Megvizsgálják a szlovák nyelvtörvényt az EP-ben és a Bizottságban is
2009. szeptember 03. 10:36, utolsó frissítés: 2009. szeptember 04. 08:36Ha ütközést találnak az uniós joggal, kötelességük jogi lépéseket tenni, szögezte le Jerzy Buzek.
Az Európai Parlament nyitott arra, hogy meghallgassa a szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatos problémákat, és szakértői, valamint az Európai Bizottság megvizsgálják a jogszabály keletkezésének körülményeit. Erről Jerzy Buzek, a képviselőtestület elnöke beszélt szerdán Brüsszelben Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével folytatott találkozóját követően.
Mint mondta, az unió elsősorban azt tudja vizsgálni, hol ütközhet a törvény az EU jogi kereteibe. Értésre adta, hogy az uniós képviselőtestület kész részt venni egy háromoldalú konzultációs folyamatban a két érintett féllel. Mindazonáltal azt is jelezte:
az EU-nak korlátozottak a jogi eszközei arra,
hogy beavatkozzon az ilyen típusú problémák megoldásába. Külön hangsúlyozta a kétoldalú tárgyalások folytatásának fontosságát is.
Szili Katalin külön köszönetet mondott az EP nyitottságáért. Az Országgyűlés elnökének kíséretében Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője, Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője és Eörsi Mátyás, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese tartózkodik Brüsszelben. Szili jelzésértékűnek nevezte, hogy ilyen magas szintű, a témában teljes parlamenti egyetértést is jelképező küldöttség ismertette a magyar álláspontot az EP elnökével.
Szili hangoztatta, hogy a kedden hatályba lépett államnyelvtörvény a közösségi jogot is sérti (említése szerint például a csatlakozáshoz szabott koppenhágai kritériumokat, a már aláírt, de minden tagállamban még nem ratifikált uniós reformszerződést és más európai egyezményeket), márpedig ezzel
árt az unió tekintélyének is.
Úgy vélte, az EP-elnökkel folytatott megbeszélés után olyan folyamat indulhat el, amely a kérdés megoldását segíti elő. A magyar álláspont szerint a törvény hatályon kívül helyezése, visszavonása lehet a cél, és ez fontos Európa számára is – hangoztatta az Országgyűlés elnöke.
Szili Katalin magyarországi látogatásra hívta meg az EP elnökét, amelyet Jerzy Buzek nyomban el is fogadott. A lengyel politikus jelezte, hogy kész ellátogatni Szlovákiába is. Buzek megismételte, hogy elnöksége alatt az EP kiemelt fontosságot tulajdonít a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának.
Azt is megemlítette, hogy amennyiben a nyelvtörvénnyel kapcsolatos vizsgálatoknál ütközést találnak az uniós joggal, az EU szerveinek
kötelességük jogi lépéseket tenni.
Hozzátette, hogy egyelőre részletesebb véleményt nem tud mondani a témáról, meg kívánja várni az említett vizsgálódások eredményét.
Szili Katalin a nap folyamán találkozott Joseph Daullal, Martin Schulz-cal és Guy Verhofstadttal, az EP néppárti, szocialista, illetve liberális frakcióvezetőjével, majd pedig Jacques Barrot-val, az Európai Bizottság szabadságjogi és igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökével. Valamennyiüknek terjedelmes dokumentumcsomagot adott át, amelyben a magyar fél ismerteti a helyzetet, és kifejti álláspontját a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban.
A találkozók után újságíróknak elmondta: Barrot is jelezte neki, hogy a megoldás érdekében szeretne segítséget nyújtani, akár személyes szerepvállalással. Szili Katalin szerint ez nyilván közvetítő szerepet jelenthet majd. Az Európai Bizottság alelnöke hangsúlyozta, hogy nagyon fontosnak tartja Európában a kisebbségek kérdését.
Verhofstadt külön közleményben jelentette be, hogy az európai liberálisok egyik vezető személyiségét fel fogja kérni, készítsen tárgyilagos jelentést az ügyről. E jelentés nyomán a liberálisok cselekvési javaslatokat is tesznek majd a megoldás érdekében. Reményét fejezte ki, hogy az EP többi frakciója is csatlakozik ehhez az erőfeszítéshez.
Egy független német szakértő rendkívül sajnálatosnak nevezte az szlovák-magyar viszony legutóbbi fejleményeit; szerinte az Európai Uniónak
sürgősen cselekvőképes kisebbségi biztosra van szüksége.
Gereon Schuch, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) közép-európai szakértője az MTI-nek adott szerdai interjújában Sólyom László szlovákiai látogatásának megakadályozásával kapcsolatban kijelentette: annak ellenére, hogy két uniós ország között problémák állnak fenn és feszült a viszony, a beutazási tilalom semmiképp sem a megfelelő eszköz és nem járul hozzá a konfliktus megoldásához. Schuch a nyelvtörvényt érintve különösen problematikusnak nevezte azt, hogy a kisebbségek nyelvhasználatával kapcsolatban pénzbüntetéseket léptessenek életbe.
A szakértő hangsúlyozta, hogy az Európai Unió nehéz helyzetben van. A kialakult probléma egyrészt Szlovákia és Magyarország problémája, ugyanakkor az Európai Unióé is, mert két tagállamáról van szó. A kérdés az, hogy mit tehet az unió egy ilyen helyzetben – fogalmazott a német szakértő és annak a nézetnek adott hangot: az elmúlt hetek szlovák-magyar konfliktusa világossá tette, hogy az Európai Bizottságnak mielőbb egy, az unión belüli kisebbségi kérdésekkel foglalkozó biztosra van szüksége.
Az unió számára ez megfelelő hatáskört biztosítana ahhoz, hogy egy ilyen helyzetben cselekvőképes lehessen. Pontosan körvonalazni kell azt, hogy a biztoson keresztül a bizottság miként "avatkozhat be" a nemzeti kormányok ügyeibe – jelentette ki Schuch, utalva arra: az Európai Unió jelenleg rendkívül kevés eszközzel rendelkezik a közbelépésre.
A történtek elítélése pedig nem oldja meg
a problémát. "Nem arra kell törekednünk, hogy bármelyik felet felelősségre vonjuk, illetve pellengérre állítsuk, hanem azt kell elősegítenünk, hogy az érintett felek maguk oldják meg a problémát" – jelentette ki a DGAP szakértője.
Gereon Schuch szerint az unió tudatában van annak, hogy a magyar államfő szlovákiai beutazásának megakadályozásával Pozsony "példa nélkül álló választ" produkált. Azonban nem járul hozzá a probléma megoldásához az, ha Németország vagy más uniós tagállam kormánya elítéli egyik vagy másik felet – tette hozzá. Mind az Európai Bizottság, mind a német kormány látja, hogy az ilyen események ellentétesek az uniós értékekkel, de jelenleg az egyetlen lehetőség az, hogy a feleket a közös tárgyalásos megoldásra, a kapcsolatok javítására ösztönözzék – tette hozzá.
A szakértő ugyanakkor figyelmeztetett: a két ország demokratikus erőinek ügyelniük kell arra, hogy a kisebbségi kérdést senki ne használhassa belpolitikai célok végrehajtásának eszközéül. "Meg kell akadályozni kisebbségi kérdés eszközként történő felhasználását, mert az mindkét országban csakis a szélsőjobboldali erőket segítené" – hangsúlyozta az MTI-nek Gereon Schuch.
Forrás: MTI
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
