Hadjárat Franciaországban az illegális romatáborok ellen
B. D. T.
2010. július 29. 17:18, utolsó frissítés: 2010. július 30. 14:56
Kinek a problémája a roma migráció, és főleg: ki felelős az integráció elmaradáséért? Bukarest és Párizs egymásra mutogatnak.
A bűnözés és az utcai erőszak ellen meghirdetett küzdelem jegyében Nicolas Sarkozy konzervatív francia elnök szerdán elrendelte a romák és nomádok több mint száz illegális táborának felszámolását. Sarkozy szintén utasítást adott a Bulgáriából és Romániából érkezett, bűncselekményt elkövető romák "szinte azonnali" kitoloncolására.
A francia elnök a hivatala által kiadott közleményben jelentette be a fenti intézkedéseket, miután "az egyes nomádok és cigányok viselkedése által okozta problémákról" tanácskozott minisztereivel és rendőri vezetőkkel. Sarkozy a közleményben azt is megígérte, hogy az év végéig új jogszabályt alkotnak, megkönnyítendő a biztonsági okokból végrehajtandó kitoloncolásokat. Franciaországból csak tavaly tízezer romát toloncoltak ki.
Három hónapon belül a mintegy 300 táborból több mint százat számolnak fel. Nemrég utcai zavargások törtek ki a párizsi Saint Aignanban, miután a rendőrök üldözés közben agyonlőttek egy 22 éves roma férfit. Luigi Duquenet egy kaszinó kirablását követően autójával a főváros Loire-de-Cher körzetében elmenekült egy rendőrségi ellenőrzés elől, de a rendőrök nyomába szegődtek és lelőtték. A halálesetet követően a környéken
utcai zavargások kezdődtek,
félszáz ember megtámadta a rendőrség épületét. A tüntetők autókat gyújtottak fel, rendőrökre lőttek, utcai jelzőlámpákat, berendezéseket tettek tönkre, egy villamost és egy pékséget is megrongáltak – írja az MTI.
Nem az első alkalom, hogy egy európai ország hasonló intézkedést hoz, hasonló történt a Reggiani-gyilkosságot követően is; általában belpolitikai krízis esetén veszik elő a roma migránsok témáját – emlékeztetett Horváth István szociológus a Transindex megkeresésére.
>> Nézz körbe a Rue des Bateliers-en a Google segítségével! >>
Ez egy olyan téma, amivel jó pontokat lehet szerezni a választók körében, hiszen az utóbbi időben Franciaországban megingott a közbiztonság, Sarkozy pozíciója gyengült; egy ilyen belpolitikailag zűrzavaros helyzetben
tipikusnak nevezhető reakció az ujjal mutogatás.
A Kisebbségkutató Intézet vezetője arra is felhívta a figyelmet, az utóbbi húsz évben a roma migráció folyamatos volt, és a kilencvenes években nemzetközi tanácskozásokon is elismerték, közös felelősségvállalással, hathatós nemzetközi támogatással kellene segíteni Romániát a probléma megoldásában, lévén hogy európai kisebbségről van szó. Bár Románia hellyel-közzel kapott segítséget, ám az átfogó nemzetközi erőfeszítés, összefogás tulajdonképpen azóta is elmaradt – fejtette ki kérdésünkre Horváth. Márpedig reális nemzetközi hozzáállás és erőfeszítés híján naivitás elvárni, hogy Románia integrálja a romákat.
A roma migrációt ugyanakkor a romániai migráció kontextusában kell nézni: egy olyan országról van szó, amely képtelen foglalkoztatni munkaképes lakosságának jórészét, tömegek vállalnak külföldön munkát, és utópiának tűnik olyan pozitív motivációs keret felállítása, amivel az országban lehetne tartani őket.
2009-ben mintegy nyolcezer romát toloncoltak vissza Romániába, ám becslések szerint kétharmaduk visszament Franciaországba. Az utóbbi hónapokban több romatábort felszámoltak Párizs észak-keleti részén. Az intézkedés ellen a La Voix des Roms roma érdekvédelmi szervezet elnöke, Saimir Mile is tiltakozott, mondván, a bűncselekményt elkövetők kitoloncolásának gyakorlata már eddig is létezett, hasztalan volt, ráadásul visszaélésekre ad alkalmat. Szerinte
mondvacsinált okok miatt is toloncoltak már ki romákat
Franciaországból. Renate Weber EP-képviselő is azt hangsúlyozta, egy jogállamban ahhoz, hogy megállapítást nyerjen egy bűncselekmény elkövetése, érvényes bírói ítélet kell érvényben legyen. Franciaország intézkedése, amennyiben csak a romákat érinti, diszkriminatív, a táborok ledózerolása Berlusconi-féle módszereket idéz - írja a Mediafax hírügynökség.
Bukarest és Párizs között a roma integráció témája kapcsán a diskurzus lefordítható a következő egyszerű párbeszédre: „A tieitek, foglalkozzatok velük.” „De nem, a mieink, minden európaié, segítsetek.” Közben meg a romák többsége, főleg a romániaiak, egyik napról a másikra él, és senki nem akarja őket – írja a Realitatea tévéadó kommentátora.
A két ország külügyminisztereinek egymással feleselő nyilatkozatai is arra redukálhatók, hogy Románia a közös európai megoldás kidolgozásának fontosságát hangsúlyozza, Franciaország pedig leszögezi:
nem neki kell integrálnia a romániai romákat,
ez a román állam feladata; sőt a schengeni övezethez való csatlakozás elmaradásával fenyegetőzik a romák miatt. A romák ügye a szópárbaj közepette pedig megoldatlan marad – írja a Realitatea.
Romániában hivatalos adatok szerint 800 ezer, becslések szerint 2,5 millió roma él, háromnegyedük szegénységben. A 27 EU-tagállamban mintegy 9 millió romát tartanak nyilván. Ugyanolyan rétegzett társadalmilag ez a csoport is, mint bármely más etnikum, ezért nem lehet „tömegesen integrálni” őket, nem szabad egységes csoportként tekinteni rájuk. Az európai, román és francia hatóságok éppen ezért jobban tennék, ha az íróasztal mellett gyártott prekoncepciók helyett a terepen igyekeznének megérteni a realitásokat – áll a kommentárban.
Forrás: mediafax, realitatea.net, MTI
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
