2025. december 18. csütörtök
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A magyarországiak fele mondja magát valamely egyház tagjának

2008. augusztus 18. 17:24, utolsó frissítés: 17:24

Magyarországon már csak a társadalom fele mondja magát valamely egyház tagjának, különösen a falusi népesség körében szembeötlő a visszaesés – számolt be Tomka Miklós vallásszociológus kutatási eredményeiről hétfőn az MTI-nek.


Ennek oka egyrészt az, hogy a falvakban kihaltak az idősebb, vallásos korosztályok, másrészt az aktív munkavállalók többsége a közeli kisvárosokba települt a jobb munkalehetőségek miatt – mondta a szakember. Rámutatott: a hagyományos falusi életmód – amelynek fontos pillére a vallás – tulajdonképpen megszűnt, ennek az az oka, hogy a fogyasztói társadalom "vidékre is betört", illetve a tömegkommunikáció kevés teret ad az egyházaknak.

A vallás gyakorlásának mostani visszaesése legjellemzőbben a katolikus többségű Dunántúlon tapasztalható, bár a szegényebb, Duna-Tisza-közi és tiszántúli falvakban is megfigyelhető. Az is jellemző ugyanakkor, hogy a falusi népesség nagyon büszke a templomaira, igyekszik azokat karban tartani, de már nem látogatja őket.

Tomka Miklós utalt arra, hogy a magyarországi városokban leginkább az alacsonyabb beosztásban dolgozó alkalmazottak és a kétkezi munkások körében figyelhető meg a vallás szerepének csökkenése, viszont az értelmiség nem elhanyagolható része tudatosan kötődik a valláshoz.

A kelet-európai társadalmak ezzel együtt világnézetileg polarizálódtak, van egy markáns réteg, amely fellép a vallásgyakorlattal szemben – jelentette ki. Ugyanakkor a térségben az emberek 70-80 százaléka elismeri, hogy vallási alapon a társadalmi megbékélés is könnyebben elérhető. Az egyházellenes rétegek elméletben elfogadják az egyházak társadalmat jobbító szerepét, ugyanakkor az egyház tevékenységével elégedetlenek – magyarázta. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS