2025. december 17. szerda
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Uniós kül- és biztonságpolitika: Sógor Trianonnal példálózott

2008. június 06. 12:41, utolsó frissítés: 14:43

Az EU közös kül- és biztonság-, illetve védelmi politikáját elemző jelentések szerint a lisszaboni szerződés előrelépést hoz ezeken a területeken. A képviselők elítélik az egyes tagállamok által kötött energia-különalkukat, és támogatnák a Nabucco-projektet. A legfontosabb 2008-as cél a Nyugat-Balkán stabilitása.


Két jelentésben foglalkozik az EP az EU külpolitikájának értékelésével. A külügyi szakbizottság elnöke, Jacek Saryusz-Wolski (néppárti, lengyel) által jegyzett szöveg a közös kül- és biztonságpolitikával (KKBP), Helmut Kuhne (szocialista, német) jelentése pedig az európai biztonsági és védelmi politikával (EBVP) foglalkozik. Az előbbit 512-109-22, a másikat 500-106-36 arányban fogadták el június 5-én, Brüsszelben.

Tabajdi Csaba (szocialista) a jelentések kapcsán úgy vélte, „Koszovó lesz az EU legnagyobb próbatétele”. Erre szerinte „nem készültünk fel intellektuálisan sem, hiszen nem vontuk le a bosznia-hercegovinai nemzetközi jelenlét tanulságait”. A képviselő szerencsétlennek tartotta „a Saryusz-Wolski-jelentés oroszellenes élét”.


„Oroszországot lehet is, kell is kritizálni,


ugyanakkor megkerülhetetlen stratégiai partner, az együttműködés elmélyítése kölcsönös érdek. Nem azért nincs közös energiapolitika, mert kétoldalú megállapodást kötnek az EU tagállamai, hanem mivel nincs közös energiapolitika, nincs mihez igazodni, nincs mivel egyeztetni a tagállami érdekeket” – fogalmazott Tabajdi.

Sógor Csaba (néppárti, Románia) azt mondta: „ma éppen 88 éve annak (a vita június 4-én volt – a szerk. ), hogy az európai nagyhatalmak az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződésben olyan biztonságpolitikai döntéseket hoztak, amelyben a nemzeti kisebbségek jogait semmibe vették, vagy csak papíron garantálták”.

„A biztonságpolitikai kérdést a határok sérthetetlenségének garantálásává redukálták” – folytatta Sógor, hozzátéve: „mi magyarok nyolc országba kerültünk, ezek közül egyelőre csak Szlovénia tudta megnyugtató módon megoldani a magyar közösség jogait”.

„A jelentés szerint előrehaladást kell megvalósítani az európai normákkal összhangban a kisebbségi jogok tényleges védelmének biztosítása érdekében. De milyen európai normákkal? Jó lenne az EU-n belül is szorgalmazni azt, amit a Nyugat-Balkántól elvárunk” – így a képviselő.

„A latin közmondás szerint: Ha békét akarsz, készülj a háborúra! Ma biztonságos Európát akarunk. Rendezni kell a nemzeti kisebbségek jogait az EU-n belül és kívül az Európa nyugati felében bevált területi és kulturális autonómia eszközeivel”, mondta Sógor Csaba. (ep-sajtószolgálat)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS