Leendő miniszterelnöke szerint Szerbia alapvető érdeke az EU-tagság
2008. július 07. 17:58, utolsó frissítés: 17:58
A belgrádi parlament ma megválasztja Szerbia új kormányát, amelynek Mirko Cvetkovic kijelölt miniszterelnök előterjesztése szerint 27 tagja lesz. A május 11-i választás nyomán - Szerbiában az utóbbi években nem tapasztalt sebességgel - létrejövő végrehajtó testületet hét párt képviselői alkotják. Közülük a Boris Tadic államfő vezette
Demokrata Pártnak van a legtöbb delegáltja:
a miniszterelnökön kívül még 12 személy. A demokratákkal szoros szövetséget alkotó G17 Plus párt 6, a szocialisták 4 taggal képviseltetik magukat, egy-egy személyt küld a kormányba négy kis párt: a nyugdíjasoké, Vuk Draskovic volt külügyminiszter Szerb Megújhodási Mozgalma, valamint két dél-szerbiai bosnyák szervezet, a Szandzsáki Demokrata Párt és a Szandzsáki Demokratikus Akciópárt.
Ahhoz, hogy a hosszúnak ígérkező ülésnap végén a testületet megválasszák, a 250 tagú parlament legalább 126 képviselőjének a szavazata kell. Mirko Cvetkovic kabinetje ennél kettővel többre számíthat teljes bizonyossággal, mivel a négy képviselővel rendelkező Vajdasági Magyar Szövetség is megígérte neki a támogatását.
A kormányzati munka végzéséhez szükséges parlamenti többséget valószínűleg tíz párt fogja biztosítani folyamatosan, s időnként - a Szerbia európai integrációja szempontjából fontos kérdések esetében - társulnak hozzájuk a liberálisok, valamint a Skupstinába bejutott egyetlen albán párt. A népes kabinet
kemény pártalkuk eredményeként jött létre,
amelyek során a demokraták sok kérdésben kénytelenek voltak engedni a hatalomba most újra visszatérő, Slobodan Milosevic örökségét még mindig hordozó szocialistáknak.
Az ő pártelnökük, Ivica Dacic számára hozták létre a kormányfő-helyettesi posztot, amelynek betöltője a miniszterelnökével azonos jogkörrel rendelkezik, s átveszi a szerepét, ha az valamiért nem képes feladata ellátására.
A szocialisták vezetője ezen kívül egy kulcsfontosságú tárca birtokosa - belügyminiszter, aki alá a rendőrség is tartozik. Pártja ezen kívül megkapta még az oktatási tárcát, valamint két, óriási költségvetési pénzek fölött rendelkező minisztériumot: az infrastruktúráért, illetve a bányászatért és az energetikáért felelős tárcát.
Az így kulcsfontosságú pozíciókba került szocialisták féken tartásának szándéka is szülhette azt a törvénymódosítást, amely bevezette a miniszterelnöki "aranyszavazat" intézményét. Korábban a szerb kormány döntései úgy születtek, hogy a testület valamennyi jelen lévő tagjának a voksa ugyanannyit ért. Ezután viszont szavazategyenlőség esetén az a döntés válik érvényessé, amelyet a miniszterelnök támogat. Mirko Cvetkovic mai parlamenti beszédében Szerbia
alapvető érdekének nevezte az EU-tagságot,
leszögezve ugyanakkor, hogy leendő kormánya sosem lesz hajlandó elismerni az EU hathatós közreműködésével magát önállóvá nyilvánító Koszovó függetlenségét.
A szerbiai nemzeti kisebbségekről, illetve arról, hogy gondjaik orvoslásában számíthatnak-e bármire is Belgrádtól, egyetlen szót sem ejtett. Nem történt említés a miniszterelnöki bemutatkozó beszédben a délszláv háborúk bűnöseit üldöző Nemzetközi Törvényszékkel folytatott együttműködésről sem, holott több EU-tag attól teszi függővé Szerbia EU-tagságát, hogy Belgrád feltétlenül teljesíti-e a Hágából származó követeléseket.
Mirko Cvetkovic az általa vezetendő testület legfőbb céljának nevezte azt, hogy ez év végére, vagy a jövő év elejére kiharcolja Szerbia EU-tagjelölti státusát. Az EU-tagságra törekvéssel párhuzamosan azonban Belgrád tovább akarja fejleszteni a kapcsolatokat más irányokba is, mondta a miniszterelnök-jelölt, s ennek kapcsán elsőként Oroszországot említette, mint a kapcsolatépítés egyik fő irányát.
Rögtön ezután az Egyesült Államokról szólt, közölve: Belgrád szeretné elérni, hogy a világ meghatározó hatalma a jövőben a balkáni nézeteltérések rendezése során az eddiginél
nagyobb mértékben vegye figyelembe Szerbia, és általában a szerbek érdekeit.
Ami az EU-tagállamok többsége által függetlennek elismert Koszovót illeti, Mirko Cvetkovic leszögezte, hogy kormánya sosem ismeri el, s jogi és diplomáciai lépésekkel küzdeni fog azért, hogy Szerbia integráns részeként megtartsa.
Eközben segíteni kívánja a Koszovóban élő szerbeket abban, hogy fennmaradhassanak, s gazdasági és társadalmi helyzetük javuljon. Ennek előmozdítására már a 2008-as, átalakítás előtt álló költségvetésből is biztosítanak pénzeket.
Ami a várhatóan hétfő estére megszülető új szerb kormány további fő célkitűzéseit illeti, Mirko Cvetkovic a dinamikus gazdasági növekedés beindítását, a munkahelyteremtést, a vidékfejlesztést, valamint a bűnözés és a korrupció elleni harcot említette. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
