Ismét kormányválság fenyeget Belgiumban
2008. május 09. 14:06, utolsó frissítés: 14:06
Kevesebb mint két hónappal az új kormány hivatalba lépése után ismét a kormányválság közelébe sodródott Belgium: a parlament flamand pártjai kikényszerítették, hogy rövidesen szavazást tartsanak a kabinet bukását szinte bizonyosan előidéző kérdésben, a Brüsszel környéki szavazókörzetek felosztásáról.
A körzetek jelenlegi tervek szerinti átírása mintegy 120 ezer franciaajkú belgát megfosztana attól a lehetőségtől, hogy a választásokon vallon pártokra szavazzanak. Ez pedig a franciaajkú lakosság és politika számára elfogadhatatlan. A hollandajkú flamandok ugyanakkor ragaszkodnak ahhoz, hogy a politikai szerkezet feleljen meg a területi megoszlásnak, és a Flandria területén fekvő körzetekben egységes legyen a szavazási rend.
A súlyosan megosztott ország sajátos politikai rendszere szerint minden politikai irányzatnak két pártja van, egy flamand és egy vallon. Vallóniában nem szavazhatnak flamand pártra, és viszont. A két nagy országrész közé önálló régióként ékelődő Brüsszelben és környékén viszont mindkét nemzetiség pártjaira lehet voksolni. Ezért van jelentősége annak, hogy a most leválasztani kívánt terület a választások szempontjából Brüsszel régiójához vagy Flandriához tartozik.
Mivel a két meghatározó országrész közül Flandria a nagyobb lakosságú (a 10 milliós belga népesség mintegy 60 százaléka tartozik ide), a képviselőházban rendre többen vannak a flamand tagok, mint a vallonok. Így a hatvan franciaajkú képviselő ellenszavazat mellett 80 flamand vokssal most is sikerült elérni, hogy a témáról szavazást tartsanak. Utóbbi időpontja egyelőre még nem világos, eljárási csűrcsavarokkal akár hónapokkal is eltolható.
A szavazást kikényszerítő voksolás ugyanakkor - a brüsszeli sajtó értékelése szerint - egyértelműen rámutatott arra, hogy Yves Leterme miniszterelnök (aki flamand kormányfőből lett a szövetségi kormány vezetője, de a vallon politika eddig sem fogadta el) nem tudja ellenőrzése alatt tartani a sokszínű koalíciót, sőt még saját kereszténydemokrata pártját sem. Leterme ugyanis közvetlenül a voksolás előtt - a szavazás elhalasztását kérve - ígéretet tett arra, hogy júliusra a kormány további tárgyalások nyomán konkrét javaslatot tesz az asztalra a Brüsszel környéki területek ügyéről, de nem sikerült meggyőzni politikai híveit.
Belgiumban a tavaly júniusi választások óta folyamatos a politikai válság, és a mostani döntés nyomán ismét megjelentek a sajtóban az ország két részre szakadását sejtő aggodalmak. A politikai elit ugyan az utóbbit szeretné elkerülni, de a két fő országalkotó nemzetiség között újabban ismét fokozódó ellentét miatt egyre inkább olyan helyzetbe kerül, amely kényszerpálya felé tereli a pártokat.
A tavalyi választások után kilenc hónapba került, mire Leterme össze tudott állítani egy működőképes koalíciót. A kabinet márciusi hivatalba lépése előtt Guy Verhofstadt ügyvivő miniszterelnök vezetésével még ideiglenes kormányt kellett működtetni, hogy az országnak legyen költségvetése, és más fontos döntések megszülethessenek. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
