Bioetanolt lehetne termeszteni a román, lengyel, bolgár parlagokon
2008. április 16. 11:09, utolsó frissítés: 11:09
Viták középpontjába került a tavaly júniusi EU-csúcson - Berlin ösztönzésére - elfogadott terv, amelynek értelmében az unió országaiban 2020-ig 10 százalékra kell emelni az üzemanyagokhoz kevert, növényi eredetű benzin és gázolaj arányát. Ez ugyanis - könnyen belátható - csak az élelmezési célt szolgáló gabonafélék termőterületének a rovására érhető el, ami tovább növelné a búza, rizs és kukorica hiányát a világpiacon, újabb árrobbanást idézve elő.
A harmadik világ országait aggodalommal eltöltő távlatokat Brüsszelben másként látják. Az EU-nak nem kell lelkiismeret-furdalást éreznie - hangoztatta hétfőn Mariann Fischer Boel agrárügyi biztos szóvivője. Szerinte nem fenyeget az a veszély, hogy a gabonafélék termesztésén belül a bioüzemanyag gyanánt hasznosított növények felé tolódik el a súlypont.
Európa elvileg képes arra, hogy a 10 százalékos arány elérése érdekében szükséges bioüzemanyagot szolgáltató gabonaféléket saját tagországaiban állítsa elő. A már művelés alatti agrárterületek jobb kihasználása mellett jócskán akadnak növekedési tartalékok - állította a brüsszeli szóvivő. Egyben utalt arra, hogy Lengyelország, Bulgária, Románia területén hatalmas területek hevernek ma még parlagon, amelyeket bioetanolt szolgáltató gabonafélék termesztése céljából lehetne (és kellene) művelés alá vonni.
Az EU nemcsak a légkör védelmében számít éllovasnak, de a harmadik világ országinak nyújtott fejlesztési segélyek terén is. Tavaly például 46,1 milliárd euróval segítette a Föld legszegényebbjeit - ez az EU-államok összesített GDP-je 0,38 százalékának felelt meg. A brüsszeli bizottság keveselli ezt a számot, ezért felszólította a tagországokat, nyúljanak mélyebben a zsebükbe, hogy elérhető legyen a 2010-re kitűzött cél: a teljes GDP 0,56 százalékát kitevő összeg fejlesztési segélyként való átutalása a rászoruló szegény országoknak.
A hatalmas agrárszubvenciók azonban az uniós költségvetés tekintélyes hányadát emésztik fel, s évente 50 milliárd eurót tesznek ki. A fenti összeg egy részét azért fizeti ki Brüsszel, hogy az európai parasztok fölösleges agrártermékei dömpingáron jelenjenek meg a világpiacon, "agyoncsapva" az ázsiai, afrikai gazdálkodók áruit. A "tisztességes kereskedelem" jelszó ma még kivétel Földünkön (például kávé és tea esetében már működnek az első, részleges megállapodások, nagyobb bevételhez juttatva a termesztőket). Hogy a jövőben általánossá váljon, arról éppen a WTO-tárgyalások jelenlegi fordulójában vitatkoznak Washington és Brüsszel képviselői - írja Dorogman László, az MTI munkatársa. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
