.
Franciaország szerdán arra kérte az Európai Bizottságot, hogy szólítsa fel Romániát: szorítsa gátak közé a romák kivándorlását. Párizs jelezte: ha ezt Bukarest nem teljesíti, akár az is szóba jöhet, hogy megakadályozzák Románia belépését a schengeni övezetbe.
Párizs azt veti Románia és Bulgária szemére, hogy nem tesz eleget saját állampolgárai integrálásáért a társadalomba, noha milliárdokat kap az Európai Unió alapjaiból a hátrányos csoportok számára. Pierre Lellouche európai ügyekért felelős francia államtitkár szerint a román kormánynak
nemzeti prioritásként kellene kezelnie a romák ügyét.
„Ezek az emberek elhagyatottak, visszatérnek a falvaikba, a nyomorba” – ecsetelte a politikus. Felvetette, hogy a visszatérők kaphatnának integrációs alapot, amiből aztán kisvállalkozást indíthatnának.
Lellouche szerint Párizs csupán az érvényes európai jogrendet alkalmazza, amikor hazaküldi a romákat, akik önként térnek vissza, és pénzügyi segítséget is kapnak a francia államtól. A francia hatóságok biometrikus nyilvántartással szándékoznak megakadályozni, hogy a hazaküldött romák „ne tudjanak visszatérni és ismét pénzt kérni”.
„A szerződések és az uniós szellem érdekes értelmezése lenne, ha egyes országok különleges lehetőségként ajánlhatnák fel roma nemzetiségű állampolgáraiknak a leggazdagabb európai országokba való kivándorlást, így ezen országokra hárítva az integráció terhét” – szögezte le Lellouche.
A Le Figaro riporterei Bărbuleşti-en jártak, ahova már visszaérkezett több hazatoloncolt roma család. Elmondták, azt várják, hogy visszatérhessenek, mert Franciaország az egyetlen esélyük a túlélésre. A település polgármestere a román kormányt okolta, hogy nem tesz semmit az érdekükben. A romák nincs amit egyenek, egyik napról a másikra élnek, ezért mentek el. A francia újságírókat sokkolta, amit a helyszínen tapasztaltak.
Nyugatra vándorlásuk kísérlet volt arra,
hogy ebből a nyomorból kitörjenek – vélik a Le Figaro újságírói. Romániában diszkrimináció áldozatai voltak, és most úgy érzik, Franciaország is cserben hagyta őket. „Gyalog is visszamegyünk Franciaországba, ha kell, akkor is, ha egy évbe telik. Túl kell élnünk. A gyermeksegély 4 euró, azaz egy kiló hús. Gondolják, így tudna élni Sarkozy úr?” – tette fel a kérdést egy helybeli.
A Le Figaro riportja
A nemzetközi és francia sajtó is élesen bírálta Sarkozyt. "Egy válság – amelyet nem akar nevén nevezni, de egyre inkább takarékosságra szorítja – arra kényszeríti őt (Sarkozyt) (...), hogy a régi recepthez, a teátrális biztonságpolitikához nyúljon" – írta a párizsi balliberális Liberation.
Ennek részét képezi "egy közösség megbélyegzése, offenzíva az érvényes tartózkodási engedély nélküli romák ellen, valamint a fenyegetés, hogy megbüntetik vagy megfosztják állampolgárságuktól a bűncselekményeket elkövetők szüleit". A lap szerint Sarkozy azt reméli, hogy populizmusával sikerül a "választókat mozgósítania és ismét rátalálhat a jobboldali tábor kemény magjára".
A konzervatív norvég Aftenposten szerint "nincs még egy népcsoport Európában, amely annyi üldözésnek és zaklatásnak van kitéve, mint a romák. A legnagyobb és legátfogóbb támadásoknak ma Franciaországban, Olaszországban, Romániában és Magyarországon lehetünk tanúi. A romák elűzése Franciaországból egész Európára szégyent terít. (...) A nyáron a norvég rendőrség is hajtóvadászatot indított a külföldi romák ellen. (...) A vadkempingezőket bűnözőknek kiáltják ki. (...) A rendőrség, politikusok és a média figyelme mindenekelőtt ezeknek az embereknek az etnikai hovatartozására irányul, és nem az esetleges törvénysértésekre. (...) A romák sorsa egy előrejelzett katasztrófa, amely rohamosan tragédiába torkollik."
"Senkit sem fenyegethet kiutasítás önmagában azért, mert roma"
– szögezte le Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogokért felelős tagja. Bejelentette, hogy a bizottság vizsgálatot indított a romákkal kapcsolatos franciaországi helyzetről, különös tekintettel arra, hogy Párizs betartotta-e a témában érvényes uniós szabályokat.
Üdvözölte François Fillon francia miniszterelnök azon bejelentését, hogy a témáról levelet intéz az Európai Bizottsághoz. Aláhúzta, hogy a vizsgálatban a levélben foglaltakat is teljes mértékben figyelembe fogják venni. Sajtóértesülések szerint a levélben Párizs egyebek között azt kéri: a bizottság hasson oda, hogy Románia fordítson nagyobb figyelmet és uniós támogatásából nagyobb részt a romák segítésére, és vegye elejét elvándorlásuknak.
A brüsszeli végrehajtó testület egy háttéranyaga szerint a legnagyobb roma lakossággal rendelkező 12 EU-tagországban (köztük Magyarországon) összesen 17,5 milliárd eurónyi költségvetéssel támogatnak a romákat segítő programokat. Ennek több mint kétharmadát az uniós közös büdzsé társfinanszírozza.
Az Európa Tanács is megrótta Franciaországot:
Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottságuk szerint a francia illetékesek közelmúltban tett nyilatkozatai megbélyegezték a romákat, bűncselekmények kollektív elkövetőiként tüntetve fel őket. A bizottság azt is kifogásolta, hogy a romákat úgy tekintik, mint ha egyedüli közösségként élnének vissza a személyek szabad mozgását biztosító európai uniós szabályokkal.
Kiemelték, hogy az etnikai jellegű megkülönböztetésre alapuló bármilyen politika elfogadhatatlan és ellentétes az Európa Tanács tagországaira vonatkozó jogi kötelezettségekkel. A kitoloncolásra épülő politika ráadásul nem jelenthet tartós megoldást – húzta alá az ECRI.
Az Európai Parlament liberális képviselőcsoportja szerint Franciaország és a romákat kitoloncoló más európai uniós tagállamok (Németország és Olaszország) lépéseikkel nevetségessé teszik az EU alapértékeit. Azt szeretnék, ha szeptemberi strasbourgi plenáris ülésén az EP vitát folytatna erről a témáról. Sophie In't Veld holland liberális képviselő ugyanebben a közleményben arra intett, hogy ha most eltűrik az effajta kormányzati politikát, újabb csoportokkal szembeni diszkriminációs lépések is következhetnek.
A romák tömeges kiutasításának leállítására szólította fel Párizst Soros György magyar származású amerikai milliárdos is. Egyúttal kérte az Európai Uniót, hogy készítsen egy átfogó, "a probléma nagyságával arányos" tervet a romák integrációjára. Európában származásuk miatt nem küldhetők vissza hazájukba férfiak, nők és gyerekek anélkül, hogy bűncselekmény elkövetését rájuk bizonyították volna – írta sajtóközleményében Soros, aki a kelet-európai romák felemelkedését is támogató Nyílt Társadalom Alapítvány elnöke. Soros szerint azonban a francia kormánynak igaza van abban, hogy Romániának és Bulgáriának többet kel tennie roma állampolgárai életkörülményeinek javításáért.
A kiút: még több pénz?
Románia és Franciaország megállapodott abban, hogy a két ország több pénzt kér közösen az Európai Bizottságtól a romák társadalmi beilleszkedését szolgáló programokra – jelentette be Mihai Șeitan munkaügyi miniszter.
Egy román kormányzati küldöttség Párizsban tárgyalt a francia kabinet képviselőivel a Franciaországból kiutasított romák ügyében. Șeitan szerint a felek megegyeztek abban, hogy növelni kell azt a négymillió euró értékű európai uniós keretet, amelyet jelenleg a romák integrációját szolgáló programok finanszírozására fordítanak. A pénzkeret növelése nyomán bővíteni tervezik a programokat.
A mostani megállapodás szerint szeptember első felében Bukarestben folytatódnak erről a kétoldalú tárgyalások.
Forrás: Realitatea.net, NewsIn, MTI
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
